Számvitel 2018 – feladatok és lehetőségek

mkvkok_kis
  • Értesítő a rovat cikkeiről

Először áttekintjük azokat a számvitelt érintő változásokat, amelyeket november közepén a szokásos őszi – elsősorban adókérdéseket érintő – szabályváltozásokon belül fogadott el az Országgyűlés. Ezek után a szakma előtt álló rövid- és középtávú kihívásokról ejtünk szót.

A már megszokott forgatókönyv szerint zajló számviteli szabályváltozásokra a szakemberek rutinszerűen készülnek, a legtöbbünk számára fordulónapot jelentő december 31-hez köthető korrekciók, vagy akár nagyobb horderejű módosítások hozzátartoznak szakmai életünkhöz. Természetesen figyeljük a híreket, időt tervezünk a változások feldolgozására, előadásokon veszünk részt és egyre többet használjuk az internetes szakmai felületeket is. Sokszor már úgy tűnik, hogy hiányozna a rendszeres újjászületés, de még mindig morgolódunk egy-egy előírás változása miatt. Tudjuk azt is, hogy – eseti kivételektől eltekintve – a szabályozás új elemeinek megjelenése nem öncélú, az üzleti világ, a gazdálkodási lehetőségek fejlődése kényszeríti ki, hogy új ismereteket fogadjunk be. Valljuk be: a folyamatos változás gyors üteme – amely a pénzügyi számviteli területeken sok más szférához viszonyítva arányaiban a leggyorsabbak között van – teszi azt lehetővé, hogy a jövedelmi viszonyok (bár nem mindig érezzük) errefelé kedvezőbbek, mint több más szakma vonatkozásában!

Változás tehát volt, van és lesz, de nem mindegy a mértéke, valamint – az elmúlt néhány évben tapasztaltak szerint – a jellege és az iránya sem, ezért tisztában kell lennünk azzal, hogy a napi szintű szakmai gondolkodás mellett a rövid és középtávon megjelenő (a korábbi hosszú táv ma már legfeljebb középtáv) irányok is nagy fontossággal bírnak.

A 2018-as év nem hoz jelentős módosításokat a számviteli előírásokban. A számviteli mérföldkőnek számító 1992-es évet követően évente szembesültünk új helyzetekkel. Ezek közül a komolyabb változásokat 1997-ben, 2000-ben, 2010-ben, valamint 2015–2016-ban tapasztalhattunk, de minden év hozott valami újat, s ugyan nem gyakran, de előfordult korábban kikerült szabály más formában történő visszatérése is. Most alapvetően néhány – horderejét tekintve többségünk számára nem jelentős – előírás hatálybalépésére, illetve fontos tendenciák felismerésére kell koncentrálnunk.

Tekintsük át először azokat a számvitelt érintő – minimális – változásokat, amelyeket november közepén a szokásos őszi – elsősorban adókérdéseket érintő – szabályváltozásokon belül fogadott el az Országgyűlés! Itt főként a számviteli törvényt pontosító megfogalmazásokat találunk, amelyek közül a származékos ügyletekkel kapcsolatos módosítás a korábbi években e területen megkezdett szabályozási sorba illeszkedik. (2016-ban az eszközök vagy jövőben keletkező kötelezettségek fedezeteként szolgáló cash flow-ügyletek esetében előírásra került, hogy a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény adott részét az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok értékét módosító tételként kell elszámolni.)

  • Származékos ügyletek

2018-tól olyan származékos ügyletek esetében, amelyek nem pénzügyi eszközök eladásával teljesülnek, az ügylet záráskori valós értékével az elszámolt nettó árbevételt veszteség esetén növelni, nyereség esetén csökkenteni kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben. Ez azt jelenti, hogy az ügylet zárásakor nettó árbevételként kell elszámolni a kiszámlázott összeget, amelyet korrigál a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyleteknél az ügylet – zárás napján érvényes – piaci árának és a kötési árának a különbözete. Tehát a származékos ügylettel megvalósuló nem pénzügyi eszközök értékesítésének árbevételét piaci áron kell kimutatni. Ily módon a pénzügyi műveletek eredménye a származékos ügyletek piaci árának és kötési árának különbözetét mutatja. Egyszerűbben fogalmazva: az ilyen ügyletek keretében beszerzett eszközöket a bekerülés napjára vonatkozóan át kell értékelni a valós értékükre akkor is, ha egyébként a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést. Az előírást már a 2017 évben induló üzleti évről készített beszámolóknál is alkalmazni lehet.

  • Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása

Az új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvénybe bekerült egy rendelkezés, miszerint a Pmt. szerinti felügyeletet ellátó szerv kezdeményezheti a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából történő törlést a Pmt. rendelkezéseinek megsértése, illetve az abban meghatározott kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén. A számviteli törvény módosítása követi a Pmt. előírását a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásának és a nyilvántartásból való törlésnek az esetére vonatkozóan. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából történő törlés esetével összefüggésben szükséges biztosítani az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségét. Ennek szabályozására is kitér a számviteli törvény módosítása. Ezzel összefüggésben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvénnyel összhangban törlésre került a számviteli törvényből az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségének időbeli korlátozása.

  • IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása hatókörének szűk körben hatályos módosítása

A korábban az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazására vonatkozóan elfogadott és hatályba lépett szabályozást korrigálni kellett a Diákhitel Központ Zrt.-vel kapcsolatos változások következtében, ezért volt indokolt az IFRS-ek kötelező alkalmazása bevezetésének egy évvel (2018. évről 2019. évre) történő elhalasztása. Ezzel összefüggésben a Magyar Export-Import Bank Zrt. esetében az IFRS-ek alkalmazásának egy évvel történő elhalasztása a cégcsoporton belüli egységes alkalmazás érdekében szintén indokolttá vált. Tehát az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazása a vonatkozásban a két szervezet a szövetkezeti hitelintézetekre és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjában résztvevő egyéb hitelintézetekre vonatkozó szabályozás hatálya alá került.

A számvitelt érintő tendenciák, illetve a már ismert, de csak fél, vagy egy év elteltével hatályba lépő előírások nem jelentenek napi feladatokat a számviteli szakembereknek, de tudnunk kell, hogy miként készüljünk fel a későbbi változásokra. Minden gyakorló számviteli szakember tisztában kell legyen azzal, hogy mit jelentenek, illetve milyen nagyságrendűek azok a feladatok, amelyek a közeljövőben előttünk állnak. Ezeket a környezetünk által közvetített hatások eredményezik, tehát nem vonhatjuk ki magunkat alóla. Ideig-óráig lehet halasztani a követelményeknek történő megfelelést, lehet enyhíteni a következményeket, de a megfelelő hozzáállás a feladatokkal történő szembenézés elengedhetetlen. Olyan területeken vannak és lesznek átfogó és várhatóan folyamatos változások, amelyek közvetlenül érintik munkánkat, például: adatvédelem, adatbiztonsági rendszerek működtetése, a számlázó programok adóhivatal felé történő adatszolgáltatása, online számlázás, EKÁER fejlesztések, IFRS-ek egyedi beszámolókra való alkalmazása stb. Nem kétséges azonban, hogy csak idő kérdése az online könyvvezetés becsatornázása az adóhatósághoz, összekapcsolva azt az adókérdések megoldásával is. Ezek az adóhatóság meghirdetett céljaival összhangban a digitális változások integráns részei, valamint a jövő számviteli elemei is.

Várhatóan a számviteli szakterületen dolgozó, eltérő módon és színvonalon felkészült összességében mintegy 60–70 ezer kolléga mind ismeretekben, mind lehetőségekben a következő években differenciálódni fog, majd ezt követi a piaci szegmentáció. Az előzőekben vázolt előrelátható folyamatok során vélhetően azok számára nyílnak meg a szakma művelésének lehetőségei, akik „időben felülnek a vonatra”, amelynek már készül a menetrendje.

Azt gondolom, viszonylag sokan szeretnénk helyet találni ezen a szerelvényen, hiszen bár a jegyet, ami itt folyamatos és következetes munka befektetését jelenti, kétség kívül meg kell venni, de ez a mi szakmai esélyünk. Az ajtók nyitottak, és ahhoz, hogy még szélesebbre táruljanak, a munkánkat támogató szakmai szervezetek támogatására is lehet számítani. Hiszem, hogy ilyen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és annak a szakemberek felé kinyújtott képzésszakmai keze, az Oktatási Központ Kft. is – köszönöm, hogy mi szakmabeliek számíthatunk egymásra, hogy számítanak ránk!

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánok szakmai sikerekben is gazdag boldog új évet!

A cikk szerzője Prof. Dr. Pál Tibor intézetigazgató egyetemi tanár (Miskolci Egyetem), a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke.

MKVOK embléma

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Fotó: shutterstock

    Átalakult az adózás rendje: az új adóigazgatási rendtartástól gyorsabb NAV-ellenőrzések és adóeljárások várhatók, az új Art. nyomán a NAV szolgáltató hatósággá válik. Ezen túl 2018-tól folytatódik az áfacsökkentés, jól járnak a lakásukat bérbeadók, a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét még többen vehetik igénybe, a cégeknek be kell jelenteniük külföldi bankszámláikat, csak nettó adótartozás-mentes adózók kaphatnak bármilyen kedvezményt. Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozóknak nem kell pénzforgalmi számlát nyitniuk. Egy cikkben olvashat az összes idei adóváltozásról.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Fotó: shutterstock

    Pénteken hatályba lépnek az érintett amerikai termékekre kivetett európai védővámok - jelentette be szerda délután az Európai Bizottság, miután jóváhagyta az Egyesült Államok által bevezetett importvámokra válaszul született ellenintézkedéseket.

  • Parragh László

    Az Iparkamara elnöke szerint lényegében minden szektorban sok az üres álláshely. Azt is elmondta, kiket lehetne mozgósítani.

  • pénz

    Az idén bevezetett feltételes adóbírság-kedvezménynek köszönhetően, amely az adóhátralék azonnali rendezésére ösztönzi az érintetteket, eddig több mint 4,9 milliárd forint folyt be az állami költségvetésbe - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.

  • Putyin

    Oroszország pótvámokat vet ki amerikai importcikkekre, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok az acél- és alumíniumtermékek behozatalát 25, illetve 10 százalékos vámmal sújtotta - jelentette be Makszim Oreskin orosz gazdaságfejlesztési miniszter.

  • Fotó: shutterstock

    Az egészségügyi hozzájárulás beolvad a szociális hozzájárulási adóba, melynek kedvezményrendszere is érdemben átalakul a kormány szándéka szerint.