Beszámoló közzététel: sokba kerül a mulasztás

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolójukat csak elektronikus formában tehetik közzé. A határidő május 31, a mulasztó cégekkel évrő-évre egyre hatékonyabban lép fel az adóhatóság és a cégbíróság. Az akár 1,5 millió bírság mellett könnyen megszűntnek is nyilváníthatják a renitenseket.

A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elmulasztásával kapcsolatos adóhatósági eljárás szabályai 2012. január 1-jétől megváltoztak - figyelmeztet a NAV.

A cégnyilvántartásban szereplő cégeknek a számviteli törvény szerinti beszámolót továbbra is elektronikus úton ell megküldenie a céginformációs szolgálatnak a kormányzati portál útján az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig, azaz május 31-ig. Az elektronikus beküldéssel a közzétételnek és a tetétbe helyezési kötelezettségnek is eleget tesz a vállalkozás. A beszámolót ugyan az esetek többségében a számviteli szakember (könyvelő) küldi meg, azonban a közzétételi költségtérítést a vállalkozásnak kell megfizetnie. A költségtérítés kizárólag átutalással fizethető a cég bankszámlájáról, a befizetésről az Államkincstár elektronikus igazolást küld, amit a beszámolóhoz mellékelni kell. Nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a befizetést, mert a visszaigazolásig néhány nap eltelik, a beszámoló pedig csak az igazolással együtt küldhető be.

A céginformációs szolgálat az állami adóhatóságnak továbbítja az adatokat. Ha az adóhatóság a törvényi határidő eredménytelen elteltét állapítja meg, vagy a céginformációs szolgálat arról értesíti, hogy az adózó a letétbe helyezéshez kapcsolódó közzétételi költségtérítés teljesítését elmulasztotta, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felszólítja a céget arra, hogy kötelezettségének 30 napos határidőn belül tegyen eleget.

Amennyiben ez az időtartam is eredménytelenül telik el, az adóhatóság a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével újabb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja a céget kötelezettsége teljesítésére.

Ha a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének a 60 nap alatt sem tesz eleget, az adóhatóság a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti a cég adószámának felfüggesztés nélküli hivatalbóli törléséről és egyúttal kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

A cégbíróság legkésőbb a NAV értesítésének beérkezésétől számított 20 napon belül - ha a cég mulasztását megállapította - megszüntnek nyilvánítja a vállalkozást. Így azok a cégek, amelyek a felhívások ellenére sem tesznek eleget kötelezettségüknek - akár 1,5 milliós bírsággal a nyakukban - jövőre már nem is léteznek.

Adó lapok kapcsolódó cikkei:

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.

  • Varga Mihály

     Az új kabinet további adócsökkentéseket és nem adóemeléseket szeretne elérni, és ezzel párhuzamosan a fekete gazdaság további szűkítését kívánja megvalósítani – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén