Egyéni vállalkozó hatása a nyugdíjalapjára

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó hogyan befolyásolhatja jövedelmét, hogy az a legkedvezőbben alakuljon a nyugdíjalap szempontjából?

A jelenlegi szabályok alapján az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.

Tekintettel arra, hogy az átlagkereset számításának időtartama nagyon hosszú, javasolt már 10-12 évvel előbb az egyéni vállalkozó jövedelmét úgy alakítani, hogy az kedvező legyen a nyugdíjalap megállapítása szempontjából.

Változik az adózás
Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti. Az Adó szaklap 2015/11. számát itt rendelheti meg.

Erre viszonylag tágabb lehetősége van a személyi jövedelemadó keretei között a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak.

Más adózás esetén – ahol lehet – magasabb adóalapot kell választani. Egy 50 év körüli egyéni vállalkozó számára nem célszerű azt a megoldást választani, hogy csak a garantált bérminimum alapján kiszámított minimum-járulékot fizeti be, de nem vesz fel ún. jövedelem kivétet, mert nem lesz nyugdíjalapja.

Most nézzünk egy példát!

A vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó kiinduló adatai:

sorszám	Megnevezés	Éves összeg (Ft)
1.	összes bevétel	5.200.128
2.	összes költség értékcsökkentéssel	4.400.125
3..	nyereség (1-2) vállalkozói adóalap	800.003
4.	jövedelem-minimum a bevétel 2%-a (fiktív vállalkozói adóalap)	104.003
5.	jövedelemre még felhasználható nyereség (3-4)	696.000

Nem érdemes foglalkozni az adóalapot módosító (növelő, csökkentő) tételekkel, mert a kicsi vállalkozásoknál nem jellemző. Legfeljebb veszteségleírás fordulhat elő. Adóalap-kedvezmény is ritkán kerül elszámolásra. Példánkban az elért nyereség jelenti a vállalkozói adóalapot, mely 10% személyi jövedelemadóval adózik.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 49/B.§. (23) bekezdése értelmében az ún.  jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka. Ezt a számított adóalapot használhatja az egyéni vállalkozó adójának megállapításához, ha a tárgyévben veszteséges volt és nem kíván nyilatkozatot tenni. Példánkban most nem erről van szó, de arról igen, hogy célszerű ezt a minimális nyereséget meghagyni. A különbséget (5. sor) azonban célszerű jövedelem kivétként elszámolni a nyugdíjalap növelése érdekében.

Nézzük mennyi lesz a közterhe a jövedelemként történő elszámolásnak!

sorszám	Megnevezés	Forint
6.	adó- és járulékalap = jövedelem kivét	696.000
7.	szja 16%	111.360
8.	nyugdíjjárulék 10%	69.600
9.	egbizt.járulék 8,5%	59.160
10.	szociális hozz.adó 27%	187.920
11.	összes közteher (16+10+8,5+27=61,5%)	428.040

Ez a táblázatrész választ ad arra, hogy miért nem kívánnak az egyéni vállalkozók jövedelem kivétet elszámolni. A 696.000 forintos bruttó jövedelem nettó összege csupán 455.880 forint.

Ezen kívül még be kell fizetni a minimális 2%-os nyereség adóit.

sorszám	megnevezés	Forint
12.	vállalkozói adóalap	104.003
13.	vállalkozói szja (10%)	10.400
14.	adózás utáni vállalkozói jövedelem (12-13) osztalékalap	93.603
15.	osztalék adója (16% szja)	14.976
16.	egyéni eho 14%	13.104
17.	nettó osztalék	65.523
18.	közterhek összesen (13+15+16)	38.480

Az osztalék nem számít bele a nyugdíjalapba. Összes nettó jövedelem: 455.880+65.523= 521.403 forint.
A táblázatokból megállapítható, hogy a nyugdíjalap növelését szolgáló megoldás példánkban 428.040+38.480= 466.520 forint befizetendő közterhet jelent a vállalkozónak.

Végül tekintsük át a példabeli helyzetet arra az esetre is, ha a nyereséget az általános szabályok szerint leadózzuk!

sorszám	megnevezés	forint
19.	vállalkozói adóalap	800.003
20.	10% vállalkozói szja	80.000
21.	bruttó osztalék (18-19)	720.003
22.	osztalék adója 16% szja	115.200
23.	egyéni eho 14%	100.800
24.	nettó osztalék	504.003
25.	közterhek összesen (19+21+22)	296.000

Megállapítható, hogy az első megoldás esetén az egyéni vállalkozó által felvehető nettó jövedelem magasabb, mintha csak osztalékot venne fel. Ugyanakkor a befizetendő közterhek összege is magasabb az első megoldásban, viszont az igazi előny a nyugdíjalap növelése.

---