Könyvelés, adóbevallás bizonylatok nélkül

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Sokszor a könyveléshez, az adóbevallásokhoz nem állnak rendelkezésre a gazdasági eseményeknek megfelelő bizonylatok. A Számviteli Tanácsadóban megjelent cikk azt mutatja be, hogyan kell eljárni ezekben az esetekben.

Bankszámlán jóváírt összeg könyvelése, amelynél nem tisztázódik a pénz érkezésének a jogcíme

Sokszor okoznak gondot a könyvelőknek azok a bankszámlán jóváírt összegek, amelyeknél nem tisztázódnak a pénz érkezésének a jogcímei. Ilyenkor a bankszámla kivonatában nem találni megjegyzést arra vonatkozóan, hogy mi az utalás jogcíme. Az utalást kezdeményező nem szerepel a partner listákon sem. A bankkivonaton szereplő tételeket azonban könyvelni kell. A könyvelésnek ugyanakkor csak a tartozik forgalomra van bizonylata, ez nem más, mint a bankkivonat. A könyvelés követel forgalmát semmi sem igazolja. A csak a bankkivonat alapján történő könyvelés a számviteli törvény bizonylati elvről és a bizonylati fegyelemről szóló rendelkezéseinek a megsértését jelenti. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba ugyanis csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

Számviteli ismeretek érthetően szórakoztatóan

Érthetően, szórakoztatóan – ígéri e könyv alcíme. Aki csak egy kicsit is járatos a számvitelben, tudhatja, hogy ez nem általános számviteli témájú könyvek esetében. Laáb Ágnes könyve a bizonyíték arra, hogy a számvitel is lehet érthető és szórakoztató. Hiszen a számvitel akkor jó, ha értik.
 

További információ itt, kattintson →

 

Nullás adattartalmú adóbevallás és következményei

Gyakran előfordul, hogy a könyvelők nem tudják elkészíteni az adóbevallásokat, mert nem kapják meg időben a bevallásokhoz szükséges bizonylatokat. A bizonylatok hiányában elkészítenek egy nullás adattartalmú adóbevallást és azt beküldik az adóhatóságnak. Később, amikor a könyvelők megkapják a hiányzó bizonylatokat, önellenőrzéssel helyesbítik a hibás, nullás adóbevallást. Gyakran előfordul az az eset is, amikor a könyvelők befizettetik az adózóval az átlagos, várható adókat. A nullás adattartalmú adóbevallások elkészítéséért és az adóhatósághoz való beküldéséért ugyanakkor a könyvelő, a beküldő felel. Az adóhatósági megállapításokért a felelősség egyértelműen a könyvelőt terheli, mivel nem adhatott volna be nullás adattartalmú adóbevallást. A helyes megoldás ebben az esetben az, hogy a könyvelő írásban értesíti a megbízó adózót. Az értesítésben felhívja a megbízójának a figyelmét arra, hogy nem kapta meg időben az adóbevalláshoz szükséges bizonylatokat, emiatt nem tudta teljesíteni az adóbevallási kötelezettséget.

 

Nem számlázott szállítás könyvelése

Gyakran előfordul, hogy nem érkezik meg az árubeszerzés, anyagszállítás, beruházás számlája a mérlegkészítés időpontjáig. A számviteli törvény pontosan megadja a választ arra, hogy hogyan kell ilyenkor eljárni. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. 


 

Gyakorlati tapasztalatait Tomcsányi Erzsébet osztja meg a Számviteli Tanácsadó 2017/02. számában megjelent cikkében.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • autó

    Sajnos a mindennapokban mind a munkavállalók, mind a munkáltatók esetében gyakran összefolynak a munkába járással, illetve a kiküldetéssel kapcsolatos  különböző fogalmak és az ezekkel összefüggésben kifizetendő juttatások. A helyzet azonban szerencsére korántsem olyan bonyolult, mint az első látásra tűnhet. 

  • jog

    Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség. A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak.  Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

  • benzin

    Csökkenti bruttó 8 forinttal a benzin, és bruttó 4 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol  - értesült piaci forrásokból az MTI. 

  • adatvédelem

    Fél év múlva itt az Európai Unió új adatvédelmi rendelete, a GDPR, amelynek célja, hogy az egyes tagállamokban egységesítse az adatvédelmi előírásokat. Az új szabályozás egyik lényeges eleme, hogy nagyobb betekintést biztosít a magánembereknek abba, hogy megfelelően bánnak-e az adataikkal, így például, hogy milyen jogalapon tárolja és használja fel egy vállalkozás azokat. A cégeknek ezzel párhuzamosan fel kell készülniük mind az elektronikusan tárolt, mind pedig a papíralapú adatok átlátható kezelésére, megfelelő tárolására és igazolniuk kell, hogy ezek birtoklására, kezeléséremegfelelő jogalapon kerül sor. Ha pedig ez már nem áll fenn, például mert a tárolásra már nincs szükség, akkorgondoskodniuk kell a szakszerű megsemmisítésükről.„Aki tegnap nem kezdte el a felkészülést, kezdje el ma!” – hangzott el jótanácsként egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

  • startup

    A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.