A hét tb-kérdése: szakképző iskolai tanulók tb-ellátása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakképzési törvény alapján a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók közül a biztosítás csak a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóra terjed ki. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel. Jár-e betegszabadság, valamint társadalombiztosítási pénzügyi ellátás a szakképző iskolai tanulóknak?


A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII törvény alapján a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók közül a biztosítás csak a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóra terjed ki.

Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel.

A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet

a) a köznevelési intézmények kivételével az egészségügyi, művészeti, közművelődési, oktatási és szociális ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező
aa) költségvetési szervként működő intézmény,
ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,
ac) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, továbbá

b) az agrárágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő.

A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti.

A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

A tanulószerződés többek között az alábbiakat tartalmazza:

  • a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),
  • a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,
  • a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),
  • az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,
  • a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személyt,
  • a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét,
  • A tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

A tanulószerződés megszűnik

  • ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján,
  • a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,
  • a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,
  • közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,
  • rendes felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,
  • rendkívüli felmondás esetén a felmondás közlésének napján,
  • a tanuló halála napján.

A tanulószerződés felmondással való megszüntetése rendes vagy rendkívüli felmondással történhet.

A felmondást írásban kell közölni. A tanulószerződés felmondását közölni kell a szakképző iskolával és a nyilvántartást vezető szervvel.

A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével rendkívüli felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására.

A tanulószerződést rendkívüli felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

  • a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi, vagy
  • egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.

A gyakorlati képzést szervező szervezet rendkívüli felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel

  • a) a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,
  • b) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,
  • c) a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a rendkívüli felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére

  • a) a tanulószerződés alapján, továbbá
  • b) a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére pénzbeli juttatást köteles fizetni.

Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha – a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve –ha a gyakorlati képzési idő eléri

  • a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese,
  • a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese,
  • a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese,
  • az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka,
  • a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese,
  • a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese,
  • a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese.

A tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással lehet teljesíteni.

Betegszabadság, társadalombiztosítási ellátás

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a Munka Törvénykönyve alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanulót megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.

A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni.

Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a gyakorlati képzésen tanulószerződés alapján részt vevő tanuló részére a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátás jár.
A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a Munka Törvénykönyve szerinti szülési szabadság illeti meg.

A tanuló biztosítása a tanulószerződés megkötése napjától a szerződés megszűnéséig tart. A biztosított tanuló keresőképtelensége esetén táppénzre, szülése esetén terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, üzemi balesete esetén baleseti táppénzre szerezhet jogosultságot. A munkabérben részesülő szakmunkástanulónak a tanulószerződésben meghatározott díja után kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot megfizetnie. A tanulószerződéses biztosítási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztatónak a „Jövedelemigazolást” és az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” nyomtatványokat az általános szabályok szerint kell kiállítani.

A kérdést Kosztkó András szakértőnk válaszolta meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.