Óvatosan a számlákkal!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A könyvelők munkájuk során időről időre találkoznak olyan bizonylatokkal, számlákkal, amelyek ugyan a cég nevére szólnak, de tartalmuk nem vagy nehezen köthető a vállalkozási tevékenységhez.
 

Felmerül a kérdés, hogy a könyvelés hogyan tudja megállapítani azt, hogy egy újabb eszköz vagy forrás, amelynek a könyvviteli nyilvántartásokban még előzménye nem volt, felvehető-e a könyvekbe, azaz valóban az adott vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik, vagy pedig nem. A hazai gyakorlatban kialakult az a szokás, hogy – főként kisebb vállalkozások körében, ahol a menedzsment és a tulajdonos nem válik el – az ügyvezető, a tulajdonos a könyvelésnek átadja a cég nevére kiállított bizonylatokat, amelyeket a könyvelő a fenti kérdés vizsgálata nélkül lekönyvel.

Abban az esetben, ha egy adóvizsgálaton bebizonyosodna, hogy ezek az eszközök, szolgáltatások privát célokat szolgálnak, az adóhatóság ennek megfelelően adókötelezettségeket állapítana meg. Valószínűleg nem ismerné el a tételt mint költségelemet a társasági adó alapját csökkentő tételként, valamint a levont általános forgalmi adót is jogosulatlan levonásként kezelné. Egyes esetekben a privát fogyasztásból adódóan személyi jövedelemadó- és járulékterheket is megállapítana, természetesen a kapcsolódó adóbírságokkal és késedelmi pótlékokkal együtt. Az ilyen kérdések gyakoriak az adóvizsgálatokon, így a könyvelői szakmának is kialakultak már az idevonatkozó eljárásai, „reflexei”. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezen tételek egyértelmű adójogi megítélésén túl, hogyan kellene az ilyen beszerzéseket a számviteli előírások szerint helyesen kezelni. 

Szabályzattár több mint 30 elérhető szabályzattal
Teljesítse az előírásokat, és szervezze meg cége hatékony működését!
A tartalomból: szervezeti és működési szabályzat, számviteli politika, pénzkezelési szabályzat, transzferár-nyilvántartás minta, cafeteria szabályzat, munkavédelmi szabályzat, kollektív szerződés stb.

Ha olyan eszközök is szerepelnek a mérlegben, amelyeknek a valóságban semmi közük a cég működéséhez, akkor a valós bemutatás elve sérül. A leghelyesebb tehát az volna, ha ezek a tételek már könyvelésre sem kerülnének. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközöknek azonban be kell kerülniük a könyvelésbe. Ha a beszerzéskor például az ügyvezető a cégét adta meg mint vevőt, és így készült az adásvételi szerződés, és így állították ki a számlát, akkor a fenti előírást sértenénk azzal, ha a cég tulajdonába került eszközt nem rögzítenénk a könyvelésben. A helyes megoldás tehát ezekben az esetekben a számla helyesbítésének kérése az eladótól. Ha ez megtörténik, akkor a cég nem szerez tulajdont az adott eszközön, így nem kell azt a számviteli nyilvántartásaiban sem rögzítenie.

Fontos kiemelni, hogy bár a könyvviteli rögzítést, a beszámoló összeállítását a könyvelő végzi, a nyilvántartás helyességéért a végső felelősség az ügyvezetőé. 

A vállalkozási tevékenységhez nem kapcsolódó tételek könyvelésére Kardos Péter ad tanácsot a Számviteli Tanácsadó 2014/10. számában megjelent cikkében.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • gáz

    Energetikai szakreferenst kell alkalmaznia a nagyobb energiafogyasztóknak, illetve az év végével változtak a kötelező energetikai audit szabályai is - figyelmeztet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

  • bilincs

    Hamis számlákkal csökkentette áfáját egy műtrágyával üzletelő kecskeméti férfi. A NAV dél-alföldi pénzügyi nyomozói őrizetbe vették - olvasható az adóhatóság honlapján.

  • lakat

    Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással - tudta meg a Magyar Hírlap a Miniszterelnökségtől. 

  • emberek

     A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra.

  • pénz

    Nem régen írtunk arról, hogy a vállalkozók minimális járulékkötelezettsége milyen mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése miatt 2017-ben az előző évhez képest. Havi 68.532 forint helyett havi 76.476 forintot még úgy is, hogy a szociális hozzájárulási adót 27%-ról 22%-ra csökkentették. Most nézzük, mi lesz az alkalmazottakkal!