Még a könyvvizsgálók gazdálkodása sem hibátlan

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Állami Számvevőszék szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése feltárta, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű, elnöke nem biztosította maradéktalanul a személyes adatok védelmét, és közzétételi kötelezettségének sem tett teljes körűen eleget, emiatt az átláthatóság nem volt biztosított - állapította meg a 2012-2014-es időszakra vonatkozó ellenőrzés eredményét összefoglaló csütörtökön kiadott közleményében a hatóság. 

A költségvetési támogatásokat viszont szabályszerűen használta fel és számolta el a kamara - tette hozzá a jelentés. 

Az 1997-ben alakult Magyar Könyvvizsgálói Kamara gazdálkodását az ÁSZ most először ellenőrizte.

A kamara a működését döntő részben a könyvvizsgálók tagdíjaiból és a könyvvizsgáló cégek hozzájárulási díjaiból finanszírozta. Ezek a bevételek a kamarai tagok létszámával arányosan évről évre csökkentek, a 2012. évi 659,7 millió forintról 2014-re 594,7 millió forintra. 2012-ről 2014-re a bevételek 925,2 millió forintról 756,7 millió forintra, a kiadások 956,8 millióról 751,6 millió forintra, a mérlegfőösszeg pedig 1 milliárd 399 millió forintról 1 milliárd 374,6 millió forintra csökkent. A kamara  2012-2014 között összesen 56,5 millió forint költségvetési támogatást kapott. 

 

A közlemény szerint a 2013. évi beszámolóban nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően szerepeltettek költségvetési támogatási összeget. A felújítási, beruházási ráfordítások elszámolása nem teljes körűen felelt meg a jogszabály, az alapszabály és a belső szabályzatok rendelkezéseinek.

A vizsgálat szerint az igénybe vett és egyéb szolgáltatások költségei, a személyi jellegű ráfordítások elszámolása sem felelt meg a számviteli törvény és belső szabályzatok előírásainak, mert a kamara nem saját nevére szóló bizonylatokat vett be a könyveibe, ami ellentétes volt a számviteli politikában előírtakkal, továbbá a kifizetések előtt nem utalványoztak. A kamarai tisztségviselőknek fizetett tiszteletdíjak meghatározása és elszámolása sem felelt meg a vonatkozó törvényben és a belső szabályzatokban előírtaknak. 

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a kamara nem tartotta be maradéktalanul az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglalt kötelezettségeit. A közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségeket sem teljesítették teljes körűen, a kamara részesedésével működő Magyar Cégértékelő Nonprofit Kft. adatait nem tették közzé, ezáltal az átláthatóságot nem biztosították. 

Az ÁSZ a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökének 6, főtitkárának pedig további 9 javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

(MTI)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.