Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az RSM DTM blog legfrissebb bejegyzésében a közelgő beszámoló-közzétételi határidőre tekintettel összegzi, milyen formai követelményekre érdemes odafigyelni, milyen tipikus hibák fordulnak elő évről évre, és milyen szankciókra számíthatunk az adóhatóság részéről, amennyiben nem felelünk meg a követelményeknek.
A legfontosabb a beszámoló közzétételét illetően, hogy a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére utólag nincs mód (2013. december 1- től hatályos rendelet). Ha a beszámoló hibás adatokat tartalmaz, akár a mérleg eredménykimutatás részében, akár a csatolt dokumentumokban, a javítására vagy ismételt közzétételére nincsen lehetőség.
Helyesbíteni csak a számviteli törvényben foglaltak szerint a beszámolóban szereplő hibát a könyvelésben szükséges helyesbíteni. Aki a beszámolót közzé teszi, beküldi az Ügyfélkapun keresztül, fokozottan ügyeljen a beszámoló elkészítésekor az adatok, csatolt dokumentumok megfelelőségére. Célszerű a beküldésre előkészített nyomtatványt többször vagy több személy által ellenőrizni.
Tipikus beszámolóhibák
A tipikus hibák évről évre ugyanazok, ezért ezekre érdemes időt szánni. Tipikus hiba az, hogy rossz vagy üres fájlt csatolnak a beküldéskor a nyomtatványhoz. A pdf készítését követően mindig célszerű ellenőrizni, hogy ha megnyitjuk a fájlt, valóban látszanak-e a beszámoló becsatolt részei. Gyakori hibaként fordul elő az is, hogy a beszámoló kitöltésekor a mellékletek száma nem egyezik meg.
Előfordul, hogy már egy felhasznált befizetési igazolást csatolnak ismét a nyomtatványhoz. A nyomtatvány sorszáma is fontos, mindig a megfelelő év nyomtatványát kell használni. A most benyújtandó beszámolókhoz a 14EB kezdetű nyomtatványokat kell használni, és érdemes mindig a legfrissebbet letölteni.
A beszámolót beküldő személynek javasolt a beküldés után ellenőrzi, hogy valóban közzétették-e a beszámolót. Ez azért fontos, mert ha rövid időn belül nem látja, nem tud rákeresni a honlapon, akkor valami nem stimmel. Sokszor így gyorsabban kiderül a hiba, mert az automatikusan visszakapott üzenetet nem mindenki nézi meg az értesítési tárhelyen.
A beküldési határidő az éves (sajátos, mikrogazdálkodói), egyszerűsített éves beszámoló esetén az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.
Szankciók
Aki az előírt határidőben nem küldi be a beszámolót, azaz nem teszi közzé elektronikusan beszámolóját, azt az adóhatóság 15 napon belül felszólítja a közzétételi kötelezettség teljesítésére. A NAV a maximum 500 000 forintig kiszabható pénzbírság mellett felszólítja a vállalkozást, hogy 30 napon belül pótolja a hiányosságát és tegye közzé a beszámolóját (első felszólítás). Amennyiben ez nem történik meg, akkor a második felszólításban a bírság mellett újabb 60 napot biztosítanak a beszámoló beadására.
A második felszólítás során már 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Amennyiben ez is eredménytelenül telik el, vagyis továbbra sem kerül közzétételre a beszámoló, akkor a határidő lejártát követően hivatalból törlik a társaság adószámát. Az adószám törlésével egy időben kezdeményezik a cégbíróságnál a cég megszűntnek nyilvánítását.
| 2014. június 24.: SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN |
|---|
|
Több ponton módosult a számviteli törvény, az új szabályok a 2014. évi üzleti évtől kötelezően alkalmazandók. Szakmai képzésünk keretében felkészülhet a változásokra, megtudhatja, hogyan kell elszámolni a behajtási költségátalányt, a pénztárgépek beszerzéséhez kapott állami támogatást vagy a transzferár-korrekciót, értesülhet arról is, hogy hogyan módosultak a beszámolókészítés szabályai felszámolás és végelszámolás során. Jöjjön el 2014. június 24-én szakmai konferenciánkra! Tegye fel kérdését szakértő előadónkank, Saxné dr. Andor Ágnesnek! Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35. |
A cégbíróság ezek után felszólítja az adózót, hogy állítsa vissza a törvényes működését, tegye közzé a beszámolóját. Amennyiben a cégbíróság sem jár eredménnyel, akkor megszűntnek nyilvánítja a céget, és megindítja kényszertörlési eljárást.
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós az RSM DTM Hungary Zrt. számviteli üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.
A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.
Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
