Jövőre így változik a számviteli törvény

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A novemberi adócsomag számviteli törvényt érintő változásai néhány fontosabb pénzügyi és a származtatott ügyletekhez kapcsolódó fogalom tisztázását, azok számviteli elszámolását, IFRS szabályokat, illetve a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodást tartalmazza. Az alábbiakban a származékos ügyletekre vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.

Változások a származékos ügyletek fogalmában 

A törvény szerint a fedezeti ügylet, a piaci érték, cash-flow fedezeti ügylet, egyéb származékos ügyletek fogalmában találunk pontosításokat, illetve egyes esetekben a kiszámításuk levezetése és számviteli elszámolása is egyértelműbbé vált.

1. Fedezeti ügylet

A törvényváltozás egyértelművé teszi, hogy a fedezeti céllal kötött és így jelölt ügylet minősíthető fedezeti ügyletnek. Ám itt is van kiskapu, amely szerint, ha az opciós szerződések esetében az opció belső értéke jól elkülöníthető, akkor az ebben bekövetkező változást jelölik meg a fedezeti instrumentumként, elkülönítve annak időértékétől, vagy egy forward ügylet esetében például a kamat összetevőjének és spot árának különbségétől.  

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az új szabályozás szerint a fedezeti dokumentációra vonatkozó követelményeknek is meg kell felelni, még akkor is, ha nem alkalmazzák a valós értéken történő értékelést.

2. Fedezett kockázat fajtái

  • a. Piaci értékhez, cash flow fedezeti ügylethez kapcsolódó kockázat, amely lehet teljes kockázat, kamatkockázat vagy devizakockázat, függően az ügylet jellegétől, a piaci értékhez kapcsolódó és a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változásoktól.
  • b. Mérlegben kimutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség, mint például a tőzsdei áru, amely lehet teljes kockázat vagy devizakockázat, amely a valós értékhez kapcsolódik.
  • c. A mérlegben nem kimutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség, ahol piaci/valós értékhez kapcsolódóan teljes kockázatot és devizakockázatot találhatunk.

3. Belső érték

A belső érték definíciója a törvényben kiegészítésre kerül az alábbiak szerint: 

üzlet tárgyát képező eszköz valós értéke (aktuális piaci értéke) - üzlet tárgyát képező eszköz kötési áron számított értéke  = belső érték

4. Származékos ügylet és annak lezárása

A törvényváltozás szerint bármely instrumentum árához is kapcsolódhat a származékos ügylet fogalma és már nem csak a befektetés vagy értékpapír árához. Így ebbe a csoportba tartoznak azok a gazdasági események, amelynek során nem pénzügyi eszköz cserél gazdát szerződéses keretek között és ennek az ügyletnek a rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történik. Ebben az esetben az ügylet valódi tartalma alapján határozható meg, hogy valóban származékos ügyletről van-e szó.  

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Szem előtt kell tartani, hogy a származékos ügylet értékére hatással levő változó egyedi legyen és egyik szerződő félre se legyen jellemző. Ilyen eset lehet, amikor egy árutőzsdén kötünk egy leszállítási ügyletet, majd a megvásárolt árut értékesítve azonnal pénzeszközre váltjuk azt. Ebben az esetben tartalmilag a nettó módon történő rendezés miatt mondhatjuk az ügyletre, hogy származékos ügylet.

A gyakorlatban, amikor egy származékos ügylet nem zárható le technikailag, többnyire egy ellenügylet kötésével érik el a származékos ügylet zárását. A törvényhozó szándéka szerint az ellenügyletet abban az esetben lehet a származékos ügylet valós részleges, vagy teljes lezárásának tekinteni, ha annak az ilyen céllal történő létrehozását megfelelően dokumentáljuk.

Származékos ügyletek számviteli elszámolásbéli változásai

A megváltozott törvényben útmutatást kapunk arra, hogy a származékos ügyletek mely tételei és mikor mutathatóak ki aktív vagy passzív elhatárolásként. A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket lehetőség van valós értéken vagy belső értéken értékelni. 

A változások az alábbi, származékos ügyletekhez kapcsolódó területeket érintik:

  • aktív időbeli elhatárolások
  • passzív időbeli elhatárolások
  • egyéb ráfordítások
  • egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
  • pénzügyi műveletek egyéb bevételek
  • fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
  • a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítások.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számviteli üzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • versenyjog

    Az NMHH és a GVH nem engedélyezte, hogy az RTL részt szerezzen a Centrál Digitális Média Kft.-ben.

  • NAV

    Az adóellenőrzések középpontjában az önkéntes jogkövetés ösztönzése, a támogató eljárás áll – közölte Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára. A transzferárazást, az agresszív adóoptimalizálást, a szervizeket, az e-kereskedőket és a szálláshely-szolgáltatókat ellenőrzi idén fokozottan a NAV.

  • Orbán Viktor

    A sikeres magyar adórendszert meg kell védeni Brüsszeltől – mondta a miniszterelnök.

  • Nav akció

    A bűncselekmények többsége költségvetési csalás, a legnagyobb kárt viszont az iparvédelmi jogok megsértése okozza – derül ki a NAV bűnügyi szakterületének eredményeit ismertető tájékoztatóból.

  • pénz

    Március 15-ig a tulajdonosoknak csak arról kell határozniuk, hogy megemelik a kft. jegyzett tőkéjét; ezután több lehetőségük is van.