Jövőre így változik a számviteli törvény

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A novemberi adócsomag számviteli törvényt érintő változásai néhány fontosabb pénzügyi és a származtatott ügyletekhez kapcsolódó fogalom tisztázását, azok számviteli elszámolását, IFRS szabályokat, illetve a megváltozott jogszabályi környezethez való igazodást tartalmazza. Az alábbiakban a származékos ügyletekre vonatkozó szabályokat tekintjük át részletesen.

Változások a származékos ügyletek fogalmában 

A törvény szerint a fedezeti ügylet, a piaci érték, cash-flow fedezeti ügylet, egyéb származékos ügyletek fogalmában találunk pontosításokat, illetve egyes esetekben a kiszámításuk levezetése és számviteli elszámolása is egyértelműbbé vált.

1. Fedezeti ügylet

A törvényváltozás egyértelművé teszi, hogy a fedezeti céllal kötött és így jelölt ügylet minősíthető fedezeti ügyletnek. Ám itt is van kiskapu, amely szerint, ha az opciós szerződések esetében az opció belső értéke jól elkülöníthető, akkor az ebben bekövetkező változást jelölik meg a fedezeti instrumentumként, elkülönítve annak időértékétől, vagy egy forward ügylet esetében például a kamat összetevőjének és spot árának különbségétől.  

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az új szabályozás szerint a fedezeti dokumentációra vonatkozó követelményeknek is meg kell felelni, még akkor is, ha nem alkalmazzák a valós értéken történő értékelést.

2. Fedezett kockázat fajtái

  • a. Piaci értékhez, cash flow fedezeti ügylethez kapcsolódó kockázat, amely lehet teljes kockázat, kamatkockázat vagy devizakockázat, függően az ügylet jellegétől, a piaci értékhez kapcsolódó és a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változásoktól.
  • b. Mérlegben kimutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség, mint például a tőzsdei áru, amely lehet teljes kockázat vagy devizakockázat, amely a valós értékhez kapcsolódik.
  • c. A mérlegben nem kimutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség, ahol piaci/valós értékhez kapcsolódóan teljes kockázatot és devizakockázatot találhatunk.

3. Belső érték

A belső érték definíciója a törvényben kiegészítésre kerül az alábbiak szerint: 

üzlet tárgyát képező eszköz valós értéke (aktuális piaci értéke) - üzlet tárgyát képező eszköz kötési áron számított értéke  = belső érték

4. Származékos ügylet és annak lezárása

A törvényváltozás szerint bármely instrumentum árához is kapcsolódhat a származékos ügylet fogalma és már nem csak a befektetés vagy értékpapír árához. Így ebbe a csoportba tartoznak azok a gazdasági események, amelynek során nem pénzügyi eszköz cserél gazdát szerződéses keretek között és ennek az ügyletnek a rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történik. Ebben az esetben az ügylet valódi tartalma alapján határozható meg, hogy valóban származékos ügyletről van-e szó.  

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Szem előtt kell tartani, hogy a származékos ügylet értékére hatással levő változó egyedi legyen és egyik szerződő félre se legyen jellemző. Ilyen eset lehet, amikor egy árutőzsdén kötünk egy leszállítási ügyletet, majd a megvásárolt árut értékesítve azonnal pénzeszközre váltjuk azt. Ebben az esetben tartalmilag a nettó módon történő rendezés miatt mondhatjuk az ügyletre, hogy származékos ügylet.

A gyakorlatban, amikor egy származékos ügylet nem zárható le technikailag, többnyire egy ellenügylet kötésével érik el a származékos ügylet zárását. A törvényhozó szándéka szerint az ellenügyletet abban az esetben lehet a származékos ügylet valós részleges, vagy teljes lezárásának tekinteni, ha annak az ilyen céllal történő létrehozását megfelelően dokumentáljuk.

Származékos ügyletek számviteli elszámolásbéli változásai

A megváltozott törvényben útmutatást kapunk arra, hogy a származékos ügyletek mely tételei és mikor mutathatóak ki aktív vagy passzív elhatárolásként. A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket lehetőség van valós értéken vagy belső értéken értékelni. 

A változások az alábbi, származékos ügyletekhez kapcsolódó területeket érintik:

  • aktív időbeli elhatárolások
  • passzív időbeli elhatárolások
  • egyéb ráfordítások
  • egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
  • pénzügyi műveletek egyéb bevételek
  • fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások
  • a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítások.

A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM Hungary számviteli üzletág vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Románia

    Letett a román szociálliberális kormány arról, hogy úgynevezett szolidaritási adót vessen ki a jól kereső munkavállalókra - jelentette be Mihai Tudose miniszterelnök kedden.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Az Európai Bizottság friss felmérése szerint egyre több uniós fogyasztó intézi vásárlásait az interneten keresztül, és erősödik az elektronikus kereskedelembe vetett bizalmuk is, különösen a más uniós országokból történő internetes vásárlásnál.

  • reklám

    2017 májusában ismét változtak a reklámadó szabályai, melyek miatt adó-visszatérítésre van lehetőség, de a 2017 januárjától érvényben lévő módosítások miatt milliárdos bírság is elképzelhető - hívja fel a figyelmet közleményében a Leitner + Leitner tanácsadó cég.

  • Tállai

    Idén újabb 15, jövőre pedig további 64 helyszínen nyílik úgynevezett NAV-ablak – nyilatkozta a Magyar Időknek Tállai András, az adóhatóság vezetője.

  • jog

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), június végén 3003 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, és 1880 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.