Mikor szükséges a tárgyi eszköz átsorolása?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csökkenő, vagy megszűnő bevétel, végelszámolás, lopás, vagy éppen egy totálkárossá tört céges autó is befolyásolja a tárgyi eszközök besorolását. Az alábbiakban a lehetőségeket és a kötelezettségeket vesszük górcső alá.


A számviteli törvényben megfogalmazott általános elv, hogy amennyiben az eszközök használata, rendeltetése azok besorolását követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.

Sok olyan eset fordul elő a gyakorlatban, amikor nem akarjuk átsorolni a tárgyi eszközt, pedig azt meg kell tenni, és van olyan körülmény, amikor nem szabad átsorolni, de mi mégis ezen a véleményen vagyunk.

Bonyolítja a jelenlegi gazdasági helyzet a döntésünket, amikor a csökkenő vagy megszűnő bevétel nem fedezi a tárgyi eszköz esetleg szükségessé váló cseréjét, pótlását. Gyakran pedig időlegesen feleslegessé válik az adott eszköz.

Nehézséggel találjuk szembe magunkat például a tárgyi eszköz átsorolási döntésével kapcsolatban, ha totálkárossá válik a cég tulajdonában lévő gépjármű. Ilyenkor fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy milyen feltételei vannak az átsorolásnak?

Azt se felejtsük el, hogy ha teljesülnek a forgóeszközzé történő átminősítés feltételei, akkor az átsorolás nem csupán lehetőség, hanem kötelezettség.

Ha a biztosító szerint totálkáros a személygépkocsi, akkor – feltételezhetően – rendeltetésszerűen már nem használható. Lényeges szempont azonban ennél az esetnél, hogy a forgalmi engedélyt bevonták-e vagy sem. Amennyiben az autót úgy minősítették totálkárossá, hogy a forgalmi engedélyét nem vonták be, akkor a személygépkocsi ezen állapota önmagában nem elegendő a forgalomképtelenné minősítéséhez, és így ezen az alapon a készletek közé való átsorolása sem indokolt. Ebben az esetben a gépjármű tulajdonosa forgalomképes személygépkocsit ad el a vevőjének, azaz tárgyi eszközt fog értékesíteni, az annak megfelelő piaci áron.

Az adott műszaki körülmények függvényében az is előfordulhat, hogy a totálkáros gépkocsit felújítják, – ha a forgalmi engedély bevonására nem került sor – és tovább használják.

Figyelembe kell venni, hogy használhatatlan az a személygépkocsi, amely sem felújítással, sem nagyjavítással nem hozható rendeltetésének megfelelő állapotba, illetve ha azt személygépkocsiként a jövőben sem kívánja a vállalkozás hasznosítani.

Ha az autó forgalmi engedélyét bevonták, akkor a vállalkozás szempontjából már nem beszélhetünk tárgyi eszközről. A könyv szerinti értékét (nettó értékét) olyan összegre kell csökkenteni a terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolásával, hogy az megfeleljen a hulladék-anyag várható piaci értékének. Ezután következik a hulladék-anyaggá (készletté) történő átsorolás, amit majd értékesíthetünk.

Amennyiben az előbb leírtakat figyelembe véve átsorolásra kerül sor, a totálkáros gépkocsit azzal a nappal kell a tárgyi eszközök közül kivezetni, amely napon a baleset történt. Eddig az időpontig természetesen a terv szerinti értékcsökkenési leírást el kell számolni.

Előfordulhat az is, hogy a cég gépjárművét ellopják. (Természetesen ez más tárgyi eszközök esetében is megtörténhet.) Ebben az esetben a tárgyi eszköz nincs meg, ezért az év végi mérlegben és az azt alátámasztó leltárban már nem szerepeltethető. Ennek nem feltétele a rendőrségi nyomozást lezáró jegyzőkönyv sem. A lényeg az, hogy a hiányzó eszközt az állományból ki kell vezetni. Ez olyan pénzügyi lízing esetében is így van, amikor a lízingbevevőnél tartjuk állományban az adott eszközt.

Amikor a cég tudomására jut a lopás, vagyis az eszköz hiánya, – például a rendőrségi feljelentés dátumával – a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenési leírásként kell elszámolni az egyéb ráfordítások között. Majd ezt követően a bruttó érték és az értékcsökkenések főkönyvi számláját összevezetve, az eszközt kivezetjük az állományból.

Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, és a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;

b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt

  • feleslegessé vált, vagy
  • megrongálódás,
  • megsemmisülés, illetve
  • hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;

c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

e) az üzleti vagy cégérték, vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

Végelszámolás során is jellemző a tartós eszközök átsorolása, amikor az adott eszközt már nem használják, ezért feleslegessé vált és eladásra vár. Például a feleslegessé vált ingatlan (üzemépület) is lehet ilyen. A tárgyi eszközök közül ki kell vezetni. Ez a kivezetés tárgyi eszközöknél a készletek közé történő átvezetést jelent a könyv szerinti értéken, maximum az átvezetett eszköz piaci értékén. Eladáskor árbevétel lesz.

A nem használt tárgyi eszköznek állás közben is van fizikai romlása, erkölcsi avulása, amelyet a módosított terv szerinti értékcsökkenésnél indokolt figyelembe venni. Ha ideiglenesen nem használják, mert nincs megrendelés vagy egy ellenőrzés során megvonták a működési engedélyét, akkor a megváltozott körülményekre való tekintettel módosítható a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírása, de nem állítható le teljesen, és nem lehet az eszközt átsorolni. A befektetett eszközök tartósan, vagyis egy éven túl szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ezért egy év után kell újra megvizsgálni a tárgyi eszköz státusát.

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. április 11.

Középiskolások pénzügyi tudatosságát támogatja a Számlázz.hu

Szakmai partnerként és szponzorként támogatja Magyarország egyik legjelentősebb fintech cége, a Számlázz.hu a Luca Pacioli Középiskolás Versenyt, amelynek célja fiatalok számviteli, pénzügyi és adózási ismereteinek fejlesztése. A megmérettetésben a Kárpát-medencében tanuló magyar középiskolások vehetnek részt, ám nemcsak a versenyzőket, hanem a felkészítő tanárokat és a legtöbb diákot delegáló iskolát is díjazzák.

2024. április 11.

Elhatárolt veszteség felhasználása beolvadásnál

A gyorsan változó gazdasági környezetben gyakoriak a cégstruktúrákat érintő változások, az átalakulások, egyesülések, szétválások, és ennek okán sokszor merülnek fel jogértelmezési kérdések a jogelőd és jogutód társaságok adókötelezettségeit illetően. Jelen cikkünkben a veszteségelhatárolás kérdéskörét vizsgáljuk beolvadás esetén.

2024. április 4.

Késedelmi kamat, késedelmi pótlék

Általában is igaz, ha késedelmesen fizetünk ki valamilyen díjat, akkor annak szankciója van. Nyilván az összeg nagyságától, mulasztás fajtájától is függ, de szankció lehet késedelmi pótlék, adott esetben pl. a szolgáltatás kikapcsolására is sor kerülhet. Abban az esetben, ha adóeljárásban vagy magánszemély, vagy az adóalany késedelmesen teljesíti adófizetési kötelezettségét, akkor késedelmi pótlék terhelheti az adózót.