Melyik minimálbér után fizet járulékot az ügyvezető?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mióta a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) átértelmezte a minimálbér fogalmát, rengeteg munkával találja szembe magát a könyvelő, amikor azt keresi, hogy egy adott tevékenységhez milyen szintű végzettség szükséges. Ráadásul nem a magánszemélynek a meglévő végzettsége az irányadó, hanem a tevékenységhez előírt képzettség, ami gyakran nem egyértelmű a FEOR-ban. Ehhez jött még hozzá idén az ügyvezetők minimum járulékkötelezettsége, melynek alapja a minimálbér. De melyik?


Ha megnézzük a Tbj. fogalomrendszerét, akkor a minimálbér:

  1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
  2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Tehát keressük a középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettségre vonatkozó előírást. (Megjegyzem, hogy még a nagyrészt fizikai jellegű szakmunkák is középfokú szakképzettséget igényelnek.) Amikor a középfokú végzettséget igénylő társas vállalkozói tevékenysége (személyes közreműködése) minimális járulékbefizetésének alapját keressük, akkor a garantált bérminimum (jelenleg 108.000 Ft/hó) az alapja a járulékoknak. Az ügyvezetőkkel kapcsolatban még az állami adóhatóság sem talált olyan előírást, hogy a gazdasági társaság irányítása, a döntések meghozatala, és a cég képviselete középfokú végzettséget (iskolai vagy szakmai) igényelne. Erről kiadtak egy tájékoztatást is, melynek alapján az ügyvezetők minimum-járulékának alapja a minimálbér, melynek mértéke jelenleg 93.000 Ft/hó.

Nézzük a számokat:

megnevezésszemélyesen
közreműködő
társas vállalkozó
ügyvezető
társas vállalkozó
1.sor kiindulási alap a
minimálbér, ha nem keres
ennél többet a vállalkozó
108.00093.000
2. sor nyugdíjjárulék alapja
= 1. sor * 1
108.00093.000
3. sor 10% nyugdíjjárulék
= 2. sor * 0,10
10.8009.300
4. sor egészségbizt. és munkaerőp.
járulék alapja
= 1. sor * 1,5
162.000139.500
5. sor 8,5% egészségbiztosítási
és munkaerőp. járulék= 4. sor * 0,085
13.77011.858
6. sor szociális hozzájárulási
adó alapja
1. sor * 1,125
121.500104.625
7. sor 27% szociális hozzájáru-
lási adó
= 6. sor * 0,27
32.80528.249
összes befizetendő57.37549.407

Ha ennyire egyszerű lenne a kötelezően befizetendő járulékok mértéke, akkor nem írtam volna azt a 11 különböző esetet az előző cikk végén. Még így sem tudok a gyakorlatban előforduló minden esettel foglalkozni (például: nyugdíjas társas vállalkozó).

A feltett kérdésekből az szűrhető le, hogy vagy a társadalombiztosítási fogalomrendszert nem ismerik, vagy pedig nem tudnak végigvizsgálni egy konkrét esetet a fogalmak és feltételek alapján a gyakorlatban. Ezért sok bejelentést elmulasztottak és nem küldenek be nullás 08-as bevallást. (Nem mindig lehet kiváltani az „NY” jelű nyomtatvánnyal.)
Egyszerűen meg kell tanulni, hogy kit nevezünk társas vállalkozónak.

Társas vállalkozó:

  1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
  2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
  3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
  4. 4. az egyéni cég tagja,
  5. 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak (személyesen közreműködő) minősül.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított a nem nyugdíjas társas vállalkozó (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó).
Ha biztosított, akkor be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon a biztosítási jogviszony kezdetét és végét, valamint az esetleges változásokat.
A társas vállalkozó illetve a társas vállalkozás törvényi meghatározásból sok mindent le lehet szűrni. Például:

  • A kft munkájában személyesen közreműködő tulajdonos elsődlegesen a ténylegesen végzett tevékenysége alapján tekintendő társas vállalkozónak és ennek megfelelően biztosított.
  • - A Tbj. felsorolja a társas vállalkozásokat is a 4.§-ban, ahol nem szerepel a részvénytársaság, tehát nem lehetnek társas vállalkozók a tulajdonosai sem (ők részvényesek). Ezért őket nem érinti a jelenlegi írás témája. A részvénytársaság vezetőit valamilyen más jogviszonyban (munkaviszony, megbízás,) foglalkoztatják. Az erre vonatkozó okmányt kell figyelembe venni a biztosítás elbírálásánál.
  • - A társas vállalkozó alapvetően a felvett jövedelem alapján fizeti a járulékokat. Abban az esetben azonban, ha a javadalmazása nem éri el a járulékminimum alapját, akkor is be kell fizetni a minimumot.

Például, ha az ügyvezetőnek társas vállalkozóként havi 94.000 forint a díjazása, akkor a nyugdíjjárulékot ennek alapján fizeti, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot 139.500 forint után, a szociális hozzájárulási adót pedig a Kft 104.625 forint után. Ha azonban havi 139.500 forintot keres, akkor ez az összeg lesz mindegyik járulékának az alapja. Amennyiben ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, akkor a minimum járulékokat be kell fizetnie, ha nincs máshol biztosítási jogviszonya. (Erre még visszatérünk.)

  • - Ha a korlátolt felelősségű társaságnak egy magánszemély mellett egy betéti társaság a tulajdonosa és az ügyvezetőt is „ő adja”, vagyis külsős, akkor nem érinti az ügyvezetőt – aki lehet munkaviszonyban vagy megbízással is, - a 2012. évi változás. (Olyannal is találkoztam, hogy az ilyen külsős ügyvezetőt a bt. foglalkoztatja.)
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Brexit, illeszkedési zavarok

    Már teljesen biztosnak látszik, hogy a britek nem lesznek az EU vámuniójának része a Brexit után - írja az RSM blogja.

  • versenyjog

    A vállalkozások teljes kereskedelmi gyakorlata valótlan tájékoztatásokon alapult - állapította meg a versenyhatóság. 

  • gáz

    Energetikai szakreferenst kell alkalmaznia a nagyobb energiafogyasztóknak, illetve az év végével változtak a kötelező energetikai audit szabályai is - figyelmeztet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda.

  • bilincs

    Hamis számlákkal csökkentette áfáját egy műtrágyával üzletelő kecskeméti férfi. A NAV dél-alföldi pénzügyi nyomozói őrizetbe vették - olvasható az adóhatóság honlapján.

  • lakat

    Április elsejével újabb négy minisztériumi háttérintézmény, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet, az Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Epidemiológiai Központ szűnik meg jogutódlással - tudta meg a Magyar Hírlap a Miniszterelnökségtől.