A hét nyugdíjkérdése: a fizetés nélküli szabadság beszámít a szolgálati időbe?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fizetés nélküli szabadság időtartamát figyelembe veszik a nyugdíjra jogosító szolgálati idő kiszámításakor?


A kérdés megválaszolásánál különbséget kell tenni, hogy 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő figyelembe vételéről van-e szó, vagy pedig ettől az időponttól szerzett szolgálati időről.

Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő esetében: a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha

  • a) a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg;
  • b) a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött, külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő házastársával külföldön tartózkodjék, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette;
  • c) a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása vagy saját lakás magánerőből történő építése céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.

1997. december 31. napját követően szerzett szolgálati idő esetében: a Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették.

Tehát 1997. december 31. napját követően a szolgálati idő figyelembe vétele kizárólag nyugdíjjárulék megfizetéséhez van kötve, így például a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát is akkor lehet figyelembe venni, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. (Tny. 37.§ (1) bek. Tny. 38.§, Tnyr .29.§ (5) bek.)

A kérdést Póczik Kálmánné szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.