Váltsunk elektronikus számlára!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az elektronikus bizonylatok története immár 10 éves múltra tekint vissza, így kialakultak azon alapkövetelmények, melyeket bármely elektronikus vagy félelektronikus bizonylat esetében alkalmazni kell.

Az elektronikus bizonylatokkal kapcsolatos alapkövetelmény az eredet hitelessége, a tartalom sértetlensége és az olvashatóság biztosítása. Ezen követelményeknek való megfelelés viszont sokszor nem egyszerű kérdés, mivel vannak jogi, adójogi és technikai aspektusaik is. Bármennyire is bonyolultnak tűnnek ezek a szabályozások és technikák, mégis vannak bevált receptek, régóta jól működő megoldások.

Az elektronikus számla

Az áfa törvény alapján elektronikus számla az olyan dokumentum, mely tartalmazza a jogszabály által előírt adatokat, és melyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

Annak eldöntése, hogy a fogalmi meghatározás alapján mi minősül elektronikus számlának, mi pedig nem, egyedi elemzés következménye. Például egy elektronikus aláírás és időbélyeg nélkül e-mail-ben elküldött PDF dokumentum is elektronikus számlának minősül. A jogszabály ugyanakkor tartalmaz olyan megkötéseket, melyeket be kell tartani az elektronikus számlázás során. A példaként felvázolt PDF dokumentumnak ugyanis teljesítenie kell mind a számla kibocsátására kötelezettnél, mind pedig a számla befogadójánál a fenti három alapkövetelményt.

2013-tól nincs arra vonatkozó előírás, hogy elektronikus számlát milyen technikával lehet előállítani.

Az elektronikus nyugta

Az elektronikus nyugta kibocsátásának szabályai 2014. július 1-jén léptek hatályba. Az áfa törvény nagyon szűkszavúan fogalmaz az elektronikus nyugta kibocsátásának feltételeiről. Ezek alapján az elektronikus nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta kötelező  megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

Az elektronikus bizonylatokkal szemben támasztott általános három alapkövetelmény teljesítésén túl a jogszabály nem ad támpontot abban a vonatkozásban, hogy milyen részletszabályoknak kell eleget tenni, szükség van-e például a vevő előzetes beleegyezésére, vagy hogy a nyugta kibocsátására kötelezetten kívül más is kiállíthat-e elektronikus nyugtát (amennyiben igen, akkor milyen feltételek mellett) stb.

A kérdőjelek ellenére az elektronikus nyugta megjelenése rejt magában lehetőségeket, és majd a gyakorlat – hosszabb távon pedig a jogszabályalkotó – dönti el, hogy mi lesz a sorsa.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Az elektronikus bizonylatok megőrzése

Jellemző gyakorlat, hogy a gazdálkodó szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet az archiválásra, vagy nem értelmezik megfelelően a jogszabályi előírásokat. A 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet alapján az elektronikus bizonylatok megőrzésének olyan módon kell történnie, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a vétlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. A rendelet három technikai megoldást sorol fel, amelyek elősegítik az előbbi követelmények teljesítését:

  • legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megfelelő megőrzése: a módszer előfeltétele, hogy a dokumentum tartalmazzon legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást, ezen kívül időbélyeg is szükséges, mellyel archiváláskor is elegendő ellátni a dokumentumokat,

  • zárt rendszer alkalmazása: az informatikai rendszer zártságát egy akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja,

  • elektronikus adatcsere (EDI) rendszer igénybevétele.

Az elektronikus számlázás jogszabályi követelményeiről és gyakorlati tapasztalatairól Czöndör Szabolcs ír a Számviteli Tanácsadó 2014/09. számában megjelent cikkében.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • grafikon

    A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó - derült ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából. 

  • Fotó: shutterstock

    Több mint 430 ezren módosítás nélkül fogadták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal(NAV) által készített szja-bevallás tervezetet - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára kedden az MTI-t.

  • Fotó: shutterstock

    Az RSM Blog több alkalommal írt már arról, hogy milyen teendők vannak az új jövedéki szabályozás bevezetésével kapcsolatosan. A törvény hatályba lépése több alkalommal tolódott, de most úgy látszik a július 1. valóban reális dátum. Végső hajrába ért a felkészülés az új kihívásokra, amit nem tesz könnyebbé az a tény, hogy a szabályozás szinte állandóan változik.

  • hotel_szálloda

    A Magyar Turisztikai Ügynökség azt szeretné, ha jövőre a szállodák szoftvereit is bekötnék az adóhatósághoz - idézi a Magyar Idők cikkét az Index. 

  • nő, vezető, főnök

    Minden szegmensben emelkedett a munkavállalói bizalom tavaly tavasz óta – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb közös munkaerőpiaci felméréséből. Az adatok alapján továbbra is a 30-50 év közöttiek, a fővárosban élők és a diplomások jelentik a legbizakodóbb társadalmi csoportokat, emellett továbbra is stabilan növekszik az átlag magyar álláskereső saját munkahelye iránti bizalma.