Beszámít a külföldi tanulás a magyar nyugdíjba?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött idő magyar szolgálati időként való elismerése – a Kúria döntése.

A felperes kereseti kérelmében a romániai felsőfokú tanulmányok időtartamának (1970. október 1. – 1974. szeptember 1.) a nyugdíjrész számítása során magyar szolgálati időként való figyelembe vételét kérte. Álláspontja szerint a felsőoktatásban nappali tagozaton folytatott tanulmányai idejét nem csak a jogszerzés, de a nyugdíj számítása során is szolgálati időként kell figyelembe venni. Vitatta a felperes, hogy ő kérte volna az egyetemi éveinek román szolgálati időként való elismerését. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a 883/2004/EK rendelet 52. cikke és a Tny. 41. § (5) bekezdése alapján a felperes külföldi tanulmányi ideje magyar szolgálati időként figyelembevételre került (nemzeti számítás). A nyugdíjrész számításánál (pro-rata számítás) a 883/2004/EK rendelet végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet 12. cikk (5) bekezdése alapján kellett eljárni. A román szerv által kiállított igazolásból megállapítható volt, hogy a felperes a román diploma megszerzését követően Romániában állt kötelező biztosításban, így a romániai felsőfokú tanulmányainak ideje magyar szolgálati időként a pro-rata számítás során nem volt figyelembe vehető. A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a román társszerveknek jogszabályok szerint kell eljárni a felsőfokú tanulmányi idő figyelembevételénél és nem a felperes kérése alapján.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérve. Érvelése szerint az alperes a 883/2004/EK rendelet 6. cikke, a 987/2009./EK rendelet 2. cikk (2) bekezdése, 12. cikk (1)-(2) bekezdése és (5) bekezdése rendelkezéseit is megsértette, ezért a „román szerv nem tudott küldeni olyan igazolást, amelyben az egyetemi éveket kiveszik a román szolgálati időből, amely esetben egyenértékűség nem állna fenn”.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája 2015. március 26-27.
A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba. Előadók: dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné További részletek >>

Románia Európai Uniós tagságának kezdetétől Magyarország és Románia viszonylatában is a közösségen belül mozgó munkavállalók szociális biztonsági kérdéseit rendező, 2010. május 1-jétől módosuló a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet előírásait figyelembe véve kell a társadalombiztosítási ellátásokat, köztük a nyugellátásokat is megállapítani. E rendeletek szabályai szerint valamennyi tagállam a saját rendszerének hatálya alatt szerzett biztosítási idő alapján a nála érvényes jogszabályok szerint köteles a jogosultat megillető nyugdíjat megállapítani és folyósítani. A 883/2004/EK rendelet 52. cikke szerint első lépésként a nemzeti szabályok szerint kell megállapítani a nyugellátást, ha az igénylő az adott ország szabályai szerint megszerzett biztosítási ideje alapján jogosult ellátásra.

A Tny. 41. § (5) bekezdése szerint a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján…

A felperes Babes Bólyai Egyetemen folytatott felsőfokú tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyenértékűnek fogadta el. Erre tekintettel a nemzeti számítás során a külföldi tanulmányok ideje magyar szolgálati időként figyelembevételre került.

Az ellátás megállapításának második lépésként az összes szolgálati idő összeszámításával meg kell határozni azt az elméleti összeget, amely akkor járna a felperesnek, ha az egész időt Magyarországon szerezte volna, majd a teljes és a magyar szolgálati idő arányában kell meghatározni a magyar részről fizetendő résznyugdíj összegét.

A 987/2009/EK rendelet 12. cikk (5) bekezdése szerint, bármely, kettő vagy több tagállam jogszabályai alapján egyenértékűnek tekintett időszakot csak azon tagállam intézménye veszi figyelembe, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak előtt utoljára kötelezően tartozott. Abban az esetben, ha az érintett személy az említett időszak előtt nem tartozott kötelezően valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá, azon tagállam intézménye veszi figyelembe az említett időszakot, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak után először tartozott kötelezően.

Nem volt vitatott, hogy a diploma megszerzését követően felperes először Romániában állt biztosításban kötelezően, ezért a felsőfokú tanulmányai idejét a román szolgálati időnél kellett figyelembe venni az arányosítás során.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.(Pp.275.§(3)bek.)

A felperes kereseti kérelmében a romániai felsőfokú tanulmányok időtartamának (1970. október 1. – 1974. szeptember 1.) a nyugdíjrész számítása során magyar szolgálati időként való figyelembe vételét kérte. Álláspontja szerint a felsőoktatásban nappali tagozaton folytatott tanulmányai idejét nem csak a jogszerzés, de a nyugdíj számítása során is szolgálati időként kell figyelembe venni. Vitatta a felperes, hogy ő kérte volna az egyetemi éveinek román szolgálati időként való elismerését. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A munkaügyi bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítéleti érvelés szerint a 883/2004/EK rendelet 52. cikke és a Tny. 41. § (5) bekezdése alapján a felperes külföldi tanulmányi ideje magyar szolgálati időként figyelembevételre került (nemzeti számítás). A nyugdíjrész számításánál (pro-rata számítás) a 883/2004/EK rendelet végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet 12. cikk (5) bekezdése alapján kellett eljárni. A román szerv által kiállított igazolásból megállapítható volt, hogy a felperes a román diploma megszerzését követően Romániában állt kötelező biztosításban, így a romániai felsőfokú tanulmányainak ideje magyar szolgálati időként a pro-rata számítás során nem volt figyelembe vehető. A bíróság ítéletében kifejtette, hogy a román társszerveknek jogszabályok szerint kell eljárni a felsőfokú tanulmányi idő figyelembevételénél és nem a felperes kérése alapján.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérve. Érvelése szerint az alperes a 883/2004/EK rendelet 6. cikke, a 987/2009./EK rendelet 2. cikk (2) bekezdése, 12. cikk (1)-(2) bekezdése és (5) bekezdése rendelkezéseit is megsértette, ezért a „román szerv nem tudott küldeni olyan igazolást, amelyben az egyetemi éveket kiveszik a román szolgálati időből, amely esetben egyenértékűség nem állna fenn”.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

Költségvetési szakemberek I. Pénzügyi, gazdasági, számviteli konferenciája 2015. március 26-27.
A konferencián két napon át a résztvevők betekintést kaphatnának kizárólag a költségvetési szerveket érintő gazdálkodási, adózási, számviteli, munkajogi változásokba. Előadók: dr. Aradi Zsolt, Kézdi Árpád, Osgyányi Judit, Sándorné Új Éva, Szamkó Józsefné További részletek >>

Románia Európai Uniós tagságának kezdetétől Magyarország és Románia viszonylatában is a közösségen belül mozgó munkavállalók szociális biztonsági kérdéseit rendező, 2010. május 1-jétől módosuló a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK rendelet és annak végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet előírásait figyelembe véve kell a társadalombiztosítási ellátásokat, köztük a nyugellátásokat is megállapítani. E rendeletek szabályai szerint valamennyi tagállam a saját rendszerének hatálya alatt szerzett biztosítási idő alapján a nála érvényes jogszabályok szerint köteles a jogosultat megillető nyugdíjat megállapítani és folyósítani. A 883/2004/EK rendelet 52. cikke szerint első lépésként a nemzeti szabályok szerint kell megállapítani a nyugellátást, ha az igénylő az adott ország szabályai szerint megszerzett biztosítási ideje alapján jogosult ellátásra.

A Tny. 41. § (5) bekezdése szerint a külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján…

A felperes Babes Bólyai Egyetemen folytatott felsőfokú tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem egyenértékűnek fogadta el. Erre tekintettel a nemzeti számítás során a külföldi tanulmányok ideje magyar szolgálati időként figyelembevételre került.

Az ellátás megállapításának második lépésként az összes szolgálati idő összeszámításával meg kell határozni azt az elméleti összeget, amely akkor járna a felperesnek, ha az egész időt Magyarországon szerezte volna, majd a teljes és a magyar szolgálati idő arányában kell meghatározni a magyar részről fizetendő résznyugdíj összegét.

A 987/2009/EK rendelet 12. cikk (5) bekezdése szerint, bármely, kettő vagy több tagállam jogszabályai alapján egyenértékűnek tekintett időszakot csak azon tagállam intézménye veszi figyelembe, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak előtt utoljára kötelezően tartozott. Abban az esetben, ha az érintett személy az említett időszak előtt nem tartozott kötelezően valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá, azon tagállam intézménye veszi figyelembe az említett időszakot, amely jogszabályainak hatálya alá az érintett személy az említett időszak után először tartozott kötelezően.

Nem volt vitatott, hogy a diploma megszerzését követően felperes először Romániában állt biztosításban kötelezően, ezért a felsőfokú tanulmányai idejét a román szolgálati időnél kellett figyelembe venni az arányosítás során.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.(Pp.275.§(3)bek.)

---