Hogyan mehet el nyugdíjba 2017-ben?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A társadalombiztosítás minden területén, akár az egészségbiztosítási ellátásokat nézzük, akár a nyugellátásokat, minden év végén, év elején felmerülő kérdés, hogy a jogszabályok változnak-e, ha igen hogyan, illetve az egyes ellátásokra ki szerezhet jogosultságot. Ebben a cikkben a nyugellátások területén kerestük a választ a fenti kérdésre.

Ki vonulhat nyugdíjba 2017-ben?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Öregségi nyugdíjkorhatár

Immár hetedik éve a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

A Tny. 18.§ (1) bekezdése szerint öregségi nyugdíjkorhatár annak a személynek

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

  • aki 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.


Az 1954-ben születettek 2017. második félévében (1954. első félévében születettek), illetve 2018. első félévében (1954. második félévében születettek) fogják elérni korhatárukat, a 63. életév betöltését követő 183. napon.

Az 1953-ban születettek már 2016-ban nyugdíjba mehettek, mivel nyugdíjkorhatárukat, a 63. életévet ez évben érik/érték el.

Szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idő szükséges.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

A biztosítási jogviszony megszüntetése

2010. január 1-i időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

  • sem Magyarországon,

  • sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

  • sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat fenn.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

[htmlbox adokodex_2]

 

Nyugdíjbavonulás a korhatár betöltése előtt

2012-től, így 2017-ben is csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől állapítható meg öregségi nyugdíj, a korábbi korai nyugdíjbavonulási lehetőségek megszűntek.

Egyedül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjbavonulási lehetősége áll rendelkezésre.

A Tny. 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

2015. január 1-től a jogosultsági idő szabályai további pontosítása során rögzítést nyert, hogy jogosító időszaknak minősül, mint a gyermekgondozási segélyben töltött idővel egy tekintet alá eső idő a három évnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama.

Ugyanígy a fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos tizenkét év alatti gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama is.

[htmlbox adokodex]

 

Korhatárt követő nyugdíjbavonulás

Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

Így például aki a korhatárát követően egy évvel tovább dolgozik, hat százalékos nyugdíjnövelésre szerez jogot.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • reklámadó

    A május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat minden érintett cégnek el kell készíteni.

  • gyár, munkás, nő

    A február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 378 ezer volt, 84 ezerrel, 2,0 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,7 százalékponttal, 67,3 százalékra emelkedett - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • teherfuvarozás

    A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) tiltakozik a Németországban hatályba lépett intézkedés ellen, amely szerint május 25-től bírsággal sújtják a gépjárművezetőt és az őt alkalmazó céget, ha a heti 45 órás pihenőidőt nem kereskedelmi szálláshelyen tölti - közölte az MKFE. 

  • Fotó: shutterstock

    Egyes londoni elemzők igyekeznek olyan magyar jellegzességeket is figyelembe venni,  mint hogy szerintük Magyarországon "politikai fontossággal" bír az alacsony alapkamat fenntartása, vagy a "pro-ciklikus az alapállás", így aligha meglepő, hogy sokan sokfélére jutnak.

  • AFA-kalauz5_borito

    A kedvezményes éttermi áfakulcs sokakat érintő jogalkalmazási kérdéseit tisztázza legfrissebb számában az Áfa-kalauz. A szaklap 2017/5-ös számát itt rendelheti meg.