Kisokos a nyugdíjas szövetkezetről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre nagyobb az érdeklődés az új nyugdíj melletti munkavégzési lehetőséggel, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő tevékenységgel kapcsolatban.


2017. július 1-jétől hatályba lépett az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény, mely a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosításával lehetőséget nyújt úgynevezett közérdekű nyugdíjas szövetkezet létrehozására.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet megalakításával, működésével kapcsolatos részletes szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 25-34. §-ai tartalmazzák.

E rendelkezések szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet célja, hogy a még aktív időskorú tagjai számára foglalkoztatást, munkalehetőséget biztosítson nyugellátásuk folyósítása mellett. A nyugdíjas szövetkezet működésének célja továbbá, hogy a következő generációk számára a tagoknál felhalmozódott tudás, szakmai és élettapasztalat átadásra kerüljön.

A nyugdíjas szövetkezet céljainak megvalósításával közérdeket is szolgál.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet nyugdíjas tagja lehet az a természetes személy, aki öregségi nyugdíjasnak minősül függetlenül attól, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárát betöltötte-e vagy még nem.

A szövetkezet tagja lehet az a nyugdíjas is, akinek nyugdíjfolyósítása szünetel.

A nyugdíjas szövetkezet tagjainak legalább 90 százaléka olyan természetes személy, aki öregségi nyugdíjban részesül.

A nyugdíjas szövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló természetes személy tagja.

A tagfelvétel során a tagságra jelentkező személynek nyilatkozni kell arról, hogy a nyugdíjas szövetkezet tagja kíván lenni, öregségi nyugdíjban részesül, az alapszabályban foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni.

A szövetkezet tagja az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesít.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

A nyugdíjas szövetkezet tagja személyes közreműködése konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére tagsági megállapodást köt a szövetkezettel.

Az ellentételezésnek arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével.

A nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja személyes közreműködését a nyugdíjas szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti. Erre a sajátos jogviszonyra megállapodás kötése történik. A tevékenységre a munkaviszony munkavállalót védő több rendelkezése, például a pihenő időkre vonatkozó előírásai is alkalmazandók.

A nyugdíjas szövetkezet eredményes gazdálkodása esetén közösségi alapot képez, melyet a szövetkezet tagjának, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jelegű szükségleteinek kielégítésére kell felhasználni.

A közösségi alapból nyújtott juttatás, támogatás igénybe vételére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály tartalmazza.

Az állam a nyugdíjas szövetkezet tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.  

 

Társadalombiztosítási helyzet

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként történő munkavégzés társadalombiztosítási szempontból eltér a munkaszerződéssel történő foglalkoztatástól.

A nyugdíjas a szövetkezetben történő személyes közreműködése alapján nem válik biztosítottá, ezért a tagoknak a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után járulékfizetési kötelezettségük nincs. E jövedelmük alapján csak tizenöt százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell fizetniük.

Ebből természetesen az is következik, hogy ehhez a speciális foglalkoztatáshoz, mivel társadalombiztosítási járulékfizetés nem történik, a járulékfizetésen alapuló szolgáltatások nem kapcsolódnak.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a nyugdíjas státuszon alapul.

Járulékfizetés hiányában a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja e tevékenysége alapján nyugdíjbiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, azaz sem szolgálati időt, sem 0,5 százalékos nyugdíjnövelést nem kaphat.

Ez egy jelentős különbség a nyugdíj mellett biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban) történő foglalkoztatástól, ahol a nyugdíjjárulék fizetés 0,5 százalékos mértékű nyugdíjnövelésre ad jogosultságot.

 

Kapcsolódó cikkek

2024. március 25.

Így lehet öregségi nyugdíjba vonulni

Az 1959-ben születettek 2024-ben töltik be nyugdíjkorhatárt, a 65. életévet, és dönthetnek a 2024-ben, esetleg később történő nyugdíj-igénylés mellett.

2024. március 21.

 Egyre nagyobb az adatvezérelt döntések jelentősége az egészségügyben

A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság idén már 22. alkalommal szervezi meg az Adatvezérelt egészség és kiberbiztonság konferenciát. Az idei csúcstalálkozó a mesterséges intelligenciára (MI), az egészségügy informatikai és kiberbiztonsági kihívásaira fókuszál – olvasható az Adó Online-hoz eljuttatott közleményben.

2024. március 20.

Rétvári Bence: folytatódik az újszülöttek SMA-szűrése

Tizennégy hónapos tesztidőszak után folytatódik az újszülöttek és csecsemők SMA-szűrése, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkár szerdán a Bethesda Gyermekkórházban.