Zálogházak gazdálkodása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A zálogházak működését több jogszabályi előírás befolyásolja, és sajátosak a tevékenységükkel összefüggő számviteli elszámolások is.
 

Mi is az a záloghitel?

A zálogházon keresztül történő záloghitel-folyósítás során a hitelintézetek pénzkölcsönnyújtási tevékenységet folytatnak, amely kézizálog fedezete mellett valósul meg. Ezeket a hiteleket passzív bankügylet során gyűjtött pénzösszegből helyezik ki. Jelenleg Magyarországon az az általánosan elterjedt forma, hogy a hitelintézetek közül nagy számban a szövetkezeti hitelintézetek végeznek ilyen jellegű tevékenységet, amelyek függő kiemelt közvetítő (ez maga a zálogház) útján tevékenykednek. A záloghitelt kizárólag rövid távú futamidővel közvetítik ki.

A záloghitel kihelyezésére, kiközvetítésére a kiemelt közvetítő jogosult. A létrejövő megbízási jogviszony kitettséget jelent a pénzügyi vállalkozás számára, hiszen a kölcsönnyújtás céljából a saját forrásait bocsátja a zálogház rendelkezésére. Prudenciális szempontból indokolt ezért bizonyos mértékű biztosíték rendelkezésre bocsátása. A felajánlott fedezetek értékének arányban kell állnia a tevékenység során keletkező kockázatokkal. A zálogkölcsön fedezetét a zálogtárgyak és a pénzügyi vállalkozásra engedményezett vagyonbiztosítás nyújtja.

A záloghitelezésben elengedhetetlenül fontos különböző szabályzatok összeállítása és folyamatos aktualizálása, amelyek az ügyfelek maximális tájékoztatását szolgálják. A legfontosabbak az üzletszabályzat, az ügykezelési szabályzat és a hirdetmény.

A gazdasági események elszámolása

A záloghitelezési tevékenység kapcsán számos olyan gazdasági esemény merülhet fel, amely semmilyen formában sem különbözik egy „átlagos” gazdasági társaságnál bekövetkezett gazdasági esemény kezelésétől. Mivel a zálogházak alapvetően korlátolt felelősségű társaságként működnek, számviteli elszámolásukat a számviteli törvény előírásait figyelembe véve kell megtenni. Ezen túlmenően a sajátosságokat tartalmazó elszámolásokat nem ismertetik külön kormányrendeletben.

Első számviteli feladatként a zálogkölcsönzés céljára kapott és elkülönített bankszámlára átutalt pénz elszámolása merül fel a könyvelésben, amelyet a hitelintézettel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni.

A zálogkölcsön folyósításakor, az ügyfélnek történő kifizetéskor a hitelintézettel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni, hiszen a kölcsönt nem a zálogház, hanem a hitelintézet nyújtotta (a zálogház közreműködése mellett). Ajánlott a zálogkölcsön nyújtásával egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban könyvelni az átvett zálogtárgyat a becsüs által meghatározott értéken, a készletek között, illetve a kihelyezett kölcsön összegét a követelések csoportjában. A zálogháznak a befolyt összegeket a hitelintézettel szembeni kötelezettségként elő kell írnia.

A számvitel nagy kézikönyve 2015
Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt Megrendelés >>

Általában nem jellemző, de előfordul, hogy az ügyfél a zálogtárgyat nem váltja ki, tehát nem fizeti vissza a felvett kölcsönt és az arra járó kamatokat, ekkor a fedezet, azaz a zálogtárgy nem kerül vissza az ügyfél tulajdonába. Ebben az esetben, mivel a zálogtárgy tulajdonosa a pénzügyi intézmény, a nyilvántartásaiban kimutatott követelést eladja a zálogháznak. Ezt követően, mivel a zálogtárgy feletti tulajdonjog a nemfizetés miatt a zálogházra átszáll, ennek az elszámolását is meg kell oldani. Mint termékvásárlás kerül be a vagyontárgy a zálogház könyveibe, majd az így keletkezett kötelezettséget a keletkezett vásárolt követeléssel össze kell vezetni (kompenzálás).

Mivel a zálogház a záloghitelezési konstrukcióban ügynökként jár el, amelynek keretében pénzügyi szolgáltatást, pénzügyi közvetítést végez, tevékenységének az ellenértékét (ügynöki díjat) a hitelintézet felé kell számláznia, a számlázott összeget pedig az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolnia.

A zálogházak létesítéséről, gazdálkodásáról és számviteli elszámolásairól Dr. Kántor Béla és Orosz Csaba írnak a Számviteli Tanácsadó 2015/04. számában megjelent cikkben.

 

---