Váltsunk elektronikus számlára!

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az elektronikus bizonylatok története immár 10 éves múltra tekint vissza, így kialakultak azon alapkövetelmények, melyeket bármely elektronikus vagy félelektronikus bizonylat esetében alkalmazni kell.

Az elektronikus bizonylatokkal kapcsolatos alapkövetelmény az eredet hitelessége, a tartalom sértetlensége és az olvashatóság biztosítása. Ezen követelményeknek való megfelelés viszont sokszor nem egyszerű kérdés, mivel vannak jogi, adójogi és technikai aspektusaik is. Bármennyire is bonyolultnak tűnnek ezek a szabályozások és technikák, mégis vannak bevált receptek, régóta jól működő megoldások.

Az elektronikus számla

Az áfa törvény alapján elektronikus számla az olyan dokumentum, mely tartalmazza a jogszabály által előírt adatokat, és melyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be.

Annak eldöntése, hogy a fogalmi meghatározás alapján mi minősül elektronikus számlának, mi pedig nem, egyedi elemzés következménye. Például egy elektronikus aláírás és időbélyeg nélkül e-mail-ben elküldött PDF dokumentum is elektronikus számlának minősül. A jogszabály ugyanakkor tartalmaz olyan megkötéseket, melyeket be kell tartani az elektronikus számlázás során. A példaként felvázolt PDF dokumentumnak ugyanis teljesítenie kell mind a számla kibocsátására kötelezettnél, mind pedig a számla befogadójánál a fenti három alapkövetelményt.

2013-tól nincs arra vonatkozó előírás, hogy elektronikus számlát milyen technikával lehet előállítani.

Az elektronikus nyugta

Az elektronikus nyugta kibocsátásának szabályai 2014. július 1-jén léptek hatályba. Az áfa törvény nagyon szűkszavúan fogalmaz az elektronikus nyugta kibocsátásának feltételeiről. Ezek alapján az elektronikus nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta kötelező  megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

Az elektronikus bizonylatokkal szemben támasztott általános három alapkövetelmény teljesítésén túl a jogszabály nem ad támpontot abban a vonatkozásban, hogy milyen részletszabályoknak kell eleget tenni, szükség van-e például a vevő előzetes beleegyezésére, vagy hogy a nyugta kibocsátására kötelezetten kívül más is kiállíthat-e elektronikus nyugtát (amennyiben igen, akkor milyen feltételek mellett) stb.

A kérdőjelek ellenére az elektronikus nyugta megjelenése rejt magában lehetőségeket, és majd a gyakorlat – hosszabb távon pedig a jogszabályalkotó – dönti el, hogy mi lesz a sorsa.

Társadalombiztosítás, járulékfizetés és családtámogatási szabályok

Előadók:

Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
Matlné Kisari Erika vezető tanácsos, NAV
Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár

Időpont: 2014. december 16.

Részletes tematika és jelentkezés >>

Az elektronikus bizonylatok megőrzése

Jellemző gyakorlat, hogy a gazdálkodó szervezetek nem fordítanak kellő figyelmet az archiválásra, vagy nem értelmezik megfelelően a jogszabályi előírásokat. A 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet alapján az elektronikus bizonylatok megőrzésének olyan módon kell történnie, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a vétlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen. A rendelet három technikai megoldást sorol fel, amelyek elősegítik az előbbi követelmények teljesítését:

  • legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megfelelő megőrzése: a módszer előfeltétele, hogy a dokumentum tartalmazzon legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást, ezen kívül időbélyeg is szükséges, mellyel archiváláskor is elegendő ellátni a dokumentumokat,

  • zárt rendszer alkalmazása: az informatikai rendszer zártságát egy akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvány igazolja,

  • elektronikus adatcsere (EDI) rendszer igénybevétele.

Az elektronikus számlázás jogszabályi követelményeiről és gyakorlati tapasztalatairól Czöndör Szabolcs ír a Számviteli Tanácsadó 2014/09. számában megjelent cikkében.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Fotó: shutterstock

    Elfogadta az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács kedden a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot, és ezzel minden akadály elhárult az elől, hogy az állampolgárok június 15-től a belföldi feltételekkel megegyezően telefonálhassak, küldhessenek SMS-t és használhassák az adatkeretüket az Európai Unió területén.

  • Tállai András

    Több mint 820 ezer magánszemélynek postázta bevallási tervezetét az adóhivatal, amelyet a hét végéig az érintettek kézhez is kapnak – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára.

  • ügyvéd

    A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden.

  • cipő, kínai piac, kína

    Továbbra is a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak jelentik az EU gazdaságának gerincét, mivel a gazdasági összteljesítmény közel fele a régióból származik, ugyanakkor a kalózkodás és hamisítás különböző fajtái miatt évente csaknem 50 milliárd euró, vagyis az értékesítés 7,4%-a esik ki, adta hírül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a szellemi tulajdon világnapja alkalmából.

  • cafeteria

    Történelmi mélypontra zuhant a cafeteriával tervező vállalkozások aránya. A következő egy év során a kkv-k mindössze negyede kívánja béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Az adótörvények változása következtében a pénzjuttatás felkerült a dobogó legfelső fokára az Erzsébet-utalvány mellé, amelyet a közlekedési költségtérítés és a SZÉP Kártya követ.