Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Önkormányzatok 2014. évi mérlegének összeállításakor a felújítások, különös tekintettel a támogatásokból megvalósuló fejlesztések elszámolásakor rendszeresen problémaként merül fel az a kérdés, hogy az Önkormányzat által elnyert uniós forrásból megvalósított beruházást hogyan adja át az önkormányzat annak az intézménynek, amelynek a könyveiben az alaplétesítmény szerepel.
Az államháztartás számviteléről szóló 4 /2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. § (1) bekezdése szerint a rendkívüli eredményszemléletű bevételek a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeiből és a különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételekből állnak.
A hivatkozott jogszabályi hely (2) bekezdése rögzíti, hogy a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei között kell elszámolni az egységes rovatrend B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B75. Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket.
A Korm. rendelet 28 § (4) bekezdése vissza hivatkozik a Számviteli törvény (a továbbiakban: Szt.) 86. § (4) bekezdésére, amely szerint a tételeket halasztott eredményszemléletű bevételként el kell határolni azzal, hogy az Szt. 86. § (4) bekezdés b) pontja szerinti esetet a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeire kell alkalmazni.
Az Szt. 86 § (4) bekezdése alapján a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
Fenti jogszabályi helyek alapján az az Önkormányzat, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a vissza nem térítendő támogatás összegét a bevétellel szemben a 941 Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei számlára számolja el a pénzügyi számvitelben.
Az Önkormányzat, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, a támogatásból megvalósított beruházást, átadta valamelyik intézményének (pl.: óvoda felújítások).
A beruházások átadása miatt az Önkormányzat az elhatárolásokat nem számolja el, mivel a beruházásnak a Korm. rendelet 28 § (5) bekezdés c) pontja alapján a „térítés nélkül” átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni.
Mindezekből következően a vagyonátadást az önkormányzatnál a 8434 Más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
Az átvevő Intézménynél a Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése alapján a különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek között számolandó el a térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke, az ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök bekerülési értéke és a (3a) bekezdés szerinti különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevétel.
A Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése visszahivatkozik az Szt. 86. § (4) bekezdés c) pontjára, amely alapján a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét; a rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.
A Korm. rendelet 14. § (14) bekezdése alapján a mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni. A Számviteli törvény 45 §-ának (1) bekezdése szerint, a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként szükséges kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt
A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 47–51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell azonban szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.
E jogszabályi helyekre tekintettel, az átvevő Intézménynél az átvett vagyonelemet a 9423 Különféle egyéb rendkívüli eredményszemléletű bevételek számlával szemben kell állományba venni az 1-es számlaosztályba, majd a 9423 főkönyvi számláról el kell határolni a 443 Halasztott eredményszemléletű bevételekkel szemben, amelyet az aktuális értékcsökkenéssel arányosan kell feloldani.
A Korm. rendelet azonos tulajdonosok közötti eszközátadásról önállóan nem rendelkezik, ezt mint térítés nélküli átadást kezeli. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat esetében tulajdonosváltás nem történik, csupán intézmények közötti átcsoportosításra kerül sor, az elszámolás nem minősülhet térítés nélküli átadásnak.
A cikk szerzője Vada Erika, az MKVK Budapesti Szervezet elnöke, Prim-Audit 2005 Könyvszakértő és Adótanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ az Adó Online szakmai partnere.
