Készletek értékvesztése: év közben is vagy csak év végén?

A vásárolt és a saját termelésű készleteket a mérlegben az értékvesztéssel csökkentett bekerülési, illetve előállítási értékén kell bemutatni. Érdemes megvizsgálni a számviteli törvény erre vonatkozó előírásait.

A számviteli törvény idevonatkozó előírásait megvizsgálva látható, hogy a törvény két különböző olyan esetet vázol fel, amely során a készletekre értékvesztést kell elszámolni.

Az értékvesztés általánosnak mondható esete szerint, ha egy készlet könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci értéke, akkor a mérlegbe a piaci értéket kell beállítani, és a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. A továbbiakban a törvény az értékvesztés egy másik esetét írja le. Eszerint a készleteket a mérlegben az előbbi szabályontúlmenőenértékvesztés elszámolása mellett csökkentett értéken kell bemutatni, ha bizonyos, a törvény által felsorolt esetek fordulnak elő (például megrongálódás, feleslegessé válás).

Első látszatra a két szabály nagyon hasonlónak tűnik. Az első előírás annyira általánosan fogalmaz a készlet könyv szerinti értékének és piaci értékének a különbségéről, hogy akár a második esetet is bele lehet érteni az elsőbe, a második előírás azonban nem foglalkozik a tartósság és a jelentősség kritériumával. A törvény szövegét olvasva azt állapíthatjuk meg, hogy megrongált készletek esetén erre a nem jelentős különbözetre is kell értékvesztést elszá­molni, míg „normál” készletek esetében nem. Való­színű­síthetően ez a különbségtétel nem jogalkotói szándékot tükröz, hanem inkább jogszabály-szövegezési hibát.

A másik fontos különbség a két értékvesztési bekezdés között az elszámolás időpontjára vonatkozhat. Az első szabály egyértelműen a mérlegkészítési feladatok között írja elő az értékvesztés meghatározását és elszámolását. A második előírás szerint az értékvesztést olyan mértékben kell elszámolni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A második szabályban szereplő mérlegkészítéskori értékelést valójában felesleges kiemelni, hiszen az első szabály alkalmazása során erre a beszámoló összeállításakor egyébként is sor kerül. A különbséget a második értékelési időpont-lehetőségben kell keresni, amely szerint a piaci érték nemcsak a mérlegkészítéskori lehet, hanem a minősítés elvégzésekor érvényes érték. Ez a félmondat utalhat esetleg arra a jogalkotói szándékra, hogy azért volt szükség a második szabályban szereplő esetekre külön szabályt alkotni, mert az itt említett esetekben az értékvesztést – az első szabálytól eltérően– nem az év végén kell elszámolni, hanem a „minősítéskor”.

A beszámoló sorait is érintő valós különbség akkor adódik, ha év közben olyan készlet után kell elszámolni a második szabály alapján értékvesztést, amely az év végén nem szerepel már a mérlegben, mert eladták vagy felhasználták.

A készletek értékvesztési szabályának értelmezéséhez nyújt segítséget Kardos Péter cikke, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/11. számában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek

  • iroda_számla

    A sajátos egyszerűsített éves beszámolót felváltja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, megváltoznak az önellenőrzés szabályai, és megszűnik számos jogalkalmazási bizonytalanság. A november 29-én 2012. évi CLXXVIII. számú törvényként kihirdetett adócsomag a számviteli törvény jövő évi módosításait is tartalmazza.

  • irattartó_iroda_akta

    December 1-től megszűnik a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó 10%-os korlát. A napi készpénz záróállomány maximális mértékét meghatározó szabályok megszüntetése azonban nem jelenti a házipénztár intézményének a megszüntetését.A Számviteli törvény 2012. december 1. után is előírja, hogy a pénzkezelési szabályzatban meg kell határozni a napi készpénz záróállomány maximális mértékét, azonban a mérték meghatározásakor már szabadon dönthet a vállalkozás, nincs arra vonatkozó korlátozás, hogy az mekkora lehet. Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, számítási példákkal ismertet meg az akcióterv jogszabályainak részleteivel.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • benzin

    Bruttó 2-2 forinttal csökkenti december 29-én a Mol Nyrt. a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát.

  • smile

    Gazdasági stabilitással, illetve bővüléssel számol a magyar cégvezetők kétharmada. A vállalatok döntő többsége a munkatársak megtartását és új munkaerő felvételét tervezi a következő egy évben. A cégek bizakodók a hazai tranzakciós piac fellendülését illetően is – derül ki az EY legfrissebb Tőkebizalmi Barométeréből.

  • Budapest Airport

    Érdekes, helyenként megdöbbentő összefüggéseket tár föl a magyarországi migrációval kapcsolatban a TÁRKI Társadalmi Riport 2014-ben nemrégiben megjelent, „Magyarok külföldön – Mennyien? Kik? Hol?”  című tanulmány.

  • teherfuvarozás

    Az ügyfélkapuval rendelkező vállalkozások december 20-tól bejelentkezhetnek az online árukövetési rendszerbe.

  • pénztárgép

    Már 2014-ben életbe lépett az a rendelkezés, mely szerint valamennyi pénztárgép használatra kötelezett adóalany, aki bizonylatadási kötelezettségét pénztárgépnyugta helyett számla kibocsátásával helyettesíti, kötelezett az általa kibocsátott számlákra vonatkozóan adatot szolgáltatnia a NAV felé. Azonban bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozói kör türelmi időszakot kapott, ez azonban 2015-től lejár. Így január 1-től már minden vállalkozás, aki online pénztárgép használatára kötelezett, azonban nyugtaadási kötelezettségének számlakibocsátással tesz eleget, kötelező a NAV fele adatot szolgáltatnia – hívja fel az érintettek figyelmét a MAZARS. A könyvvizsgáló és adótanácsadó cég hozzáteszi: 2014 végéig le kell lecserélniük a hagyományos pénztárgépeket azoknak a cégeknek is, amelyek pénztárgép használatára nem kötelezettek.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés
Elfelejtett jelszó