Közvetített, igénybe vett vagy alvállalkozói?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közvetített szolgáltatás, igénybe vett szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés fogalmak gyakran előkerülnek a könyveléssel foglalkozó szakemberek mindennapjai során. Az egyes könyvelendő tételek helyes besorolása mind a helyes beszámoló összeállításához, mind a helyi iparűzési adó helyes megállapításához fontos.


1. döntés: Közvetített, egyéb vagy igénybe vett szolgáltatás

Elsőként a beérkező szolgáltatást a számviteli törvény fogalmai alapján kell besorolni, azaz meg kell állapítani, hogy közvetített szolgáltatásról, igénybe vett szolgáltatásról vagy egyéb szolgáltatásról van-e szó. Talán a legkönnyebb elsőként azt megállapítani, hogy egy adott szolgáltatás egyéb szolgáltatásnak minősül-e. Erre vonatkozóan a törvény taxatív felsorolást ad, mely szerint ide a pénzügyi, a befektetési, a biztosítási, a ható­sági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatások tartoznak.

A következő lépés annak megítélése, hogy az adott szolgáltatás közvetített szolgáltatásnak minősül-e. Ehhez az alábbi három feltételnek kell együttesen megfelelnie:

  • – a szolgáltatás változatlan formában kerül továbbértékesítésre,
  • – a továbbértékesítés lehetőségét a megrendelővel kötött szerződés tartalmazza,
  • – a közvetítés tényét az értékesítésről kiállított számla tartalmazza.

Sokszor érdemes itt a termékbeszerzés analógiáját elővenni. Az eldöntendő kérdés tehát az, hogy a szolgáltatás, amelyet a cég vásárolt, beépült-e egy olyan komplexebb szolgáltatásba, amelyet a cég maga állított elő, azaz megváltoztak az alapvető jellemzői, vagy alapvető jellemzőit megőrizve továbbértékesítésre került, és a kérdéses cég „csupán” a beszerzés, allokálás, volumengazdaságosság területén tett értéket hozzá, magához a szolgáltatáshoz nem.

Számlázási szabályok 2014-ben

Szakmai fórum és képzés: 2014. január 30.

Előadó: Sike Olga, fősztályvezető-helyettes NAV

Jelentkezzen most!

A változatlan forma megítélése után ellenőrizni kell, hogy a megrendelővel kötött szerződés tartalmazta-e a szolgáltatatás közvetítésének lehetőségét. A helyi adóról szóló törvény közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírása megköveteli az írásos formát a szerződéstől, így a helyi iparűzési adó alapjából csak az a közvetített szolgáltatás lesz levonható, amelynél a vállalkozás a megrendelővel kötött írásos szerződésben rögzítette a közvetítés lehetőségét.

A közvetítés tényének a számlán történő szerepeltetése kapcsán csak az olyan megoldások felelnek meg, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik a számlán a vál­tozatlan formában továbbértékesített szolgáltatást.

Ha a beérkező szolgáltatás sem egyéb szolgáltatásnak, sem közvetített szolgáltatásnak nem minősül, akkor igénybe vett szolgáltatásként kell könyvelni.

2. döntés: Megbízási vagy vállalkozási jogviszony

A helyi iparűzési adó alapját a közvetített szolgáltatások mellett az alvállalkozói teljesítések értéke is csökkenti. Az alvállalkozói pozíció és ehhez kapcsolódóan az alvállalkozói teljesítés csak vállalkozási jogviszonyban értelmezhető, a törvény nem ismeri az „almegbízói” teljesítést. Így, ha egy szolgáltatást megbízási jogviszonyban vesz a cég igénybe, akár úgy is, hogy az ügyfele felé teljesített saját megbízási szolgáltatásába építi be, az nem lesz alvállalkozói teljesítésként levonható az iparűzési adó alapjából.

3. döntés: Alvállalkozó vagy sem

A partner alvállalkozókénti minősítéséhez azt kell megvizsgálni, hogy az adott szolgáltatás beépül-e egy, a cég által szintén vállalkozási szerződéses jogviszonyban nyújtott szolgáltatásba, valamint, hogy erről, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői oldalon született-e írásos (vállalkozási) szerződés.

A szolgáltatások minősítési kérdéseiről Kardos Péter ír a Számviteli Tanácsadó 2013/11. számában megjelent cikkében.


Kapcsolódó cikkek