Melyik minimálbér után fizet járulékot az ügyvezető?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Mióta a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) átértelmezte a minimálbér fogalmát, rengeteg munkával találja szembe magát a könyvelő, amikor azt keresi, hogy egy adott tevékenységhez milyen szintű végzettség szükséges. Ráadásul nem a magánszemélynek a meglévő végzettsége az irányadó, hanem a tevékenységhez előírt képzettség, ami gyakran nem egyértelmű a FEOR-ban. Ehhez jött még hozzá idén az ügyvezetők minimum járulékkötelezettsége, melynek alapja a minimálbér. De melyik?


Ha megnézzük a Tbj. fogalomrendszerét, akkor a minimálbér:

  1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
  2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Tehát keressük a középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettségre vonatkozó előírást. (Megjegyzem, hogy még a nagyrészt fizikai jellegű szakmunkák is középfokú szakképzettséget igényelnek.) Amikor a középfokú végzettséget igénylő társas vállalkozói tevékenysége (személyes közreműködése) minimális járulékbefizetésének alapját keressük, akkor a garantált bérminimum (jelenleg 108.000 Ft/hó) az alapja a járulékoknak. Az ügyvezetőkkel kapcsolatban még az állami adóhatóság sem talált olyan előírást, hogy a gazdasági társaság irányítása, a döntések meghozatala, és a cég képviselete középfokú végzettséget (iskolai vagy szakmai) igényelne. Erről kiadtak egy tájékoztatást is, melynek alapján az ügyvezetők minimum-járulékának alapja a minimálbér, melynek mértéke jelenleg 93.000 Ft/hó.

Nézzük a számokat:

megnevezésszemélyesen
közreműködő
társas vállalkozó
ügyvezető
társas vállalkozó
1.sor kiindulási alap a
minimálbér, ha nem keres
ennél többet a vállalkozó
108.00093.000
2. sor nyugdíjjárulék alapja
= 1. sor * 1
108.00093.000
3. sor 10% nyugdíjjárulék
= 2. sor * 0,10
10.8009.300
4. sor egészségbizt. és munkaerőp.
járulék alapja
= 1. sor * 1,5
162.000139.500
5. sor 8,5% egészségbiztosítási
és munkaerőp. járulék= 4. sor * 0,085
13.77011.858
6. sor szociális hozzájárulási
adó alapja
1. sor * 1,125
121.500104.625
7. sor 27% szociális hozzájáru-
lási adó
= 6. sor * 0,27
32.80528.249
összes befizetendő57.37549.407

Ha ennyire egyszerű lenne a kötelezően befizetendő járulékok mértéke, akkor nem írtam volna azt a 11 különböző esetet az előző cikk végén. Még így sem tudok a gyakorlatban előforduló minden esettel foglalkozni (például: nyugdíjas társas vállalkozó).

A feltett kérdésekből az szűrhető le, hogy vagy a társadalombiztosítási fogalomrendszert nem ismerik, vagy pedig nem tudnak végigvizsgálni egy konkrét esetet a fogalmak és feltételek alapján a gyakorlatban. Ezért sok bejelentést elmulasztottak és nem küldenek be nullás 08-as bevallást. (Nem mindig lehet kiváltani az „NY” jelű nyomtatvánnyal.)
Egyszerűen meg kell tanulni, hogy kit nevezünk társas vállalkozónak.

Társas vállalkozó:

  1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
  2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
  3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
  4. 4. az egyéni cég tagja,
  5. 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak (személyesen közreműködő) minősül.

A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított a nem nyugdíjas társas vállalkozó (a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó).
Ha biztosított, akkor be kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon a biztosítási jogviszony kezdetét és végét, valamint az esetleges változásokat.
A társas vállalkozó illetve a társas vállalkozás törvényi meghatározásból sok mindent le lehet szűrni. Például:

  • A kft munkájában személyesen közreműködő tulajdonos elsődlegesen a ténylegesen végzett tevékenysége alapján tekintendő társas vállalkozónak és ennek megfelelően biztosított.
  • - A Tbj. felsorolja a társas vállalkozásokat is a 4.§-ban, ahol nem szerepel a részvénytársaság, tehát nem lehetnek társas vállalkozók a tulajdonosai sem (ők részvényesek). Ezért őket nem érinti a jelenlegi írás témája. A részvénytársaság vezetőit valamilyen más jogviszonyban (munkaviszony, megbízás,) foglalkoztatják. Az erre vonatkozó okmányt kell figyelembe venni a biztosítás elbírálásánál.
  • - A társas vállalkozó alapvetően a felvett jövedelem alapján fizeti a járulékokat. Abban az esetben azonban, ha a javadalmazása nem éri el a járulékminimum alapját, akkor is be kell fizetni a minimumot.

Például, ha az ügyvezetőnek társas vállalkozóként havi 94.000 forint a díjazása, akkor a nyugdíjjárulékot ennek alapján fizeti, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot 139.500 forint után, a szociális hozzájárulási adót pedig a Kft 104.625 forint után. Ha azonban havi 139.500 forintot keres, akkor ez az összeg lesz mindegyik járulékának az alapja. Amennyiben ténylegesen nem vesz fel jövedelmet, akkor a minimum járulékokat be kell fizetnie, ha nincs máshol biztosítási jogviszonya. (Erre még visszatérünk.)

  • - Ha a korlátolt felelősségű társaságnak egy magánszemély mellett egy betéti társaság a tulajdonosa és az ügyvezetőt is „ő adja”, vagyis külsős, akkor nem érinti az ügyvezetőt – aki lehet munkaviszonyban vagy megbízással is, - a 2012. évi változás. (Olyannal is találkoztam, hogy az ilyen külsős ügyvezetőt a bt. foglalkoztatja.)
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • BKV

    A bérfejlesztés átlagos mértéke 15 százalék. Ebből 10 százalék alapbérfejlesztés, és 5 százalék bérfelzárkóztatás. 

  • csempészdohány

    Több mint 160 millió forint értékű csempészárut, borostyánkövet és cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy ukrán rendszámú autóbuszban a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen - közölte az adóhatóság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense pénteken.

  • munkanélküliség

    Az idei első negyedévben 4,5 százalék volt a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma pedig 106 ezerrel nőtt - közölte a KSH.

  • Fotó: shutterstock

    Az Európai Bizottság tagállami kezdeményezés alapján meglepő javaslatot terjesztett elő az áfacsalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében az elmúlt év végén. Pozitív fogadtatás esetén az Áfairányelv egy újabb derogációs lehetőséggel bővülne, így a tagállamok ideiglenesen – 5 évre, azaz 2022. június 30-ig terjedő hatállyal – általános fordított adózást vezethetnének be önkéntes alapon.

  • pénztárgép

    Az 50 ezer forintos állami támogatáshoz keddig üzembe kell helyezni az online pénztárgépet a kötelezetteknek.