Fókuszban az építőipari vállalkozások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az építőipari vállalkozások mind működési feltételeiket, mind szervezeti formájukat és felépítésüket tekintve rendkívül változatosak. Éppen ezért van szükség hozzáértő könyvelőkre és könyvvizsgálókra.

Az építőipari tevékenység sajátosságai

Az építőipar megnevezés egy igen összetett és számos tevékenységet, folyamatot magába foglaló meghatározás, mely az építőipari vállalkozások heterogén tevékenységének egy közös tényező mentén való besorolása alapján történik. Az ide sorolt vállalkozások tevékenysége általában épületekhez, építményekhez és egyéb hasonló jellegű létesítményekhez kapcsolódik.

Az építőiparon kívül nincs még egy olyan gazdasági ágazat, amely területileg ennyire változó körülmények között végzi tevékenységét. Nemcsak a létrehozandó épület/építmény más és más minden esetben, hanem a munkaterület is, így gyakran előfordul, hogy egy-egy közepes vállalkozás is legalább 5–10 munkahelyen dolgozik egyszerre. Nagy szervezési munkát igényel a munkafeltételek (gépek, gyártó eszközök, anyagok stb.) azonos időben történő biztosítása és a szakmai felügyelet megoldása. A szétszórtság pedig fokozott tulajdonvédelmet igényel. Egy-egy időszak végén a leltárak végrehajtása szintén nehezen megoldható. Az építőipar másik egyedi vonása, hogy a létesítmények döntő részében az építkezések a szabadban folynak.

Számviteli feladatok

Nincs külön tételes számviteli szabályozás az építőipari vállalkozások számára, de a gazdasági események nyilvántartása során számos kiemelt terület kezelése eltér az általános számviteli folyamatok kezelésétől. 

Az építőipari vállalkozások számviteli információs rendszerének kialakítása során igen körültekintően kell eljárni. Azon túl, hogy az építőipari vállalkozás rendelkezzen minden, a számviteli törvényben előírt szabályzattal, ki kell alakítani a számlatükröt és a számlarendet. Az építőipari számlatükör kialakítása során fontos szempont a költséghelyek és költségviselők megjelenítése.

Különösen fontos az önköltség-számítási szabályzat elkészítése, mely akkor is javasolt, ha a vállalkozás nem éri el a számviteli törvényben előírt paramétereket, amelyek alapján kötelező az önköltség-számítási szabályzat összeállítása. Ennek keretében kerülhet sor a munkaszámrendszer kialakítására, amely megkönnyíti az egyes kivitelezés alatt álló létesítmények költségének elkülönítését, ezáltal annak gazdaságossági szempontok szerinti megítélését is.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

A könyvvizsgálati program fókuszterületei

Az alábbiakban megemlítünk néhány jelentős területet, amelyek könyvvizsgálati szempontból kockázatot hordoznak magukban, és amelyek köré a könyvvizsgálati programot szervezni kell:

• Az építőipari vállalkozások készleteinek kezelése és leltározási módjának pontos rögzítése a leltározási szabályzatban, ennek aktualizálása, valamint a betartás ellenőrzése.

• Az eszközök nyilvántartása, különösen, ha feltűnően magas a selejtezések értéke. Ebben az esetben fontos a selejtezés bizonylatainak és a selejtezés megalapozottságának vizsgálata, mert az eltulajdonított, elveszett eszközök kivezetésének ez az egyik leggyakoribb módja.

• A közvetített szolgáltatások (meghatározás, szerződések és számlázás) megfelelősége.

• Szállítók, szállítói kötelezettségek esetében különösen vizsgálandók: az építés kezdete és befejezése, az átadási jegyzőkönyvek, a hiánypótlások.

• A munkavédelem jelentős könyvvizsgálati kockázati tényező lehet, adott esetben érintheti a vállalkozás folytatásának elvét is.

• Jótállási és garanciális kötelezettség miatt a megrendelő/vevő visszatarthatja a vételár egy részét, függetlenül a szerződéses kikötésektől, azaz akkor is a törvény szerint kell eljárni, ha erről az építési szerződésben nem rendelkeznek.

• Vizsgálni kell, hogy a befejezetlen termelés meghatározását milyen módon biztosítja a vállalkozás.

• Fontos, hogy a könyvvizsgáló kiemelten foglalkozzon a tárgyév utolsó két hónapjában elszámolt, és a tárgyévet követő év első két-három hónapjaiban, de legalább a mérlegkészítés időpontjáig a tárgyévet követő évre elszámolt bevételek és költségek vizsgálatával az egyes kivitelezéseket tartalmazó költséghelyek, költségviselők esetében.

Az építőipari vállalkozások számviteli és könyvvizsgálati sajátosságait Filep Irén mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2014/11. számában megjelent cikkeiben.

---