Készletek értékvesztése: év közben is vagy csak év végén?

A vásárolt és a saját termelésű készleteket a mérlegben az értékvesztéssel csökkentett bekerülési, illetve előállítási értékén kell bemutatni. Érdemes megvizsgálni a számviteli törvény erre vonatkozó előírásait.

A számviteli törvény idevonatkozó előírásait megvizsgálva látható, hogy a törvény két különböző olyan esetet vázol fel, amely során a készletekre értékvesztést kell elszámolni.

Az értékvesztés általánosnak mondható esete szerint, ha egy készlet könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci értéke, akkor a mérlegbe a piaci értéket kell beállítani, és a különbözetet értékvesztésként kell elszámolni. A továbbiakban a törvény az értékvesztés egy másik esetét írja le. Eszerint a készleteket a mérlegben az előbbi szabályontúlmenőenértékvesztés elszámolása mellett csökkentett értéken kell bemutatni, ha bizonyos, a törvény által felsorolt esetek fordulnak elő (például megrongálódás, feleslegessé válás).

Első látszatra a két szabály nagyon hasonlónak tűnik. Az első előírás annyira általánosan fogalmaz a készlet könyv szerinti értékének és piaci értékének a különbségéről, hogy akár a második esetet is bele lehet érteni az elsőbe, a második előírás azonban nem foglalkozik a tartósság és a jelentősség kritériumával. A törvény szövegét olvasva azt állapíthatjuk meg, hogy megrongált készletek esetén erre a nem jelentős különbözetre is kell értékvesztést elszá­molni, míg „normál” készletek esetében nem. Való­színű­síthetően ez a különbségtétel nem jogalkotói szándékot tükröz, hanem inkább jogszabály-szövegezési hibát.

A másik fontos különbség a két értékvesztési bekezdés között az elszámolás időpontjára vonatkozhat. Az első szabály egyértelműen a mérlegkészítési feladatok között írja elő az értékvesztés meghatározását és elszámolását. A második előírás szerint az értékvesztést olyan mértékben kell elszámolni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A második szabályban szereplő mérlegkészítéskori értékelést valójában felesleges kiemelni, hiszen az első szabály alkalmazása során erre a beszámoló összeállításakor egyébként is sor kerül. A különbséget a második értékelési időpont-lehetőségben kell keresni, amely szerint a piaci érték nemcsak a mérlegkészítéskori lehet, hanem a minősítés elvégzésekor érvényes érték. Ez a félmondat utalhat esetleg arra a jogalkotói szándékra, hogy azért volt szükség a második szabályban szereplő esetekre külön szabályt alkotni, mert az itt említett esetekben az értékvesztést – az első szabálytól eltérően– nem az év végén kell elszámolni, hanem a „minősítéskor”.

A beszámoló sorait is érintő valós különbség akkor adódik, ha év közben olyan készlet után kell elszámolni a második szabály alapján értékvesztést, amely az év végén nem szerepel már a mérlegben, mert eladták vagy felhasználták.

A készletek értékvesztési szabályának értelmezéséhez nyújt segítséget Kardos Péter cikke, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/11. számában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek

  • iroda_számla

    A sajátos egyszerűsített éves beszámolót felváltja a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló, megváltoznak az önellenőrzés szabályai, és megszűnik számos jogalkalmazási bizonytalanság. A november 29-én 2012. évi CLXXVIII. számú törvényként kihirdetett adócsomag a számviteli törvény jövő évi módosításait is tartalmazza.

  • irattartó_iroda_akta

    December 1-től megszűnik a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó 10%-os korlát. A napi készpénz záróállomány maximális mértékét meghatározó szabályok megszüntetése azonban nem jelenti a házipénztár intézményének a megszüntetését.A Számviteli törvény 2012. december 1. után is előírja, hogy a pénzkezelési szabályzatban meg kell határozni a napi készpénz záróállomány maximális mértékét, azonban a mérték meghatározásakor már szabadon dönthet a vállalkozás, nincs arra vonatkozó korlátozás, hogy az mekkora lehet. Az Adó szaklap 2012/14-15. száma külön mellékletben, számítási példákkal ismertet meg az akcióterv jogszabályainak részleteivel.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • adóbevallás_nyomtatvány

    Az adóhatóság honlapján a „Képviseletek” menüpontból elérhető felületen új állandó meghatalmazást is be lehet jelenteni az adóügyek elektronikus intézésére vonatkozóan - közölte a NAV.

  • kábítószer

    Csaknem kétezer liter adózatlan gázolajat, 97 tő kannabiszt, valamint lőfegyvereket találtak egy vecsési házban és udvarán - közölte a Nemzeti Adó-és Vámhivatal csütörtökön.

  • mezőgazdaság

    2015. január 1-jétől bővült a települési önkormányzatok adó-megállapítási mozgástere: a helyhatóságok már akár több települési adót is bevezethetnek, feltéve, ha az adott terület még nem esik központi vagy helyi adó hatálya alá. A KCG Partners ügyvédi társulás legfrissebb összefoglalója rámutat: a főként a termőföldekre kivetett új helyi adókat közvetve a földbérlő gazdálkodók fizetik meg, pedig többféle jogorvoslati lehetőség áll a rendelkezésükre a túlontúl ambiciózus önkormányzatok ellen.

  • nav_logo

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) méltányosan jár el azokkal szemben, akik fizetési nehézséggel küzdő pénzintézetnél vezetik bankszámlájukat, és emiatt nem tudnak határidőben eleget tenni adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

  • reklámadó

    Az Országgyűlés gazdasági bizottságának összehívását kezdeményezi Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, annak érdekében, hogy a testület vitassa meg a reklámadó megváltoztatásának lehetőségeit - közölte a Miniszterelnökség.

Ajánló

Szaklap ajánló