Reform a könyvvizsgálat szabályozásában – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A könyvvizsgálói törvény jogharmonizációs célú módosítására nemrégiben benyújtott törvényjavaslat jelentős változásokat hoz a könyvvizsgálók életébe. A könyvvizsgálói jelentés, a függetlenség, a szakmai szkepticizmus változó szabályait, valamint a közfelügyeleti hatóság szerepkörét bővítő új előírásokat cikkünk első részében ismertetjük. A második részben a minőségellenőrzés megújuló szabályairól, a könyvvizsgáló által nyújtható szakmai szolgáltatásokról, az audit bizottság új feladatairól, valamint a kötelező rotáció szabályairól nyújtunk tájékoztatást.

2016. április 5-én nyújtották be, majd tették közzé a Parlament honlapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/10091. számú törvényjavaslatot (a továbbiakban: javaslat). A javaslat célja az Európai Parlament és Tanács az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló 2006/43/EK irányelv módosításáról szóló 2014/56/EU irányelvének (a továbbiakban: irányelv) átültetése, valamint az Európai Parlament és a Tanács a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 537/2014/EU rendeletének (a továbbiakban: rendelet) alkalmazása a hazai jogban.

Az irányelv a könyvvizsgálatra kötelezett összes társaság könyvvizsgálatára vonatkozik, míg a rendelet kötelező, és közvetlenül alkalmazandó előírásai kizárólag a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatára irányulnak, az irányelvhez képest további szigorításokkal. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak jelenleg Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások minősülnek.

Bővül a könyvvizsgálói jelentés tartalma

Az elmúlt években a könyvvizsgálati reform körül kialakult nemzetközi viták középpontjába került az az egyre szélesebbre nyíló elvárási rés, amely a számviteli beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentés felhasználóinak elvárásai és a könyvvizsgáló által nyújtott szolgáltatás között húzódik. Szükségessé vált ezért a könyvvizsgálat hatókörének tisztázása. A javaslat szerint a könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki bizonyosság nyújtására a vállalkozó jövőbeli életképességére és a vállalkozó ügyvezetése vagy az irányító testülete tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan. Bővül ugyanakkor a független könyvvizsgálói jelentés tartalma, a javaslat alapján a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell az olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatos lényeges bizonytalanságokról, amelyek jelentős kétséget támasztanak a gazdálkodónak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességével kapcsolatosan.

Szigorúbb függetlenségi szabályok

A könyvvizsgálók függetlenségére és objektivitására vonatkozó, jelenleg hatályos szabályokat a javaslat kiterjeszti a könyvvizsgálat eredményét közvetlenül vagy közvetve befolyásolni képes más személyekre is. Részletszabályokat állapít meg a vizsgált üzleti év során felvásárlásban vagy egyesülésben érintett gazdálkodóval szembeni függetlenség ismételt értékelésére. A megbízás megszűnését követő foglalkoztatási tilalmakra vonatkozóan rögzíti a javaslat, hogy a könyvvizsgáló a vizsgált gazdálkodónál a megbízás megszűnését követő legalább egy éven át (közérdeklődésre számot tartók könyvvizsgálata esetén legalább két éven át) nem tölthet be vezető tisztséget, nem lehet az audit bizottságának, felügyelő testületének tagja, irányító testületének nem ügyvezető tagja.

A szakmai szkepticizmust, mint a könyvvizsgálati eljárás egyik alapvetését a javaslat külön kiemeli, és meghatározza azokat a területeket, ahol a könyvvizsgáló különös figyelemmel kell, hogy alkalmazza azt (például a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodó tevékenységének folytatására vonatkozó képessége szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor).

Három Navigátor adózási, számviteli témában, 15% kedvezménnyel
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! Megrendelés >>

Új bejelentési kötelezettség

A javaslat új követelményt támaszt a könyvvizsgáló cégek számára: be kell jelenteniük a közfelügyeleti hatóságnak, ha tagjukat vagy vezető tisztségviselőjüket a bíróság a vezetői tisztség gyakorlásától eltiltotta, illetve ha a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától a bíróság jogerős határozatában eltiltotta. A rendelkezés célja, hogy a közfelügyeleti hatóságnak tudomása legyen azon személyekről, akik könyvvizsgáló cégnél nem folytathatnak könyvvizsgálói tevékenységet, illetve nem tölthetnek be vezető tisztséget.

Nagyobb szerepet kap a közfelügyeleti hatóság

A javaslat rögzíti a közfelügyeleti hatóság jogállását, amely szerint a közfelügyeleti hatóság az irányelv szerinti végső felelősséggel bíró illetékes hatóság. A könyvvizsgálói irányelv alapján az érdekképviseleti szervnek minősülő Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) nem járhat el az irányelv szerinti illetékes hatóságként, a közfelügyeleti hatóság azonban bizonyos közfelügyeleti feladatok ellátását a kamarára delegálja, azzal, hogy a végső felelősséggel e feladatokért a közfelügyeleti hatóság bír.

Továbbra is a kamara látja el például a kamarai tag könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek nyilvántartásba vételét, a harmadik országbeli könyvvizsgálók jegyzékbe vételét, a fegyelmi eljárások lefolytatását, ugyanakkor a közfelügyeleti hatóság jogosult a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges szakmai és gyakorlati tudás igazolására. Míg a közfelügyeleti hatóság folytatja le a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségellenőrzését (legalább háromévente), addig továbbra is a kamara végzi a nem közérdeklődésű gazdálkodók könyvvizsgálóinak minőségbiztosítását (hatévente legalább egyszer). A kamarai minőségellenőrzési eljárás során viszont a közfelügyeleti hatóság jár el másodfokú hatóságként.

(A szerző okleveles könyvvizsgáló.)

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex
– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Különös adózási módok az áfa rendszerében és a – Vacsora-kódex Rendelje meg most >>

---