Üzleti jelentés nagyvállalatoknál

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Vannak olyan témák, - az IFRS is ilyen, - melyek nem érintenek minden vállalkozást, sőt a többségüket nem. Mégis fontos, hogy legalább a gazdasági területeken dolgozók ismerjék a fogalmat, vagy mozaikszót, illetve az eljárás lényegét.

A nagyvállalatok számára az éves beszámoló négy részből áll a számviteli törvény előírásai alapján (mérleg, eredmény-kimutatás, kiegészítő jelentés, üzleti jelentés).

Általánosságban a beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, vagyis mindezek határértékeitől függ.

A beszámoló lehet:

  • a) éves beszámoló,
  • b) egyszerűsített éves beszámoló, (általános vagy mikro-gazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló)
  • c) összevont (konszolidált) éves beszámoló,
  • d) egyszerűsített beszámoló.

Az éves beszámolót készítők üzleti jelentést is készítenek. Akinek a gazdálkodási adatai nem felelnek meg az egyszerűsített éves beszámoló készítési feltételeinek, (lásd a számviteli törvény 9.§. 2. bekezdésében,) annak éves beszámolót kell készítenie. (Megjegyzem, hogy egyes tevékenységek esetében külön törvény ettől eltérően is rendelkezhet.)

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

 

 

Az az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő anyavállalat, amelynél

  • a) az adott üzleti év mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:
  • aa) a mérlegfőösszeg a 6 000 millió forintot,
  • ab) az éves nettó árbevétel a 12 000 millió forintot,
  • ac) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt, és
  • b) az adott üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 500 főt,
  • az összevont (konszolidált) üzleti jelentésében a konszolidálásba bevont vállalkozásokra vonatkozóan nem pénzügyi kimutatást tesz közzé.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (a 2007. évi LXXV. törvényből):

  • a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták,
  • b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít.

Az üzleti jelentésében - a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben - a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell közzétenni. 

A nem pénzügyi kimutatásnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a) a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;
  • b) a vállalkozásnak a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatban követett politikáinak leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;
  • c) a b) pont szerinti politikák eredményei;
  • d) a vállalkozás tevékenységével, különösen üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben a környezetvédelemmel, a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a megvesztegetéssel kapcsolatos azon lényeges kockázatoknak az ismertetése, amelyek hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, továbbá annak leírása, hogy a vállalkozás ezeket a kockázatokat hogyan kezeli;
  • e) azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Ha a vállalkozás nem rendelkezik a b) pont szerinti politikák valamelyikével, akkor indokolnia kell annak hiányát.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az adott üzleti jelentés tartalmazza-e a nem pénzügyi kimutatást.

Az európai tőzsdei cégeknek üzleti jelentésükben a 95/B.§ előírása szerinti tartalommal vállalatirányítási nyilatkozatot is közzé kell tenniük (lásd 95/C.§).

Ezt a jogharmonizációs módosítást a 2017. évben induló üzleti évre készített beszámolóra kell alkalmazni a 2014/95/EU parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival összhangban.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • civilszervezet

    Hónap végéig kell elszámolniuk az 1 százalékos felajánlásokban részesült civil szervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1%-os felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a KOZ közleményt május 31-ig. A NAV elektronikus levélben is felhívta a szervezetek figyelmét, nehogy valamely civilszervezet jövőre emiatt essen el a támogatástól. 

  • NAV

    Az uniós bírák egy újabb magyar ügy kapcsán kérdőjelezték meg a fordított adózással kapcsolatos eljárásaink jogosságát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a magyar adóhivatal akkor is megtagadja a levonási jogot, illetve bírságot szab ki áfahiány címén, ha a költségvetést nem érte kár, mivel az áfa a másik fél által megfizetésre került. A döntés utat nyit a cégek adóvisszatérítési igényei előtt, amennyiben a másik érintett fizetésképtelen, közvetlenül az adóhatósághoz fordulhatnak áfavisszatérítésük kapcsán.

  • nyíl

    Alacsony volt a bázis. A tavalyi hasonló időszakban 14,9 százalékos volt a visszaesés a KSH adatai szerint. 

  • diákmunka

    A diákok 16 éves kortól létesíthetnek munkaviszonyt, a megkötött munkaszerződés azonban csak a törvényes képviselő hozzájárulásával lesz érvényes - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján a nyári diákmunka vállalásáról közzétett tájékoztatásában.

  • billentyű, vásárlás, kosár, webshop

    Sok évvel ezelőtt újsághirdetésekben kínálták eladásra az otthon megunt, kinőtt, feleslegessé vált holmit az emberek, újabban pedig külön erre szakosodott weboldalakon keresgélhetnek az érdeklődők. Az ingó értékesítés szabályai azonban túlmutatnak az internetes „adok-veszek”-en, ezért érdemes a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályait feleleveníteni.