Érdemben változott a számviteli törvény
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016-tól alapvető számviteli előírások módosulnak. Többek között megszűnik a rendkívüli eredmény tétel, a mérleg szerinti eredmény fogalma, változnak az osztalék-elszámolás szabályai és az üzleti- vagy cégérték leírásának szabályai. A változásokat a BDO Magyarország gyűjtötte össze és magyarázza el.
Jelentősen változik a Számviteli törvény a 2016. évtől, egy, részben Közösségi jogharmonizációs célt szolgáló törvénymódosításnak köszönhetően.
|
|
|
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz
A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt
Megrendelés >>
|
2015. július 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a „salátatörvény” (2015. évi CI. törvény), amely a Számviteli törvényt és egyéb pénzügyi tárgyú jogszabályokat is módosítja. Jelen cikkünk az ezzel kapcsolatos legfontosabb változásokat foglalja össze:
- Az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárai jelentősen növekednek. A Számviteli törvény alapján egy vállalkozás akkor jogosult egyszerűsített éves beszámoló készíteni, amennyiben két egymást követő üzleti évben három mutató közül kettő az ott meghatározott határértéket nem haladja meg. A három határérték közül kettő jelentősen módosul: a mérlegfőösszeg felső határa 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel limit 1 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra emelkedik, míg a foglalkoztatott átlagos állományi létszám feltétel (50 fő) nem változik. A változás hatására a jövőben várhatóan a legtöbb hazai vállalkozás egyszerűsített éves beszámoló készítés hatálya alá fog esni.
- Hasonlóan módosulnak az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre vonatkozó határértékek is, amely azt eredményezi, hogy a jövőben kevesebb anyavállalat lesz kötelezett konszolidált éves beszámolót elkészíteni. A törvény alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről konszolidált éves beszámolót készítenie, amennyiben két egymást követő üzleti évben a csoport szinten számított három mutató közül kettő az ott meghatározott határértéket nem haladja meg. A három határérték közül kettő számottevően módosul: a mérlegfőösszeg felső határa 5,4 milliárd forintról 6 milliárd forintra, az éves nettó árbevétel limit 8 milliárd forintról 12 milliárd forintra emelkedik, míg a foglalkoztatott átlagos állományi létszám feltétel (250 fő) nem változik.
- Alapvető változás, hogy 2016-tól kezdődően megszűnik a „rendkívüli” eredmény tételek kategóriája. Ezt követően a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként elszámolt tételeket vagy az „egyéb”, vagy a pénzügyi műveletek bevételei , illetve ráfordításai között kell elszámolni a módosított Számviteli törvény előírásainak megfelelően. Így például a térítés nélküli eszközátadást, a végleges pénzeszközátadást illetve az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást a változásnak köszönhetően a jövő évtől nem rendkívüli ráfordításként, hanem egyéb ráfordításként szükséges elszámolni.
- A törvénymódosítás eredményeképpen változnak az osztalék elszámolás szabályai is. Míg a hatályos szabályok alapján az osztalék elszámolást annak az évnek a beszámolójában szükséges megjeleníteni, amely évre azt jóváhagyták, a változásnak köszönhetően az osztalék összegét a döntés napjával érintett év beszámolójában szükséges megjeleníteni. Megjegyezzük, hogy az osztalék fizetési valamint osztalékelőleg fizetési korlát számításának számviteli szabályai nem változnak.
- Megszűnik a „mérleg szerinti eredmény” számviteli fogalma is, helyette az eredménykimutatás az „adózott eredmény” levezetését kell, hogy bemutassa (az adózott eredmény lesz az eredménykimutatásban az utolsó eredménytétel). A fenti változások következtében az eredménykimutatás a továbbiakban nem fogja direkt és transzparens módon tartalmazni a fizetendő osztalék összegét, az legfeljebb a módosuló eredménytartalék összegéből valamint a kiegészítő melléklet ehhez fűzött magyarázatából fog kiderülni.
- Változnak az üzleti vagy cégérték leírásának szabályai is. Míg a hatályos szabályozás nem ír elő időbeli korlátozást a cégérték könyvekből történő leírására, a változás eredményeképpen a cégérték értékcsökkenéssel történő leírására legalább 5 év, de legfeljebb 10 év áll rendelkezésre (a negatív üzleti, cégérték feloldására is azonos időbeli korlátozás fog vonatkozni).
- Változik az üzleti, cégérték Számviteli törvénybeli definíciója is. A jövőben üzleti vagy cégéréket (ideértve a negatív üzleti értéket) nem lehet kimutatni olyan cégvásárlás kapcsán, amely során a vevő a másik társaság részvényeit, üzletrészeit vagy vagyoni betétjét részesedés szerzés keretében szerzi meg. A módosított, lényegesen egyszerűsített törvényi definíció alapján üzleti vagy cégérték a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a törvény alapján korrigált különbözete, ha a fizetett ellenérték magasabb.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvényi módosításokat először a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, konszolidált éves beszámolóra kell alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra a módosító törvény hatálybalépését megelőző előírások alkalmazandóak.
A cikk szerzője dr. Csernyák Szabolcs, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
