Hogyan fizessünk osztalékot?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mekkora lehet az osztalék maximális nagysága? Mikor fizethetünk osztalékot? Melyek az osztalékfizetéssel kapcsolatos legfontosabb jogi és számviteli előírások?

Az osztalék egy gazdasági társaság adott időszaki eredményéből a tulajdonosok számára járó összeg. Az osztalék mértékéről mindig a gazdasági társaság tulajdonosai döntenek, sok szempontot mérlegelve.

Osztalékfizetési korlát

Az osztalékfizetésre azért szükséges korlátot szabni, mert nem engedhető meg, hogy a társaság tőkehelyzete az osztalékfizetés következtében megrendüljön, azaz a tulajdonosok több osztalékot vegyenek fel, mint a társaság szabad rendelkezésű tőkéje. A tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Fontos megemlíteni, hogy mindig a tárgyévi adózott eredményből kell kiindulni, az egészíthető ki a korábbi időszakok felhalmozott eredménytartalékával, tehát önmagában az eredménytartalékot az adózott eredmény figyelembevétele nélkül nem lehet kifizetni.

Osztalékelőleg

Előfordulhat, hogy a tulajdonosok két elfogadott beszámoló közötti időszakban is osztalékfizetésről döntenek. A jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a tulajdonosok a tárgyévi eredményből, illetve az eredménytartalékkal kiegészített eredményből – az osztalékfizetési korlátot figyelembe véve – osztalékelőleget vegyenek fel. Osztalékelőleget közbenső mérleg alapján lehet megállapítani és kifizetni. Az osztalékelőleg fizetése során a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető.

Dokumentáció

Az osztalék előírásának számviteli bizonylata az osztalék elfogadásáról hozott tulajdonosi döntés, a kifizetés bizonylata a banki bizonylat vagy pénztárbizonylat, más módon rendezett osztalék esetében a szerződés vagy a számla. Az adózott eredmény felhasználásáról szóló javaslatot a társaság vezetése készíti el, és terjeszti a tulajdonosok elé, amely elfogadás esetén határozattá válik. Az osztalékelőleg bizonylata a közbenső mérleg és a kifizetést igazoló banki bizonylat vagy pénztárbizonylat. A kft. ügyvezetőjének írásban kell nyilatkoznia a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A kft. ügyvezetője köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani.

A Számviteli Tanácsadó 2012/6. számában megjelent cikkében a szerző, Tóth Mihály áttekinti az osztalék jogi szabályozását, számviteli elszámolását és a beszámolóba történő beállításának helyes módját, kitérve a devizában megállapított osztalékra, illetve a nem pénzben kifizetett osztalék elszámolására is. A Számviteli Tanácsadó a Complex Kiadó webshopjában előfizethető.

---