Miben változtak a konszolidációs szabályok? (x)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Miként változnak jövőre a konszolidációs szabályok? Melyek a pénzügyi vállalatok könyvvizsgálata során azonosított leggyakoribb problémák? Többek között ezekre a kérdésekre válaszol legfrissebb számában a Számviteli tanácsadó. A 2015/11-es számot itt rendelheti meg.

A számviteli törvény július elején kihirdetett módosítása a következő területeken jelent változást a konszolidációban: az összevont (konszolidált) éves beszámolókészítést meghatározó határértékek emelkedése, a konszolidációval kapcsolatos fogalmi változások, valamint az összevont (konszolidált) mérleg és az összevont (konszolidált) eredménykimutatás struktúrájának, választható formájának a változása. A Számviteli tanácsadó legfrissebb számában megjelent írás az ezzel kapcsolatos főbb módosításokat ismerteti.

Amennyiben az adóhatóság által lefolytatott eljárás során az adózó nem ért egyet a meghozott döntéssel, lehetősége van arra, hogy jogorvoslattal éljen. A lehetséges jogorvoslatokat több jogszabály tartalmazza. A „Rendes és rendkívüli jogorvoslat adóügyekben” című cikkből ezekről tájékozódhat teljes körűen.

A lap legfrissebb számában sorozatot indított „A pénzügyi vállalkozás működési kockázatai a „going concern” jegyében” címmel. Ebben olyan szakmai kérdéseket, dilemmákat szed csokorba, amelyek a pénzügyi vállalkozások könyvvizsgálata során azonosíthatók; közülük kiemelten a működési kockázattal foglalkoznak, amely a „minősített” vagy „minősítés nélküli” könyvvizsgálói vélemény kialakítását érdemben befolyásolja.

„Itt nincs, és nem is lesz pénz semmire!” – hangzik el gyakran a mondat sikeresen működő vállalatok műszaki és termelési vezetőinek szájából is. De mi lehet a probléma gyökere? A „magyar pesszimizmus”, a sohasem dicsért aktuális gazdasági helyzet? Vagy lehet benne egy olyan összetevő is, amire ritkán gondolunk, pedig némi változtatással jelentős javulást érhetnénk el? Elképzelhető-e, hogy a probléma nyitja egyszerűen az, hogy hiányzik jelenlegi fegyvertárunkból az a módszer, amivel pénzügyileg is megalapozottan támaszthatnánk alá egy beruházásigényes változás szükségességét? Ezekre az égető kérdésekre válaszol a „Beruházásgazdaságossági számítások nem csak kontrollereknek” című cikk szerzője a legfrissebb lapszámban.

A Számviteli tanácsadó 2015/11. számában a fentieken túl olvashat még a Példák, esettanulnányok rovatban az Ellentételezés nélküli tartozásátvállalásról, a Nemzetközi számvitel rovatban pedig Az egyéb adók elszámolásáról az IFRIC 21 értelmezése szerint. A legfrissebb lapszámot itt rendelheti meg.

---