Egyre többen szorulnak ki az egészségügyi ellátásból

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai egészségügyben mind nagyobb teher hárul a családokra, s egyre többen szorolnak ki az ellátásból – írja a Népszabadság.

A lakosság öt százalékának viszont már saját háziorvosa sincs, s az üres praxisok száma egyre nő – írja a Népszabadság.

Idén áprilisban már mintegy 260 olyan körzet volt, ahol legalább fél éve nem dolgozott állandó orvos. A legtöbb ilyen praxis éppen a legszegényebb régiókban található. A Political Capital legújabb, a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült kutatásából kiderül: még csak lassítani sem sikerült azt a folyamatot, amelyben egyre több szegény szorul ki az ellátásból.

Kommentár az egészségügyi törvényhez

A Jogtár-kiegészítés 25% kedvezménnyel, 8 970 Ft + 27% áfa helyett 6 728 Ft + 27% áfa áron vásárolható meg. A kommentár segít áttekinteni a betegjogoktól a népegészségügyi tevékenységeken és az egészségügyi szolgáltatók rendszerén keresztül az orvostudományi kutatásokig az egészségügyhöz köthető legfontosabb tárgykörök elveit, összefüggéseit és jogalkalmazási gyakorlatát. Szerzők: dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor Megrendelés >>

A WHO adatai szerint 2014-ben az összes egészségügyi kiadás bő harmadát már a háztartások fizették. Ennek nagyobb része a gyógyszerek térítési díja, a második legjelentősebb összeg az, amit szakorvosokra költenek az emberek. Ez a tétel mostanra meghaladja az évi 200 milliárd forintot, miközben az állam ugyanerre a szolgáltatásra 275 milliárdot költ.

Aki pedig jobb minőségű és soron kívüli ellátást is szeretne, annak igénybe kell vennie a kapcsolati vagy egyéb korrupciós csatornákat is. Az Európai Bizottság 2013-ban megjelent tanulmánya szerint a hálapénz szerepe az elmúlt húsz évben nem változott jelentősen Magyarországon. Az orvoslátogatások ötödében történik „informális fizetés”, a kórházi kezeléseknél pedig ez az arány már 44 százalékos.

A szegénység csak az egyik korlátja a hozzáférésnek, ha valaki emellett még idős vagy fogyatékos, további akadályokat kell leküzdenie, hogy eljusson az orvoshoz – olvasható a lapban.

---