Óvatosan a számlákkal!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A könyvelők munkájuk során időről időre találkoznak olyan bizonylatokkal, számlákkal, amelyek ugyan a cég nevére szólnak, de tartalmuk nem vagy nehezen köthető a vállalkozási tevékenységhez.
 

Felmerül a kérdés, hogy a könyvelés hogyan tudja megállapítani azt, hogy egy újabb eszköz vagy forrás, amelynek a könyvviteli nyilvántartásokban még előzménye nem volt, felvehető-e a könyvekbe, azaz valóban az adott vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik, vagy pedig nem. A hazai gyakorlatban kialakult az a szokás, hogy – főként kisebb vállalkozások körében, ahol a menedzsment és a tulajdonos nem válik el – az ügyvezető, a tulajdonos a könyvelésnek átadja a cég nevére kiállított bizonylatokat, amelyeket a könyvelő a fenti kérdés vizsgálata nélkül lekönyvel.

Abban az esetben, ha egy adóvizsgálaton bebizonyosodna, hogy ezek az eszközök, szolgáltatások privát célokat szolgálnak, az adóhatóság ennek megfelelően adókötelezettségeket állapítana meg. Valószínűleg nem ismerné el a tételt mint költségelemet a társasági adó alapját csökkentő tételként, valamint a levont általános forgalmi adót is jogosulatlan levonásként kezelné. Egyes esetekben a privát fogyasztásból adódóan személyi jövedelemadó- és járulékterheket is megállapítana, természetesen a kapcsolódó adóbírságokkal és késedelmi pótlékokkal együtt. Az ilyen kérdések gyakoriak az adóvizsgálatokon, így a könyvelői szakmának is kialakultak már az idevonatkozó eljárásai, „reflexei”. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezen tételek egyértelmű adójogi megítélésén túl, hogyan kellene az ilyen beszerzéseket a számviteli előírások szerint helyesen kezelni. 

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

Ha olyan eszközök is szerepelnek a mérlegben, amelyeknek a valóságban semmi közük a cég működéséhez, akkor a valós bemutatás elve sérül. A leghelyesebb tehát az volna, ha ezek a tételek már könyvelésre sem kerülnének. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközöknek azonban be kell kerülniük a könyvelésbe. Ha a beszerzéskor például az ügyvezető a cégét adta meg mint vevőt, és így készült az adásvételi szerződés, és így állították ki a számlát, akkor a fenti előírást sértenénk azzal, ha a cég tulajdonába került eszközt nem rögzítenénk a könyvelésben. A helyes megoldás tehát ezekben az esetekben a számla helyesbítésének kérése az eladótól. Ha ez megtörténik, akkor a cég nem szerez tulajdont az adott eszközön, így nem kell azt a számviteli nyilvántartásaiban sem rögzítenie.

Fontos kiemelni, hogy bár a könyvviteli rögzítést, a beszámoló összeállítását a könyvelő végzi, a nyilvántartás helyességéért a végső felelősség az ügyvezetőé. 

A vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódó tételek könyvelésére Kardos Péter ad tanácsot a Számviteli Tanácsadó 2014/10. számában megjelent cikkében.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.