Beszámoló közzététel: sokba kerül a mulasztás

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolójukat csak elektronikus formában tehetik közzé. A határidő május 31, a mulasztó cégekkel évrő-évre egyre hatékonyabban lép fel az adóhatóság és a cégbíróság. Az akár 1,5 millió bírság mellett könnyen megszűntnek is nyilváníthatják a renitenseket.

A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos adóhatósági eljárás szabályai 2012. január 1-jétől megváltoztak - figyelmeztet a NAV.

A cégnyilvántartásban szereplő cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót továbbra is elektronikus úton ell megküldenie a céginformációs szolgálatnak a kormányzati portál útján az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz május 31-ig. Az elektronikus beküldéssel a közzétételnek és a tetétbe helyezési kötelezettségnek is eleget tesz a vállalkozás. A beszámolót ugyan az esetek többségében a számviteli szakember (könyvelő) küldi meg, azonban a közzétételi költségtérítést a vállalkozásnak kell megfizetnie. A költségtérítés kizárólag átutalással fizethető a cég bankszámlájáról, a befizetésről az Államkincstár elektronikus igazolást küld, amit a beszámolóhoz mellékelni kell. Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a befizetést, mert a visszaigazolásig néhány nap eltelik, a beszámoló pedig csak az igazolással együtt küldhető be.

A céginformációs szolgálat az állami adóhatóságnak továbbítja az adatokat. Ha az adóhatóság a törvényi határidő eredménytelen elteltét állapítja meg, vagy a céginformációs szolgálat arról értesíti, hogy az adózó a letétbe helyezéshez kapcsolódó közzétételi költségtérítés teljesítését elmulasztotta, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felszólítja a céget arra, hogy kötelezettségének 30 napos határidőn belül tegyen eleget.

Amennyiben ez az időtartam is eredménytelenül telik el, az adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével újabb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja a céget kötelezettsége teljesítésére.

Ha a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a 60 nap alatt sem tesz eleget, az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cég adószámának felfüggesztés nélküli hivatalbóli törléséről és egyúttal kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

A cégbíróság legkésőbb a NAV értesítésének beérkezésétől számított 20 napon belül - ha a cég mulasztását megállapította - megszüntnek nyilvánítja a vállalkozást. Így azok a cégek, amelyek a felhívások ellenére sem tesznek eleget kötelezettségüknek - akár 1,5 milliós bírsággal a nyakukban - jövőre már nem is léteznek.

Adó lapok kapcsolódó cikkei:

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • TAJ-kártya

    A kormány tervei szerint 2016. januárjától bevezetné az e-személyit, ami az ujjlenyomattal történő azonosítást és az elektronikus aláírást is lehetővé tenné - írja a Napi Gazdaság.

  • teherfuvarozás

    Március 1-jétől már szankcionál a NAV, amennyiben a közúti fuvarozás során az EKAER szám hiányzik, vagy a bejelentés hibásan valótlan adattartalommal, vagy hiányosan történt meg.

  • mobilpr

    A távközlési szektor különadóinak felülvizsgálatát, a terhek csökkentését szorgalmazza a magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT).

  • uzeltek

    A vasárnapi zárva tartást elrendelő törvény március 15-i életbe lépése óta erősödött ugyan a pénteki, szombati forgalom a plázákban, de még nem kompenzálja a vasárnapot - mondta Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSz) főtitkára.

  • mezőgazdaság

    Számos mezőgazdasági őstermelő, családi gazdálkodó nem a saját tulajdonú földjén, hanem ún. feles-bérletben művelt termőföldön gazdálkodik, és a bérleti díjat nem pénzben fizeti, hanem a megtermelt termény egy részének átengedéséről állapodik meg a föld tulajdonosával. Cikkünk az ilyen szerződésekkel összefüggésben felmerült fontos adózási kérdéseket ismerteti.

Ajánló

Szaklap ajánló