Ügyeljünk a támogatások helyes elszámolására!

Cimkék: támogatás elszámolása, Számviteli Tanácsadó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A különböző forrásokból juttatott támogatások évek óta kiemelt szerepet játszanak a vállalkozások működésében. A támogatási szerződés teljesítésén kívül a támogatások helyes számviteli elszámolására is érdemes figyelni.

A könyvelés során különbséget kell tenni a működéshez kapott támogatások és a fejlesztéshez kapott támogatások között. Ezek elszámolása alapvetően eltérő, így a pontos beazonosítás jelenti az első feladatot a helyes könyvelés során. Ebben segítségünkre lehetnek a támogatási szerződés, valamint az adott támogatásra vonatkozó jogszabályok is.

Működési (tevékenységi) támogatások

A tevékenységhez kapott támogatás egy konkrét tevékenység folyamatos végzésére ösztönöz. Erre való tekintettel a vállalkozás gazdaságosan, nyereséggel folytathat olyan tevékenységet, amelyet a piaci viszonyok alapján talán nem végezne.

A számviteli törvény szerint egyéb bevételként kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás összegét. Nagyon gyakran elkövetett hiba, hogy a támogatást nyújtó fél számla kibocsátását kéri a támogatott vállalkozástól. A kapott támogatás ugyanakkor nem termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó ellenérték, így azt számlázni nem kell, nem lehet. A támogatás bizonylatai mindkét félnél a támogatási szerződés (határozat), a támogatás folyósításáról kiállított értesítés, illetve – a pénzügyi rendezéshez kötődően – a bankbizonylat.

Fejlesztési támogatások

Ebbe a csoportba azok a (vissza nem térítendő) támogatások tartoznak, amelyek a vállalkozás hosszú távú fejlődését segítik elő külső forrásként. A gyakorlatban a vissza nem térítendő támogatások jelentős részét a vállalkozás valamilyen fejlesztési célja megvalósításának érdekében kapja.

A számviteli törvény szerint a vissza nem fizetendő, kapott támogatásokat rendkívüli bevételként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a támogatás eszközbeszerzéshez kapcsolódik, akkor a támogatásból eredő bevételeket el kell határolni, és csak olyan ütemben jelenhetnek meg a vállalkozás bevételei között, amilyen ütemben a támogatás segítségével vásárolt eszköz értéke megjelenik költségként, ráfordításként a könyvekben.

A fejlesztési támogatások egy viszonylag szűk körét nem a rendkívüli eredményben, hanem – néhány jogszabály rendelkezése szerint – speciálisan a tőketartalékba kell elszámolni a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Ha a támogatás folyósítását feltételekhez kötik, akkor a tőketartalékba elszámolt támogatást át kell vezetni a lekötött tartalékba, és egészen addig ott kell tartani, amíg a támogatást nem tudhatja a vállalkozás véglegesen sajátjának. Ekkor a támogatás visszavezetendő a tőketartalékba.

A támogatások helyes számviteli elszámolásáról részletesen olvashat Kardos Péter és Tóth Mihály cikkében, amely a Számviteli Tanácsadó 2011/9. számában jelent meg.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Szaklap ajánló

Ajánló

Újdonságok

  • ügyvéd

    A munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik – véli továbbra is a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, igy továbbra is úgy gondolkják, hiogy az osztaklékot nem fizető társaság tagjai munkabért sem kaphatnak.

  • húsvét

    Komoly arccal tette fel nekem a kérdést a minap egy cégvezető: kell-e tartania attól, hogy kolléganői zaklatással vádolják meg, ha húsvétkor meglocsolja őket? Természetes, hogy ami húsvétkor egy család-baráti összejövetelen helyénvaló, az nem feltétlenül tolerálható a munkahelyen, a kérdés mégis inkább a zaklatás fogalmának félreértéséről árulkodik.

  • Takarékszövetkezet

    A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri.

  • jog

    Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének napja 2014. március 15., a kódex a több mint 50 éve született korábbi magánjogi törvényt váltja fel. Az RSM DTM blogja elsősorban a gazdálkodó szervezeteket, vállalkozásokat érintő legfőbb változásokat ismerteti.

Bejelentkezés

bejelentkezés