Igényelhető-e utólag a baleseti járadék?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Sok esetben előfordul, hogy az üzemi balesetet szenvedő személy amint lehet, esetleg a teljes gyógyulás előtt vissza kíván menni a munkába személyes helyzete miatt. Ilyenkor bekövetkezhet, hogy jóval később is megmaradnak az egészségügyi panaszok, nehézzé válik a munkavégzés. Felmerül a kérdés, lehet-e erre a tartós egészségkárosodásra tekintettel baleseti ellátást igényelni, és ha igen, milyen időtartamon belül. Társadalombiztosítási szempontból ehhez a középsúlyos helyzethez a baleseti járadék kapcsolódhat. 

Baleseti járadék

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg. 

Az egészségkárosodás mértékét és baleseti eredetét orvosszakértő állapítja meg. 

A baleseti járadék fokozatai

A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ. 
Az egészségkárosodás fokának megfelelően

  • az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
  • a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
  • a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
  • a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű. 

Összegszerűség

A baleseti járadék összege az előzőekben meghatározott fokozatok sorrendjében a járadék alapjául szolgáló havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetőleg harminc százaléka. 

A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

A baleseti járadék alapját képező havi átlagkereset megállapításánál a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Időtartam

A baleseti járadékra való jogosultság időtartama szorosan kapcsolódik az egészségkárosodás súlyosságához. 

Az 1. fokozatban található 14-20 százalék közötti egészségkárosodás, mint legenyhébb egészségi következmény egy átmeneti időre nyújt pénzbeli támogatást azok számára, akik üzemi balesetük, foglalkozási megbetegedésük miatt már csak nagyobb erőfeszítés árán tudnak keresőtevékenységet folytatni. 

A baleseti járadék 1. fokozata alapján a járadék csak két évig folyósítható akkor is, ha az egészségkárosodás ezt követő időn át is fennáll. 

Kivételt képez a szabály alól két igen súlyos foglalkozási megbetegedés, a szilikózis és azbeztózis miatti 1. fokozatú egészségkárosodás, amely esetben a baleseti járadék két éven túl is folyósítható, amíg az egészségkárosodás fennáll. 

Időpont

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni. A baleseti járadék folyósítása mellett korlátozás nélkül lehet munkát végezni, a foglalkoztatás teljes körű lehet. 

Egyedül a járadék alapjául szolgáló ok, a sérülés, betegség jellege határozza meg, hogy milyen és mennyi munka elvégzésére képes a járadékos, ez a szempont a munkaköri alkalmassági véleménynél fontos, így egyedül foglalkozás-egészségügyi korlátja lehet a foglalkoztatásnak. 

A baleseti fokozat esetleges változásakor (javulás vagy rosszabbodás esetén) a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell. 

A módosítás alapja az egészségkárosodás mértékét meghatározó orvosszakértői vizsgálat eredménye. 

Erre a vizsgálatra időszakos felülvizsgálat keretében, vagy a járadékos által kezdeményezett állapotrosszabbodási eljárás során kerülhet sor. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • építkezés

    Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, hogy 2019 után megszűnik a kedvezményes építőipari áfa. 

  • vám

    Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.

  • webshop

    A magyarországi kereskedők az idei fekete pénteken (Black Friday) 25-30 milliárd forint forgalomra, csaknem 1,1 millió vásárlásra számítanak. A webáruházak 62 százalékánál lesz elérhető az akció - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, online kiskereskedelmi index kutatás-sorozatának idei negyedik felméréséből. 

  • Fotó: shutterstock

    Jövőre várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás állíthat ki áfamentes számlát, a legtöbbet a katás adózók profitálhatnak a változással. 

  • megbeszélésés, tárgyalás

    A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.