Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Minden tevékenység végzése magában rejti a hibázás kockázatát. Az utólagos felülvizsgálattal azonban ellenőrizhetjük a törvényi előírások megvalósulását.
A számviteli törvény szerinti ellenőrzés kizárólag a számviteli beszámolóval lezárt időszak számviteli és adózási nyilvántartásaira vonatkozik. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy mind az önellenőrzés, mind az adóhatósági ellenőrzés számviteli beszámolóval még le nem zárt időszakra irányuljon.
Az ellenőrzés, az önellenőrzés számviteli értelmezése és az Art. előírásai szerinti ellenőrzés, önellenőrzés fogalmak nem teljesen ugyanazt jelentik. A számviteli értelmezésű ellenőrzés mindig egy mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódik, az Art. szerinti ellenőrzés pedig bevallási időszakhoz kötődik.
Az egyik legfőbb tisztázandó kérdés az, hogy a különböző hibázásokat hogyan és mikor helyesbítsük.
Az elsődleges hiba valamely korábbi, számviteli szempontból lezárt időszakban a hatályos számviteli, adózási vagy egyéb jogszabályoknak meg nem felelő tevékenység eredménye. A hiba helytelen könyvviteli elszámolásból vagy helytelen számvitel, adózási nyilvántartásból fakadhat. A hibahatás valamely elsődleges hiba által okozott újabb hiba. Hibahatás a hiba feltárásának évében is jelentkezhet, de ezeket – mint a beszámolóval le nem zárt időszak hibáit – éven belüli helyesbítésként (stornózással) kell javítani.
| Rodin-konferenciák a témában |
|---|
Az összes Rodin-konferenciáról itt tájékozódhat. |
Egy ellenőrzött üzleti év összes hibájának és hibahatásának együttes hatását kell vizsgálni, így nem az egyes hibákat és azok hibahatásait címkézzük jelentősnek, illetve nem jelentősnek, hanem magát az ellenőrzött évet.
Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.
Amennyiben az ellenőrzés több számviteli beszá molóval lezárt üzleti évre is kiterjedt, és több ellenőrzött évhez tartozóan is feltártak jelentős hibá(ka)t, a mérlegben és az eredménykimutatásban a helyesbí tések összevontan egyetlen oszlopban [előző év(ek) korrekciója] jelennek meg. A le nem zárt időszakok hibáinak és hibahatásainak javítása a tárgyévi könyvelés keretében történik.
A szankciókat (jogkövetkezményeket) minden esetben a feltárás évének egyéb ráfordításai között kell elszámolni a jogszabályoknak megfelelő mértékben.
A számviteli törvényből kikerült a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmi meghatározása, ebből következően a korábbi év(ek)ben már közzétett beszámolót a beszámolóval lezárt üzleti év(ek) hibái miatt semmilyen körülmények között nem kell újból közzétenni.
Az új beszámolási forma, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló ellenőrzésének megállapításai minden esetben nem jelentős összegű hibának minősülnek.
Az ellenőrzés számviteli kérdéseiről Dr. Siklósi Ágnes és Dr. Veress Attila írnak részletesen a Számviteli Tanácsadó 2013/02. számában megjelent cikkben.
