Könyvvizsgálat: legyünk naprakészek az államháztartás területén is!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. január 1-jétől hatályos, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet alapján elkészültek az első „új típusú” költségvetési beszámolók.


A Korm. rendelet az államigazgatásban részt vevő szereplők részére írja elő a korábbi, módosított pénzforgalmi számvitelről az eredményszemléletű számvitelre történő áttérést. Az eredményszemléletű számvitel bevezetésének legfőbb oka az Európai Bizottság vonatkozó tanácsi rendelete, amely alapján hazánknak 2013. december 31-ével kellett áttérnie. Az új jogszabályt azonban nemcsak az Európai Unió előírásai szorgalmazták, az államháztartási folyamatok is igényelték a reformokat.

Az új gazdálkodási rend bevezetése nem azt jelentette, hogy az államigazgatás szereplői 2014-től a vállalkozókra vonatkozó számviteli előírások használatára tértek át, hanem megalkottak egy a költségvetési számvitel adottságait és a pénzügyi számvitel információit egyaránt alkalmazó számviteli eljárást, amely által a nyilvántartások egyszerre biztosítanak információt a pénzforgalmi szemléletű és az eredményszemléletű információk kimutatására. Nem valósult meg tehát a tiszta eredményszemléletű számvitel, hanem megmaradt a pénzforgalmi számvitel, és mellette párhuzamosan a módosított eredményszemléletű számviteli adatok is könyvelésre kerülnek.

A 2014. évi könyvvizsgálat során azzal a problémával került szembe a könyvvizsgáló, hogy az előző évi és a tárgyévi adatokat eltérő szabályrendszer alapján rögzítették, szabályozták, így ezek ebben a formában nem hasonlíthatók össze. Az összehasonlíthatóság érdekében megtörtént az adatok átforgatása, átrendezése az új szabályoknak megfelelően, amelynek vizsgálata önálló, egyszeri feladatot jelentett a könyvvizsgáló számára.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

Az áttéréssel kapcsolatos feladatok:

Informatikai rendszerek: A költségvetési szervek esetében jellemzően teljesen új integrált pénzügyi-számviteli rendszer került bevezetésre. A szoftvert működtető eljárásokat alkalmassá kellett tenni az új számlatükörnek megfelelő, egymás mellett párhuzamosan futó költségvetési és pénzügyi könyvelés együttes kezelésére.

Számviteli politika: A költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket a számviteli politikában kell rögzíteni, ennek értelmében vizsgálni kell a számviteli politika és annak részeit képező szabályzatok megalkotását, az új előírásoknak való megfelelést.

A beszámoló átfordítása: Az átálláshoz kapcsolódó fontos lépés, hogy az új előírások hatására módosult a mérleg összetétele is. Az átforgatáshoz iránymutatást a 2013. szeptember 13-án kiadott, az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet adott. Ennek segítségével kellett a költségvetési szerveknek átrendezniük a 2013-as évről szóló beszámoló mérlegét.

A most bevezetett új beszámolási rend egyrészről nagy előrelépést jelent a korábbi módosított pénzforgalmi szemléletű számvitelhez képest, ugyanakkor a gyakorlati megvalósítás során egyre inkább bebizonyosodott, hogy jól kialakított módosítás a költségvetési számvitel oldalán valósult meg, míg a pénzügyi számvitel területén még további módosításokra van szükség.

Az új államháztartási számvitel könyvvizsgálati szempontjait Dr. Simon Szilvia és Dr. Szekeres Bernadett mutatják be a Számviteli Tanácsadó 2015/04. számában megjelent cikkükben.


Kapcsolódó cikkek