Mit jelent a minimálbér összege a nyugdíjaknál?
A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás folyósítása mellett végzett munka során is megbetegedhet a munkavállaló, vagy érheti üzemi baleset. Vajon kaphat-e táppénzt, baleseti táppénzt a megváltozott munkaképességű munkavállaló?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).
További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy
a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.
A megváltozott munkaképességű személy
rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.
Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.
Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).
Rehabilitációs ellátás mellett 2016. április 30-ig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került. Ez a szabály változott meg 2016. május 1-vel.
[htmlbox Tb_Kommentár]
Az új szabályozás azonos módon teszi lehetővé a megváltozott munkaképességű személyek számára az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységet mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülők vonatkozásában.
Természetesen a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás folyósítása mellett végzett munka során is megbetegedhet a munkavállaló, vagy érheti üzemi baleset.
Felmerül a kérdés, kaphat-e táppénzt, baleseti táppénzt a megváltozott munkaképességű munkavállaló.
A kérdést az is előhozhatja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül meghatározott ellátások nem vehetők igénybe másik egészségbiztosítási pénzbeli ellátással együtt.
A rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás jogosultsági szabályaiban találjuk a választ.
Az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt.
Az Mmtv. 13.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában.
Nincs tehát kizáró szabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a táppénz, baleseti táppénz együttes folyósítására nézve.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban: Mmtv.) szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, a kérelem benyújtásakor tizenötödik életévét betöltött személy, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos, vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).
További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy
a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy
10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.
A megváltozott munkaképességű személy
rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az öt évet nem haladja meg.
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.
Rokkantsági ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.
Megszűnik a rokkantsági ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).
Rehabilitációs ellátás mellett 2016. április 30-ig legfeljebb heti húsz órás időtartamban lehetett dolgozni, ezt meghaladó időtartamú munkavégzés esetén az ellátás folyósítása szüneteltetésre került. Ez a szabály változott meg 2016. május 1-vel.
Az új szabályozás azonos módon teszi lehetővé a megváltozott munkaképességű személyek számára az ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységet mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülők vonatkozásában.
Természetesen a rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás folyósítása mellett végzett munka során is megbetegedhet a munkavállaló, vagy érheti üzemi baleset.
Felmerül a kérdés, kaphat-e táppénzt, baleseti táppénzt a megváltozott munkaképességű munkavállaló.
A kérdést az is előhozhatja, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül meghatározott ellátások nem vehetők igénybe másik egészségbiztosítási pénzbeli ellátással együtt.
A rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás jogosultsági szabályaiban találjuk a választ.
Az Mmtv. 10.§ (2) bekezdés c) pontja szerint meg kell szüntetni a rehabilitációs ellátást, ha az ellátásban részesülő más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt.
Az Mmtv. 13.§ (2) bekezdés b) pontja ugyanígy rendelkezik a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában.
Nincs tehát kizáró szabály a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai és a táppénz, baleseti táppénz együttes folyósítására nézve.
A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.
Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását.
Az évek „összeszámítása” megtörténik kérés nélkül is, a hivatalból történő adategyeztetési eljárás során a jogszabály által előírt időpontban, de nincs akadálya annak sem, hogy valaki ezt korábban kérje. A kérelem évente csak egyszer nyújtható be.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!