Céltartalék: az óvatosság elvének érvényesülése
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
Kapcsolódó termékek: Számviteli kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A javítási szolgáltatás végzése során előfordulhat, hogy nem egyértelmű annak megállapítása, hogy a javítást végző cég terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt. Ez a bizonytalanság a számviteli elszámolások helyességére is hatással lehet.
A javítási szolgáltatás végzése során előfordulhat, hogy nem egyértelmű annak megállapítása, hogy a javítást végző cég terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt. Ez a bizonytalanság a számviteli elszámolások helyességére is hatással lehet.
Léteznek olyan sajátos tevékenységek, amelyek során a vállalkozás az ügyfeleknek teljesített munka közben jelentős mértékben használ fel termékeket is. Így a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás elemei keverednek a tevékenység során, hiszen a vállalkozás bizonyos termékeket valóban átad a vevő részére, azonban a termékek átadása mellett szolgáltatást is nyújt. Ilyen tipikus határterület a javítási szolgáltatás.
Az ügyletet annak valós tartalma alapján kell megítélni. A javítási szolgáltatások során nagyon gyakran fel kell használni bizonyos eszközöket (termékeket) annak érdekében, hogy egy elromlott eszköz újra működőképes állapotba kerüljön. Bizonyos alkatrészeket a javítás során újakkal pótolnak, és ezeket az alkatrészeket a vevő természetszerűleg átveszi a megjavított eszköz részeként. A kérdés tehát az, hogy miként kell kezelni ezeket a beépített új alkatrészeket, amelyeket a szerviz a megjavított eszközzel átad a vevő részére.
Kapcsolódó Rodin konferenciák: 2012.10.15. Adótörvények gyakorlati alkalmazása |
A jelenleg sok helyen alkalmazott helytelen gyakorlat szerint a szervizekben kiállított számlákon feltüntetik, hogy a javítás során mennyi alkatrészt használtak fel, illetve, hogy mennyi munkaóra alatt történt meg a javítás, és ennek megfelelően kezelik a kifizetett ellenérték egy részét áruvásárlás ellenértékeként, míg a másik részét szolgáltatásnyújtás ellenértékeként. Az ilyen számlákat kiállító szervizek azonban tévesen ragadják meg a közöttük és az ügyfeleik között létrejött ügylet lényegét.
A helyes megközelítés az, hogy a szerviz javítási szolgáltatást nyújt az ügyfelei részére, amely javítási szolgáltatás árát a felek közös megegyezéssel a javítás során felhasznált alkatrészek értéke és a munkaórák ára alapján állapítják meg. A javítást nyújtó vállalkozásnál ennek megfelelően az értékesítés bevételét a 9. számlaosztályban a szolgáltatások értékesítésének árbevételei között kell elszámolni, a javításhoz felhasznált alkatrészek értékét a készletek közül kivezetve 5. Anyagköltségként kell elszámolni, hiszen ezeket az eszközöket a vállalkozás a szolgáltatásának nyújtása során felhasználta. A vevő pedig a befogadott számlát jellemzően az Igénybe vett szolgáltatások között fogja könyvelni (bizonyos esetekben a Tárgyi eszköz értékét növelő felújításként).
A javítási szolgáltatás helytelen könyvelési gyakorlatát, annak adózási következményeit és a követendő számviteli elszámolást Kardos Péter mutatja be a Számviteli Tanácsadó 2011/12. számában megjelent cikkében.
Elfelejtette?
|
Levezetjük, miért szükséges a céltartalék-képzés, és ismertetjük a szabályozást.
A cikksorozat befejező részében néhány speciális esetkörről lesz szó.
Nem minden leltárhiány von maga után áfafizetési kötelezettséget. Bemutatjuk a szabályozást.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!