Viszlát, rendkívüli eredmény!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós irányelveknek való megfelelés érdekében megszűnik a számvitelben a rendkívüli eredmény kategória. A korábban itt elszámolt tételek az egyéb vagy a pénzügyi eredményben mutathatók ki.


A 2013/34 EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel való harmonizáció érdekében az Országgyűlés 2015. június 23-án a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel módosította a számviteli törvényt. A törvényt a Magyar Közlöny 97. számában (július 3-án) hirdették ki.

Az uniós irányelv alapján nem lehetséges rendkívüli eredménytételeket elszámolni, így a jövőben megszűnnek a rendkívüli bevételek és rendkívüli ráfordítások eredménykategóriák. Az eddig rendkívüli bevételként (ráfordításként) elszámolt gazdasági események a jövőben vagy az egyéb bevételek (ráfordítások) vagy a pénzügyi műveletek bevételei (ráfordításai) között kerülnek kimutatásra. A számviteli törvény módosítása tételesen meghatározza, hogy a korábban rendkívüli eredményben elszámolt eseményeket hova kell sorolni. Ennek megfelelően a 2016. üzleti évtől az eredménykimutatás nem tartalmazhat rendkívüli bevételeket és ráfordításokat, még összehasonlító adatként sem. Az adózás előtti eredmény így a továbbiakban az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege lesz.

A korábban rendkívüli bevételek (ráfordítások) között elszámolt tételek közül azokat kell kimutatni az egyéb bevételek (ráfordítások) között, amelyek nem rendszeresen ismétlődő gazdasági események, de a normál üzletmenet részét képzik, illetve amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz. Így például egyéb ráfordításként kell elszámolni a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét vagy a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét. Az összemérés elvét a korábbiakhoz hasonlóan követni kell, ez nem módosult a megváltozott eredménykategóriák miatt. Ezért például továbbra is halaszott bevételként kell elhatárolni a fejlesztési célra, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét, a különbség csak abban mutatkozik, hogy az elhatárolás és annak kiengedése nem a rendkívüli bevételt érinti, hanem az egyéb bevételt.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség

Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen!

Regisztráljon és próbálja ki >>

Az irányelvnek való megfelelés érdekében módosult a pénzügyi bevételek és ráfordítások struktúrája is. A következő táblázat az eredményszámlák összehasonlítását tartalmazza:

Pénzügyi műveletek bevételei

régi szabályozás

új szabályozás

kapott (járó) osztalék és részesedés

kapott (járó) osztalék és részesedés

részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége

részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek

befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége

befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből)

származó bevételek, árfolyamnyereségek

egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

pénzügyi műveletek egyéb bevételei

pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Pénzügyi műveletek ráfordításai

régi szabályozás

új szabályozás

befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége

részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások

pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése

részesedések, értékpapírok, kölcsönök, bankbetétek értékvesztése

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

A fenti csoportosítás alapján külön eredményszámlán szerepelnek a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedésekhez kapcsolódó bevételek (ráfordítások) és árfolyamkülönbözetek, illetve külön eredményszámlákon a befektetett pénzügyi eszközök között szereplő egyéb értékpapírokhoz és kölcsönökhöz tartozó nyereségek és veszteségek. A forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódó gazdasági események nyereség-, illetve veszteségjellegű eredményei a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (ráfordításai) között szerepelnek.

Eddig bizonyos gazdasági események rendkívüli eredményben elszámolt hatása bruttó módon jelent meg. Például a korábbi szabályozás alapján rendkívüli ráfordításként kellett kimutatni a társaság tulajdonosánál az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékét, rendkívüli bevételként pedig a vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott értékét. Ez az elszámolás némileg összetettebb lett, egyrészt mert a bruttó elszámolást a nettó elszámolás váltotta fel, másrészt pedig azért, mert az eredményhatás is többféle eredményszámlán jelenhet meg a bevitt vagyontárgy típusától függően. Nézzük meg az egyes eseteket egy példán keresztül:

–    ha a társaságba bevitt vagyontárgy nem értékpapír vagy részesedés, a gazdasági társaság tulajdonosa „egyéb bevételt” mutat ki a vagyontárgy nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „egyéb ráfordítást” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több,
–    ha a társaságba bevitt vagyontárgy befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, a gazdasági társaság tulajdonosa „részesedésekből származó bevételt, árfolyamnyereséget” mutat ki a részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „részesedésekből származó ráfordítást, árfolyamveszteséget” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több,
–    ha a társaságba bevitt vagyontárgy befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön, a gazdasági társaság tulajdonosa „befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételt, árfolyamnyereséget” mutat ki az értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítást, árfolyamveszteséget” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több,
–    ha a társaságba bevitt vagyontárgy forgóeszközök között kimutatott részesedés vagy értékpapír, a gazdasági társaság tulajdonosa „pénzügyi műveletek egyéb bevételét” mutat ki a részesedés, értékpapír nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetében, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több; „pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását” pedig ha a nyilvántartás szerinti érték a több.

Az irányelv alapján tehát lehetőség van arra, hogy bizonyos események eredményhatásai nettó módon szerepeljenek az eredményben. Ennek feltétele azonban, hogy a nettósított összegek bruttó összegként bemutatásra kerüljenek a kiegészítő mellékletben. Eszerint bővül a kiegészítő mellékletben bemutatandó információ köre a nettósított összegek bruttó összegeinek közzétételével. A kiegészítő mellékletben ezen kívül új elemként be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. Új előírás, hogy a kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.


Kapcsolódó cikkek