A biztosítási jogviszony a korhatár előtti ellátáshoz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyakran felmerülő kérdés az, amely arra vonatkozik, hogy a korhatár előtti ellátás megállapításához a vállalkozói jogviszonyt meg kell-e szüntetni, vagy ahogy az az öregségi nyugdíj megállapításánál történik, a vállalkozói jogviszony átalakul kiegészítő tevékenységű jogviszonnyá. 

Emlékeztetőül

A 2011. évi CLXVII. törvény szerint 2011. december 31-ét követően nem állapítható meg korhatár előtt öregségi nyugdíj, azaz előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, művésznyugdíj, polgármesterek külön jogszabály alapján megállapított öregségi nyugdíja, valamint Európai Parlamenti és országgyűlési képviselők külön jogszabály alapján megállapított öregségi nyugdíja.

A jogszabálymódosítás kapcsán természetesen azt a kérdést is rendezni kellett, hogy a 2012. előtti jogszabályi lehetőségek alapján megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíjakkal mi történjen a nyugdíjkorhatár betöltésig terjedő átmeneti időszakban. 

Ezek a korábban már megállapított korhatár előtti nyugellátások más jogcímen kerültek további folyósításra. 

Az érintett korhatár előtti ellátások: 

• az előrehozott, és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, korengedményes nyugdíj, bányász nyugdíj, művésznyugdíj, a polgármesteri, országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, és
• a szolgálati nyugdíj.

Ezek a megállapított ellátások a korhatár betöltéséig korhatár előtti ellátásként, átmeneti bányászjáradékként, balettművészeti életjáradékként illetve szolgálati járandóságként kerülnek folyósításra. 

2012-től azonban korhatár előtti ellátás újonnan már nem mindenki számára állapítható meg. 

A jogszabály módosításkor a korábbi korai nyugdíjakhoz közel álló személyi kör részére különleges helyzetet biztosított a jogalkotó, amikor meghatározta, hogy 2012-től korhatár előtti ellátás újonnan kinek állapítható meg. 

Néhány példa: 

Ilyen személy például az 1953-ban született nő, ha 2012. december 31-ig legalább harminchét év szolgálati időt szerzett.

Az 1953-ban született hölgyek 2012-ben az ötvenkilencedik életévüket töltötték be, és a korábbi szabályozás szerint harminchét év szolgálati idő birtokában ötvenkilenc éves koruktól csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra váltak volna jogosulttá. 

Mivel erre a 2011. évi CLXVII. törvény már nem adott módot, a nyugdíjnak már nem minősülő korhatár előtti ellátás igénybevétele vált lehetővé. Az 1953-as születésűek nyugdíjkorhatára, a hatvanhárom éves kor előtti keresőtevékenység abbahagyása így lehetséges.

Szintén a szerzett jogok megtartásához igazodik a korhatár előtti ellátásra való jogosultság például azok számára, akik 2011. december 31-ig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort betöltötték, és a szükséges szolgálati időt (harminchét-negyven év) eddig az időpontig megszerezték. 

További figyelmet érdemel az is, hogy a korkedvezményre való jogosultsághoz kapcsolódva korhatár előtti ellátás a nyugdíj korhatár betöltését megelőzően annyi évvel kérhető, ahány év korkedvezményt az érintett személy legkésőbb 2014. december 31-ig szerez. 

Jó tudni

A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, de sok esetben ahhoz hasonlóan viselkedik,

Ez a hasonlóság azonban nem áll fenn, ha az ellátás megállapításánál a biztosítási jogviszony egyéni vállalkozói vagy társas vállalkozói jogviszony formájában jelenik meg.

 

Szemben ugyanis azzal a szabállyal, amely szerint az egyéni és társas vállalkozó jogviszonya a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű jogviszonnyá válik, megszüntetést nem igényel, a korhatár előtti ellátás igénybevételéhez az egyéni vállalkozói vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetve az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni. 

---