IFRS 9: válasz a kihívásokra?

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

A pénzügyi instrumentumok számviteli szabályozása összetett feladat. A standardalkotók (IASB, FASB) igyekeznek a pénzügyi kimutatások minden érintettjével széles körű konzultációt folytatva újabb és újabb fejlesztésekkel megfelelni a témában felmerülő kihívásoknak.

Az első önálló pénzügyi instrumentum standardokat még az 1990-es évek elején kezdték kidolgozni, s ebből született meg 1995-ben az IASC kiadásában az IAS 32 (Pénzügyi instrumentumok: bemutatás), illetve 1998-ban az IAS 39 (Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés). Az IASB is folytatta a terület fejlesztését, és ennek eredményeként (2005-ös hatályba lépéssel) jelentősebb felülvizsgálat történt mindkét standardnál. Közben természetesen kisebb kiigazítások többször is voltak.

Az új standardok közül az első az IAS 32 közzétételi felét váltotta fel, amikor 2007-től hatályba lépett az IFRS 7 (Pénzügyi instrumentumok: közzétételek). A témához szorosan kapcsolódik a valós érték meghatározása is, amely önálló standardot kapott a 2013-ban hatályba lépett IFRS 13-mal (Valós értéken történő értékelés), bár igaz, hogy ez nem csak a pénzügyi instrumentumokhoz köthető, mivel általánosan foglalkozik a valós értékkel.

A legnagyobb változás a pénzügyi instrumentumok kezelésében valószínűleg az IAS 39-et felváltó IFRS 9 hatálybalépése lesz 2018-tól. A standardnak – a korábbiaktól eltérően – nemes egyszerűséggel csak a „Pénzügyi instrumentumok” nevet adták, mindenféle kiegészítés nélkül. Ezzel azonban nem szűnik meg a többi pénzügyi instrumentumos standard, mivel az IFRS 9 alapvetően „csak” az IAS 39 helyét veszi át, vagyis szintén a megjelenítéssel és az értékeléssel foglalkozik, benne az értékvesztéssel és a fedezeti számvitellel.

Az IAS 39-et több kritika is érte, például, hogy túl komplex a szabályozás (főleg a besorolásnál és az átsorolásnál) vagy, hogy sok esetben eltérések vannak az IFRS és US GAAP közötti megoldásokban. A pénzügyi válság pedig rámutatott arra, hogy a hitelezési veszteségek megjelenítésének időzítése sem megfelelő, mivel csak túl későn kerülnek elszámolásra az ezzel kapcsolatos ráfordítások. Nem szerencsés az sem, hogy az értékvesztésre többféle modell is létezik párhuzamosan a pénzügyi eszközök besorolásától függően. Emellett a saját hitelezési kockázat kezelésével is vetődtek fel észrevételek.

Mérlegképes könyvelők továbbképzése államháztartási szakterületen

Két napos képzés Szamkó Józsefné és Sándorné Új Éva előadásaival

Két nap alatt megszerezheti a szükséges 16 kreditpontot, megkapja a továbbképzés alapján készült kiadványt és a legjobb előadókat hallhatja.

Ne hagyja ki a lehetőséget!

Időpontok és jelentkezés >>

 

A felmerült problémák kezelésére készült az IFRS 9, amely remélhetőleg választ ad az említett kihívásokra. Annak érdekében, hogy minél jobb megoldás születhessen, a standardalkotók több száz megbeszélést folytattak, több mint ezer észrevételt kaptak és dolgoztak fel, s kibocsátottak – többek között – hat nyilvános tervezetet is. Az új standard kidolgozása során az IASB szorosan együttműködött az FASB-vel, azonban a teljes konvergenciát nem sikerül megvalósítani.

A túl komplex szabályalapú besorolás helyett elvi alapú megközelítést választottak az egységes besorolási és értékelési rendszer megalkotásával. Ez alapvetően a gazdálkodó üzleti modelljétől, illetve a pénzügyi instrumentum cash flow jellemzőitől teszi függővé a pénzügyi eszközök besorolást, amely egyben az értékelési módot is meghatározza: amortizált bekerülési értékes, eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL), egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTOCI) pénzügyi instrumentumok. Az összetett és nehezen alkalmazható átsorolási kérdés is jelentősen leegyszerűsödött: pénzügyi eszközöket kizárólag üzleti modell váltásakor lehet átsorolni, amely várhatóan csak nagyon ritka esetekben fog bekövetkezni a gyakorlatban.

A pénzügyi kötelezettségek besorolását a többség jónak találta a régi standardban (IAS 39), így ott alapvetően nem is történtek változások, azonban újításként jelent meg az új standarddal a valós érték opció keretében eredménnyel szemben valós értéken értékeltként kezelt saját kibocsátású adósságinstrumentumok valós érték változásának szétválasztása. Ezen instrumentumoknál a saját hitelezési kockázatra visszavezethető nyereségeket és veszteségeket most már az egyéb átfogó eredményben mutatják ki.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Az értékvesztésnél az új standard már csak egyféle modellel dolgozik, s jelentős változást hoz az is, hogy a bekövetkezett veszteség modellről a várható veszteség modellre tértek át. Ettől azt várják, hogy a pénzügyi kimutatások hasznosabb információkat fognak mutatni a hitelezési veszteségekkel kapcsolatban. Az új modellben fontos szerepet kap a hitelezési kockázat jelentős növekedésének vizsgálata (kezdeti megjelenítéskori állapothoz képest).

A fedezeti ügyletekkel való kockázatkezelés egyre inkább megjelenik a vállalkozások gyakorlatában. Ezt felismerve a standardalkotók is fejlesztették a fedezeti elszámolás előírásait. A módosítás elsődleges célja az volt, hogy szorosabb összefüggés legyen a számviteli elszámolás és a kockázatkezelés között. A várakozások szerint jóval többen fogják az új fedezeti számvitelt alkalmazni, főleg a nem pénzügyi tevékenységgel foglalkozó gazdálkodók körében. A közzététellel kapcsolatos módosítások is a hasznosabb pénzügyi kimutatások létrehozását kívánják elősegíteni, amelyből remélhetőleg könnyebben megérthető lesz a gazdálkodó fedezeti célú kockázatkezelése.

A kérdés azonban még nyitott, hogy az új szabályozás mennyire tud választ adni a kihívásokra, mivel az IFRS 9 kötelező alkalmazása 2018. január 1-jén (vagy azt követően kezdett) üzleti évekre vonatkozik.

A cikkhez felhasználtam az IASB IFRS 9 Project Summary kiadványát, amelyben az érdeklődők részletesebben is utána olvashatnak a témának.

 

A cikk szerzője László Norbert egyetemi adjunktus, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója

MKVOK embléma

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • IFRS

    2016. január 13-án bocsátották ki az IFRS 16 Lízingek standardot, amely koncepcionális változást hoz elsősorban a lízingbe vevő oldalán.

  • IFRS

    A megkérdezett cégek közel 60 százalék térne át az IFRS-re öt éven belül - derül ki a cég Adó Onlinehoz eljuttatott közleményéből.

  • 2017_ut

    Cikkünkben a legfontosabb helyi adó változásokat vizsgáljuk meg, jogszabályi hivatkozást és magyarázatot egyaránt bemutatunk.

  • IFRS

    Az október 28-án a parlament honlapján közzétett adótörvényeket módosító törvényjavaslat tartalmaz módosításokat azon adózók számára, amelyek a 2015. évi CLXXVIII. törvény alapján 2016-tól alkalmazhatják (bizonyos körnek kötelezettsége lesz) a Nemzetközi Számviteli és Beszámolási Standardokat (IFRS) egyedi beszámolási célra. Ezen adózóknak az áttérés során számos számviteli szabályozásbeli különbözőséget szükséges kezelni. Emiatt IFRS-ekre való áttérést megelőzően számos feladat mellett fontos annak a vizsgálata, hogy az áttéréshez kapcsolódó adózási hatások miként fognak alakulni. Ennek során az adózók több olyan témakört azonosíthatnak, ahol a pontos adókezelés a jelenlegi jogszabályok alapján nem tisztázott, így sokakban felmerülhet kérdésként, hogy az IFRS-áttérés semleges lesz-e az adózók számára. Cikkünkben két olyan társasági adózáshoz kapcsolódó témakört szeretnék bemutatni, amely esetén az adókezelés nagy valószínűséggel változni fog a törvénymódosítási javaslat hatására.

  • Forrás: shutterstock

    A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolóra történő alkalmazása előtt a 2015. évi CLXXVIII tv. nyitotta meg az utat. Nem kétséges, hogy ez kivételes jelentőséggel bír a számviteli beszámolás és – talán nem túlzás – a számviteli szakma egészének szempontjából. Bár egyelőre nem választhatja bármely vállalkozás egyedi beszámolója kapcsán az IFRS-eket – valószínűleg e komplex, és valljuk meg, költséges rendszer bevezetésére egy adott méret alatt nehéz lenne elfogadható indokot találni – az ezt várhatóan választó, illetve erre kötelezett vállalkozások nemzetgazdasági súlya kimagasló.

  • Fotó: shutterstock

    Az IFRS alkalmazása jövőre újabb vállalkozásokat érint opcionálisan vagy kötelezően, érdemes megismerkedni közelebbről a fogalommal azoknak is, akiket egyelőre közvetlenül nem érintenek az IFRS szabályai.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.