Az iskolaszövetkezeti munka tb-vonatkozásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. szeptember 1-től módosultak az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzésre vonatkozó szabályok.


Eddig ez a munkavégzési forma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint, egy önálló fejezet, a XVII. fejezet rendelkezései alapján történt, 2016. szeptember 1-től azonban megváltozott a vonatkozó jogi szabályozás. 

A korábbi, szeptember előtti szabályozás szerint az iskolaszövetkezeti munkaviszony egy speciális foglalkoztatási forma volt a nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet között. Olyan jogviszony, amely alapján a munkavállaló mindig egy harmadik fél részére végez munkát.

Ez a harmadik személy, a megrendelő az iskolaszövetkezettel a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött egy adott feladat, tevékenység ellátására.

A munkavégzés a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszony sajátossága volt, hogy az iskolaszövetkezet egy keretjellegű munkaviszonyt hozott létre tagjával.

Ez a keretjellegű munkaszerződés csak azt tartalmazta, hogy a tag milyen jellegű feladatokat vállal majd a megrendelőnél, illetve a munkavégzésért járó alapbére legkisebb összege mennyi lesz, a konkrét alapbér itt nem került meghatározásra. 

A keretszerződés mellett egy további, immár konkrét részletes kérdéseket tartalmazó megállapodás megkötésére is sor került akkor, amikor tényleges megrendelés érkezett a munkára a szövetkezethez egy külső megrendelőtől.

Ez a megállapodás már pontosan rögzítette az alapbért, az elvégzendő munkát, a munkavégzés helyét és időtartamát.

Az iskolaszövetkezet tagja részére nem rendes szabadság, hanem munkavégzési kötelezettséggel nem járó pihenési idő járt, amely alatt díjazás nem történt.

Ez a pihenési időszak a rendes szabadságnak megfelelő időtartamú.

Az új szabályok

Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (továbbiakban: T.) 2016. szeptember 1-vel történő hatálybalépéssel módosította az iskolaszövetkezeti munka szabályozását. 

Talán legszembetűnőbb változás, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül történő szolgáltatás nyújtás szabályai kikerültek az Mt. hatálya alól, az Mt. iskolaszövetkezeti munkavégzés szabályait eddig tartalmazó XVII. fejezet hatályon kívül helyezésével. 

Az új szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál. 

A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg. 

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza: 

  • a tag által vállalt feladatok körét,
  • a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
  • az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

  • a szolgáltatás fogadójának személyében,
  • a teljesítendő konkrét feladatban,
  • a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
  • a feladat teljesítésének helyében, valamint 
  • a feladat teljesítésének tartamában.

A tevékenységhez természetesen munkajogi szabályoknak is kapcsolódniuk kell.
A szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni. 

 

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. 

Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. 

Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait. 

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat. 

A T.9.§-a a módosuló jogszabályokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásához határidőt is meghatároz. 

A jelenleg meglévő iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat 2016. december 31-ig kell tagsági megállapodások megkötésével átalakítani. 

Ha a tagsági megállapodás megkötésére nem kerül sor eddig az időpontig, a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik 2017. január 1-én. 

Társadalombiztosítási helyzet

Továbbra is változatlan az a rendelkezés, amely szerint nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pont).

Társadalombiztosítási szempontból tehát nem történik változás a korábbi helyzethez képest. 

Eddig ez a munkavégzési forma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint, egy önálló fejezet, a XVII. fejezet rendelkezései alapján történt, 2016. szeptember 1-től azonban megváltozott a vonatkozó jogi szabályozás. 

A korábbi, szeptember előtti szabályozás szerint az iskolaszövetkezeti munkaviszony egy speciális foglalkoztatási forma volt a nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet között. Olyan jogviszony, amely alapján a munkavállaló mindig egy harmadik fél részére végez munkát.

Ez a harmadik személy, a megrendelő az iskolaszövetkezettel a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött egy adott feladat, tevékenység ellátására.

A munkavégzés a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszony sajátossága volt, hogy az iskolaszövetkezet egy keretjellegű munkaviszonyt hozott létre tagjával.

Ez a keretjellegű munkaszerződés csak azt tartalmazta, hogy a tag milyen jellegű feladatokat vállal majd a megrendelőnél, illetve a munkavégzésért járó alapbére legkisebb összege mennyi lesz, a konkrét alapbér itt nem került meghatározásra. 

A keretszerződés mellett egy további, immár konkrét részletes kérdéseket tartalmazó megállapodás megkötésére is sor került akkor, amikor tényleges megrendelés érkezett a munkára a szövetkezethez egy külső megrendelőtől.

Ez a megállapodás már pontosan rögzítette az alapbért, az elvégzendő munkát, a munkavégzés helyét és időtartamát.

Az iskolaszövetkezet tagja részére nem rendes szabadság, hanem munkavégzési kötelezettséggel nem járó pihenési idő járt, amely alatt díjazás nem történt.

Ez a pihenési időszak a rendes szabadságnak megfelelő időtartamú.

Az új szabályok

Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény (továbbiakban: T.) 2016. szeptember 1-vel történő hatálybalépéssel módosította az iskolaszövetkezeti munka szabályozását. 

Talán legszembetűnőbb változás, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül történő szolgáltatás nyújtás szabályai kikerültek az Mt. hatálya alól, az Mt. iskolaszövetkezeti munkavégzés szabályait eddig tartalmazó XVII. fejezet hatályon kívül helyezésével. 

Az új szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál. 

A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg. 

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza: 

  • a tag által vállalt feladatok körét,
  • a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
  • az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak

  • a szolgáltatás fogadójának személyében,
  • a teljesítendő konkrét feladatban,
  • a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
  • a feladat teljesítésének helyében, valamint 
  • a feladat teljesítésének tartamában.

A tevékenységhez természetesen munkajogi szabályoknak is kapcsolódniuk kell.
A szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni. 

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. 

Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. 

Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait. 

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat. 

A T.9.§-a a módosuló jogszabályokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásához határidőt is meghatároz. 

A jelenleg meglévő iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat 2016. december 31-ig kell tagsági megállapodások megkötésével átalakítani. 

Ha a tagsági megállapodás megkötésére nem kerül sor eddig az időpontig, a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik 2017. január 1-én. 

Társadalombiztosítási helyzet

Továbbra is változatlan az a rendelkezés, amely szerint nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pont).

Társadalombiztosítási szempontból tehát nem történik változás a korábbi helyzethez képest. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.