Családi pótlék és családi ellátások itthon és külföldön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ebben cikkben az iskolás korú gyermek után járó családi pótlék (iskoláztatási támogatás) témakörét járjuk körbe, egy kis Európai Uniós kitekintéssel – gondolva azokra is, akik családjuktól távol vállalnak munkát.

Magyar családi pótlék

A magyar családi pótlékra vonatkozó főbb szabályokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cstv.)  állapítja meg. A Cstv. elnevezésbéli különbséget tesz a tanköteles és a nem tanköteles korú gyermek után járó családi pótlék között: az előbbi az iskoláztatási támogatás, utóbbi a nevelési ellátás.

A családi pótlék (és minden, a Cstv. hatálya alá tartozó családtámogatási ellátás) a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családi pótlékot visszamenőleg legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve is fennállt.

Az iskoláztatási támogatás tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. – fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében 23. – életévét betölti. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra. Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára (külföldi tanulmányok ideje alatt) is folyósítani kell.

Amennyiben a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra állapítják meg és folyósítják.

A családi pótlék havi összege a következők szerint alakul:

egygyermekes család esetén 12 200 forint,
egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti.

A családi pótlék folyósítása szünetel:

a jogosult távolléte alatt, ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem EU vagy EGT tagállam;
az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (Külszoltv.) szerinti tartós külszolgálatot vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy a vele együtt élő, Külszoltv. szerinti házastársa részére a Cstv. alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján bármilyen címen ellátást, támogatást folyósítanak.

Jogalap nélkül veszi igénybe a családi pótlékot az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet neki folyósítottak. Az, aki jogalap nélkül vette fel az ellátást, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül határozattal kötelezték. Ezen idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított három éven belül érvényesítheti.

A jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről határozatot hoz az illetékes szerv, a jogerős határozat végrehajtható közigazgatási határozat. Amennyiben a visszafizetésre kötelezett nem teljesíti a kötelezettségét, akkor a követelést adók módjára kerül behajtásra.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Új szabályok

2015. szeptember 1-je óta szigorodtak a családi pótlék szüneteltetésének szabályai, ennek célja a szülők ösztönzése a tanköteles gyerekeik iskoláztatására. Az új szabályok értelmében, ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokat igazolatlanul elmulasztja, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját a jogkövetkezményre, az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után pedig kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

A családi pótlékot az igényelbíráló szervnél megtett egyoldalú nyilatkozattal indokolás nélkül le is lehet mondani 2016. január 1-je óta (akár a teljes összeget, akár annak egy meghatározott részét). A lemondó nyilatkozat azonban a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabályozott családi kedvezmény érvényesítése szempontjából nem bír joghatással.

Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, akkor 2017. január 1-je óta családi pótlékra – közös kérelmükre, fele-fele arányban – mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

 

Családi pótlék különbözet külföldről? Igen!

Egyre többen döntenek úgy, hogy anyagi vagy szakmai okokból családjukat hátra hagyva, ideiglenesen külföldön vállalnak munkát. Amennyiben ezt valamelyik Európai Uniós tagállamban teszi a munkavállaló, akkor rá az Európai Parlament és a Tanácsnak a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004 EK rendelet, és az ezen rendelet végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendeletek lesznek alkalmazandóak (a határmenti dolgozókra és a kiküldött munkavállalókra különleges szabályok vonatkoznak melyekre most nem térünk ki). Ezek az uniós rendeletek az ún. családi ellátásokat egységként kezelik, ebbe a kategóriába tartozik minden olyan természetbeni vagy pénzbeli ellátás, amelynek célja a családi kiadások fedezése – ide nem értve a 883/2004 EK rendelet I. mellékletében felsorolt tartásdíj megelőlegezését, különleges szülési juttatásokat és az örökbefogadási támogatásokat, a magyar ellátások közül egyébként az anyasági támogatásra nem terjed ki a rendelet hatálya.

Ezen rendeletek szerint, ha a munkavállaló családja nem abban az országban él, ahol a munkavállaló biztosítva van, akkor a családi ellátás folyósításáért több ország is felelős lehet. Az érintett tagállamok nemzeti hatóságai mindkét szülő helyzetét megvizsgálva, az úgynevezett elsőbbségi szabályok alapján döntik el, hogy melyik ország elsődleges kötelessége a családi ellátás folyósítása.

Alapszabály szerint a családi ellátás folyósításáért elsődlegesen az a tagállam felelős, ahol a munkavállaló vagy a házastársa foglalkoztatottként vagy önfoglalkoztatóként dolgozik. Ha a munkavállaló családja mindkét tagállamban munkaalapú (munkaviszonyból vagy önfoglalkoztatóként történő munkavégzésből eredő) jogosultsággal rendelkezik, akkor az a tagállam felelős a családi ellátás folyósításáért, ahol a gyermek él, feltéve hogy vagy a munkavállaló, vagy a házastársa az adott tagállamban dolgozik. Ellenkező esetben az ellátásokat annak a tagállamnak kell folyósítania, ahol az ellátások összege a legmagasabb.

Ha az elsődleges tagállamban a munkavállalónak járó ellátások összege kisebb annál, mint amennyire a munkavállaló a másodlagos teherviselő tagállamban jogosult lenne, a másodlagos ország a két ellátás különbözetét kiegészítés formájában kifizeti a munkavállalónak.

A könnyebb érthetőség kedvéért vegyünk egy konkrét példát: az egyik szülő úgy dönt, hogy kimegy Németországba dolgozni, a másik szülő pedig Magyarországon dolgozik tovább és neveli két közös kiskorú gyermeküket. Ebben az esetben Magyarország lesz az elsődleges felelős tagállam, hiszen az egyik szülő Magyarországon dolgozik és a gyermekek is Magyarországon járnak iskolába, így ez a szülő megkapja a teljes összegű magyar családi pótlékot mindkét gyermeke után. Ugyanakkor Németországban – ahol a másik szülő dolgozik – magasabb a családi pótlék, így Németország, mint másodlagos felelős tagállam a magyar és a német családi pótlék közötti különbözeti összeget fogja folyósítani ennek a szülőnek a közös gyermekekre tekintettel.

Ugyanennél a példánál maradva: ha a Magyarországon élő szülő nem folytat kereső tevékenységet (mert pl. munkanélküli vagy GYES-en van), akkor Németország lesz az elsődleges teherviselő állam, így a magyar családi pótlék folyósítását megszüntetik, és a teljes összegű német családi pótlékot Németország fogja folyósítani.

Fontos, hogy az ilyen „különbözeti” családi pótlék nem jár automatikusan, azt a munkavállalónak írásban meg kell igényelnie a munkavállalás helye szerinti tagállam illetékes hatóságánál.  A családi pótlék folyósításának feltételei nagyon különbözőek az egyes tagállamokban, ezért igénylés előtt alaposan utána kell járni, hogy milyen esetekben jogosult a munkavállaló az ellátásra, önmagában a munkavégzés ténye kevés lehet az ellátásra való jogosultság megállapításához. Bizonyos tagállamokban például csak a második gyermek után jár családi pótlék, más tagállamban a családi pótlék igénylést a munkáltatónál kell benyújtani, így egyéni vállalkozó nem jogosult családi pótlékra. A családi pótlék összege egyes tagállamoknál a bevételtől is függ. Fogyatékkal élő gyermek után járó emelt összegű családi pótlék sincsen minden tagállamban, bizonyos országokban inkább adókedvezménnyel segítik a fogyatékkal élő gyermeket nevelő családokat.

Előre szükséges tisztázni továbbá, hogy milyen iratokat kell mellékelni az igényléshez, és hogy ezek az iratok honnan szerezhetőek be (munkáltatótól, valamilyen hatóságtól vagy az iskolától) és hogy ezen iratok kiállítása és beszerzése mennyi  időt vesz igénybe. Az igénylés benyújtásának időpontja is döntő lehet, mint láthattuk, Magyarországon maximum az igénylés benyújtásának időpontjához képest kettő hónapra visszamenőleg lehet igényelni a családi pótlékot, de pl. Németországban 2018. január 1-jétől fél évre visszamenőleg lehet megigényelni a családi ellátást.

Nagyon fontos, hogy két tagállamból egyszerre, teljes összegű családi pótlék nem igényelhető, ez ugyanis a kettős ellátás tilalmába ütközve. Az tehát nem lehetséges, hogy az édesanya Magyarországról megkapja a teljes összegű magyar családi pótlékot, az Ausztriában dolgozó édesapa pedig a teljes összegű osztrák családi pótlékot. Amennyiben a tagállamok azonban hibásan mégis a teljes összeget fizetnék külön-külön, az adategyeztetések során ez előbb vagy utóbb kitudódik és a jogalap nélkül felvett ellátást vissza kell fizetni. Egyes tagállamok még kamatot és büntetést is kiszabnak ilyenkor, ezért nem érdemes csalárd módon eljárni.

---