Érthetően a számviteli törvény változásairól (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogszabályi változásokra tekintettel megújítja szakmai kiadványait a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja (MKVKOK), így mások mellett átdolgozásra került a Számvitel speciális kérdései című kiadvány és a Számviteli esettanulmányok című szakkönyv is. Az MKVKOK népszerű kiadványainak szerzői gárdája ezek mellett kreditpontokat érő előadásokon is összefoglalja a leglényegesebb változásokat.


A 2016. évtől hatályos számviteli változások szükségessé teszik a több éve, folyamatosan piacon lévő szakmai kiadványaink megújítását. A változások egy jelentős része az EU 2013/34. Irányelvének átültetése miatt vált szükségessé, de a gyakorlat oldaláról kikényszerített módosítások is megjelentek a törvényben, kihasználva azt a lehetőséget, hogy egyes témákat átfogóan kellett újraszabályozni. Az elmúlt évek törvénymódosításait rendre különféle, egymástól független részkérdések, részproblémák gyakorlatban történő helyes értelmezése, beszámolókban történő megfelelő bemutatása, vagy éppen adózási megfontolások váltották ki. A 2000. évi újrakodifikálás óta tehát nem volt ilyen átfogó számviteli törvény módosítás, mint amilyet a 2016-ban hatályba lépő módosítások hoznak. Erre a gyakorló számviteleseknek mindenképpen alaposan fel kell készülniük, amelynek keretében arra is szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy az átmeneti rendelkezések helyes végrehajtása már a 2015. évről készítendő beszámolójuk során is plusz feladatokat ró rájuk. Ilyen feladatként jelentkezik majd a beszámoló főrészeinek összevethetősége érdekében azoknak az információknak az előállítása, amely összehasonlíthatóvá teszi a 2015. évi adatokat a 2016. évi adatokkal. Erre talán érdemes már a 2015. évi könyvvezetés során is figyelemmel lenni, és előre áttekinteni a 2016. évi követelményeket.

Ehhez is jelentős segítséget tudnak nyújtani az átdolgozott, megújított szakkönyveink és a témákhoz kapcsolódóan szerveződő előadásaink is. Biztosak vagyunk ugyanis abban, hogy népszerű kiadványink szerzői gárdája – a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi Számvitel Tanszékének oktatói: Adorján Csaba, Lukács János, Róth József és Veit József – továbbra is garanciát jelent az elvárható szakmai színvonalra nézve.

A megújult munkák közül elsőként a „Számvitel speciális kérdései” című jelent meg, amely ismerteti az átalakulások, egyesülések és szétválások, a csőd, felszámolás, végelszámolás megváltozott szabályait, figyelembe véve a vonatkozó új Ptk. előírásokat is. Könyvünk részletesen foglalkozik a devizás könyvvezetésekre történő áttérések szabályaival, amelyre előbb, utóbb minden gazdálkodónak szüksége lesz, ha a forintot euróra cseréli Magyarország. A számviteli törvény ellenőrzés, önellenőrzés megállapításához kapcsolódó fogalma is megváltozott már 2015. január 1-jétől, meglepő újdonságokat tartalmazva a gyakorlók számára. Ilyen újdonság, hogy hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is. Mivel az eredménykimutatás struktúrája, az egyes sorok elnevezése és tartalma, a nyereségfelosztás rendszere is megváltozik, szinte minden témánál át kellett dolgozni lényeges részeket az egyes kiadványokban. Érintette a változás a speciális értékpapírügyleteket, a cash flow-kimutatást, de még az egyszeres könyvvezetés témakörét is. Megemlítjük, hogy a Számvitel speciális kérdéseinek átdolgozott kiadása tartalmazza a mikrogazdálkodókra vonatkozó számviteli sajátosságokat is. E téma fontossága abban rejlik, hogy a jelenlegi várakozások szerint a hazai számviteli palettán az egyszerűsített éves beszámolót és mikrogazdálkodói beszámolót készítők aránya elérheti akár a 96-97%-ot is az elkövetkező években.

A következő megújult kiadvány a „Számviteli esettanulmányok” című szakkönyv, amely régóta ismert a számviteli szakmát magas szinten művelők körében. Mindig haszonnal forgathatták az okleveles könyvvizsgálói képzésben résztvevő jelöltek, de a gyakorló szakemberek is. A szerzők ráadásul a könyv tartalmát számos olyan különleges gazdasági esemény bemutatásával egészítették ki, ami lehetővé teszi, hogy a munka az alkalmazók számára egységes egészként mutassa be a gazdálkodókat érintő alapvető és néhol specifikus kérdéseket. A változásokkal újraszerkesztett kiadványt érdemes akár összevetni a régi kötettel (2013. évi kiadás), mert így viszonylag könnyen és gyorsan tud a szakember információt szerezni a lényeges törvény módosításokról és azok gyakorlati alkalmazásának következményeiről.

Kora ősszel megjelennek azok a tankönyvek is, amelyeket alapvetően a számviteli felsőoktatás érdekében hoztunk létre. Ezek a kiadványok figyelembe veszik azokat a követelményeket, amelyek az egyetemi, főiskolai képzésben elengedhetetlenül szükségesek. A „Pénzügyi számvitel” elméleti tankönyv és az erre épülő „Pénzügyi számvitel feladatok” című munka viszont nem csak az egyetemisták, főiskolások részére hasznos szakirodalmat foglalja össze, de alkalmas a mérlegképes oktatásban való felhasználásra is.

A változásokkal kapcsolatos legfontosabb információkat azonban közvetlenül az e témákat felölelő előadásainkon tudják megszerezni az érdekeltek. A „Számviteli törvény 2016.” című, továbbképzési kreditpontokat érő előadás 4 x 45 perces időtartamban foglalja össze azokat a változásokat, amelyeket a jövőben alkalmazni kell a gyakorlatban. Az előadások nem csak elméleti kérdésekkel foglalkoznak majd, hanem konkrét gyakorlati problémák megvitatására is alkalmasak lesznek. A program keretében áttekintjük a régi és az új szabályok közötti különbségeket, és az ebből adódó gyakorlati következményeket. A változások jelentős számú új fogalmat generáltak, amilyen például a „Jelentős tulajdoni részesedés”. Megvizsgáljuk az előadáson ennek rendszerbeli helyét a mérlegben, tulajdonságait és azt, mire kell figyelni a jövőben a helyes mérlegbeni tartalom érdekében. Hasonló módon járunk majd el az eredménykimutatás áttekintésénél is. Vélhetően az osztalékfizetéssel kapcsolatos Ptk. és Szt. változások mindenkit érdekelnek a szakmában. Az előadás keretében rávilágítunk a régi és az új szabályok értelmezésbeli különbségeire és ennek gyakorlati következményeire számszaki példákon keresztül. Bizonyára gondot fog okozni a rendkívüli gazdasági események megszüntetése is a gyakorlatban – nyilván ez csak átmeneti nehézség lesz – hiszen a továbbiakban ezeket a tételeket be kell majd sorolni a meglévő eredménykimutatás tételekbe. Ennek rendszerét minden gazdálkodónak a számlarendjében ki kell alakítania, át kell dolgoznia. Ebből a strukturális változásból adódik az egyik komoly gyakorlati probléma, mégpedig az összehasonlíthatóság biztosítása. A törvényi szabályozás nem tartalmaz konkrét iránymutatást a feladat végrehajtására (kivéve az összehasonlíthatóság irányultságát), így a vállalkozásokra hárul majd a feladat, hogy ezt a kérdést megoldják.

Már most megállapítható az új szabályokról, hogy azok nem igazán az adminisztrációs egyszerűsítéseket szolgálják, pedig a jogalkotó ezt a kívánalmat is próbálta szem előtt tartani a kodifikációs munkák során. Annak, hogy ez mégsem jelenik meg az érvényes normában egyszerű az oka, az irányelvi követelményektől való eltérés nem lehetett célja a hazai szabályozásnak sem, s ezt a követelményt sajnos nem tudta ellensúlyozni a jogalkotói szándék. A számvitelesek tehát továbbra is egyre komolyabb kihívásokkal találják szembe magukat munkájuk során, ahol a naprakész felkészültséget meglehetősen nehéz biztosítani; tantermi és távoktatási formában megvalósuló kötelező továbbképzéseinkkel azonban ebben is igyekszünk szíves segítségükre lenni.

 

 


Kapcsolódó cikkek