Készletek értékvesztése: év közben is vagy csak év végén?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A vásárolt és a saját termelésű készleteket a mérlegben az értékvesztéssel csökkentett bekerülési, illetve előállítási értékén kell bemutatni. Érdemes megvizsgálni a számviteli törvény erre vonatkozó előírásait.

A számviteli törvény idevonatkozó előírásait megvizsgálva látható, hogy a törvény két különböző olyan esetet vázol fel, amely során a készletekre értékvesztést kell elszámolni.

Az értékvesztés általánosnak mondható esete szerint, ha egy készlet könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci értéke, akkor a mérlegbe a piaci értéket kell beállítani, és a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. A továbbiakban a törvény az értékvesztés egy másik esetét írja le. Eszerint a készleteket a mérlegben az előbbi szabályontúlmenőenértékvesztés elszámolása mellett csökkentett értéken kell bemutatni, ha bizonyos, a törvény által felsorolt esetek fordulnak elő (például megrongálódás, feleslegessé válás).

Első látszatra a két szabály nagyon hasonlónak tűnik. Az első előírás annyira általánosan fogalmaz a készlet könyv szerinti értékének és piaci értékének a különbségéről, hogy akár a második esetet is bele lehet érteni az elsőbe, a második előírás azonban nem foglalkozik a tartósság és a jelentősség kritériumával. A törvény szövegét olvasva azt állapíthatjuk meg, hogy megrongált készletek esetén erre a nem jelentős különbözetre is kell értékvesztést elszá­molni, míg „normál” készletek esetében nem. Való­színű­síthetően ez a különbségtétel nem jogalkotói szándékot tükröz, hanem inkább jogszabály-szövegezési hibát.

A másik fontos különbség a két értékvesztési bekezdés között az elszámolás időpontjára vonatkozhat. Az első szabály egyértelműen a mérlegkészítési feladatok között írja elő az értékvesztés meghatározását és elszámolását. A második előírás szerint az értékvesztést olyan mértékben kell elszámolni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A második szabályban szereplő mérlegkészítéskori értékelést valójában felesleges kiemelni, hiszen az első szabály alkalmazása során erre a beszámoló összeállításakor egyébként is sor kerül. A különbséget a második értékelési időpont-lehetőségben kell keresni, amely szerint a piaci érték nemcsak a mérlegkészítéskori lehet, hanem a minősítés elvégzésekor érvényes érték. Ez a félmondat utalhat esetleg arra a jogalkotói szándékra, hogy azért volt szükség a második szabályban szereplő esetekre külön szabályt alkotni, mert az itt említett esetekben az értékvesztést – az első szabálytól eltérően– nem az év végén kell elszámolni, hanem a „minősítéskor”.

A beszámoló sorait is érintő valós különbség akkor adódik, ha év közben olyan készlet után kell elszámolni a második szabály alapján értékvesztést, amely az év végén nem szerepel már a mérlegben, mert eladták vagy felhasználták.

A készletek értékvesztési szabályának értelmezéséhez nyújt segítséget Kardos Péter cikke, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/11. számában jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • iroda_számla

    A sajátos egyszerűsített éves beszámolót felváltja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, megváltoznak az önellenőrzés szabályai, és megszűnik számos jogalkalmazási bizonytalanság. A november 29-én 2012. évi CLXXVIII. számú törvényként kihirdetett adócsomag a számviteli törvény jövő évi módosításait is tartalmazza.

  • irattartó_iroda_akta

    December 1-től megszűnik a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó 10%-os korlát. A napi készpénz záróállomány maximális mértékét meghatározó szabályok megszüntetése azonban nem jelenti a házipénztár intézményének a megszüntetését.A Számviteli törvény 2012. december 1. után is előírja, hogy a pénzkezelési szabályzatban meg kell határozni a napi készpénz záróállomány maximális mértékét, azonban a mérték meghatározásakor már szabadon dönthet a vállalkozás, nincs arra vonatkozó korlátozás, hogy az mekkora lehet. Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, számítási példákkal ismertet meg az akcióterv jogszabályainak részleteivel.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • bíró

    Az adóhatósági eljárások jövőbeni menetét jelentősen befolyásoló ítéletet tett közzé a Kúria, amely az Art.-ben előírt határozathozatali határidő túllépéséhez fűz jogkövetkezményt. Döntése megerősíti, hogy a cégekre a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció – ellentétben az eddigi gyakorlattal, írja az RSM blogja.

  • borospince

    A bortermelők 56 százaléka választotta az egyszerűsített adminisztrációt.

  • nyugdíjas

    Hamarosan dönthet a kormány a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeinek további könnyítéséről- írja a Magyar Idők.

  • bankkártya

    Rendkívül sikeres a tavaly indított bankkártya-elfogadóhely telepítési program, az első lépcsőben a 2017. december 31-ig vállalt 30 200 terminálnak már több mint a felét forgalomba helyezték a programban részt vevő szolgáltatók. A most meghirdetett újabb 30 ezer terminállal a közeljövőben az online pénztárgépekhez viszonyított lefedettség megközelíti majd a 80 százalékot. Az újabb elfogadóhelyek telepítésének költségvetési forrását a kormány már korábban biztosította - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

  • Adó kódex

    A hitelezésről, a faktorálásról, a csődeljárásról és a lehetséges adókönnyítésekről tájékozódhat teljes körűen az Adó kódex legfrissebb számában, amelyet itt rendelhet meg.