Mikor menjünk nyugdíjba?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A nyugdíjbavonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől, mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet.

Ezek között egy szempont lehet a nyugdíj összegének nagyságrendje, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

2017-18. fordulójához közeledve ismét sokakat foglalkoztat ez a kérdés már most, arra figyelemmel, hogy a nyugdíjmegállapítás egyik előfeltétele a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) megszüntetése, amely iránt időben kell intézkedni.

Tekintsük át, ki van „döntési helyzetben” ki éri el még 2017-ben a nyugdíjjogosultságot, azaz választhat a között, hogy még ez évben, vagy majd csak később vegye igénybe a nyugdíját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

Ettől eltérően életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Nyugdíjkorhatár

2010 óta a nyugdíjkorhatár fokozatos emelkedésével találkozunk.

Öregségi nyugdíjkorhatár

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2017 második felében az 1954 első felében, 2018 első felében az 1954 második felében születettek érik el nyugdíjkorhatárukat a 63. életév betöltését követő 183. napon.

Szolgálati idő

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

A biztosítási jogviszony hiánya

2009. december 31. utáni időponttól az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony

  • sem Magyarországon,

  • sem – a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében  – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

  • sem – a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban

nem állhat fenn.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön.

Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs szorító körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kell venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást.

A különbség az időpontok között: ha 2017-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2017. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2018. évi éves nyugdíjemelésben.

Ha 2018-tól történik a nyugdíjbavonulás, a 2018. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2019-ben következik be.

A 2018. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintreigazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2018-ban megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet.

(Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

 

Ha 2018-ban mégis a korábbi év, 2017-ben történő nyugdíjmegállapítás mellett döntünk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (köztük a biztosítási jogviszony hiánya is) már ebben a korábbi időpontban fennálltak (Tny. 64.§ (2) bekezdés).

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál (2017-ben megállapított nyugdíjak esetén 372.000 Ft feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió).

A degressziós sávhatár időről-időre, de nem minden évben emelkedik, a 2018-as esetleges változás jelenleg nem ismert.

Fentiek természetesen a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybe vételénél is érvényesülnek.

Ha a hölgy 2017-ben már megszerezte a kedvezményes nyugellátáshoz szükséges negyven év jogosultsági időt, ettől kezdve eldöntheti, hogy a nyugellátást még 2017-ben, vagy majd csak 2018-ban igényli.

Egy további szempont

Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.

Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.

Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • munkába menetel, séta a parkban

    Az öregségi nyugdíj igénybevétele 2010. óta csak a biztosítási jogviszony megszüntetésével lehetséges.A nyugdíjba készülő munkavállaló és munkáltatója gyakran kér tanácsot arra nézve, melyik a legjobb megoldás a munkaviszony nyugdíjazással kapcsolatos megszüntetésére.

  • nyugdíjas

    A társadalombiztosítás minden területén, akár az egészségbiztosítási ellátásokat nézzük, akár a nyugellátásokat, minden év végén, év elején felmerülő kérdés, hogy a jogszabályok változnak-e, ha igen hogyan, illetve az egyes ellátásokra ki szerezhet jogosultságot. Ebben a cikkben a nyugellátások területén kerestük a választ a fenti kérdésre.

  • nő

    A legtöbb munkavállaló számára a munkaviszony végét jelenti, ha nyugdíjba mehet. Jogi szempontból azonban ez nem automatikus, a nyugdíjazás érdekében a feleknek külön intézkedniük kell a munkaviszony megszüntetése végett.

  • nyugdíjas

    Évről évre felmerül a kérdés december végéhez közeledve, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját az adott évre vagy a következő év januárjára tegyük. E kérdést járjuk körbe cikkünkben.

  • Fotó: shutterstock

    Az adategyeztetési eljárással kapcsolatban továbbra is fokozott érdeklődéssel találkozunk. Azokat is foglalkoztatja ez a témakör, akik már megkapták a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervektől a saját személyüket érintő biztosítási jogviszonyukkal kapcsolatos értesítéseket, és az adatokat tanulmányozva azon gondolkoznak, rendben van-e a kimutatás, vagy kiegészítendő, pontosítandó, és azokat a személyeket is, akik még csak hallomásból ismerik ezt az eljárást, a lebonyolításra szolgáló ütemterv szerint még csak később fognak sorra kerülni az egyeztetésben.

  • nő

    Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása egy stabil módszer szerint történik, amelyben két változó elem található. Megjelentek a 2017. évi valorizációs szorzószámok.

  • nő

    A saját jogú nyugellátás mellett keresőtevékenységet folytatók 2007 óta nyugdíj mellett elért jövedelmükből nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • jog

    Kilenc egészségügyi tárgyú törvényt módosított az Országgyűlés 141 igen, 24 nem szavazattal és nyolc tartózkodással: egyértelműsítették a betegadatokhoz hozzáférést - a kezelőorvos nem továbbíthatja és nem használhatja más célokra a betegek személyes adatait -, továbbá rögzítették, hogy a kezelőorvosoknak 2 órán belül igazolniuk kell a pszichiátriai betegeket érintő korlátozó intézkedéseket.

  • felhő

    Az Országgyűlés döntése értelmében létrejön a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, egy felhőalapú szolgáltatást biztosító informatikai rendszer, amelyen keresztül a szálláshely-szolgáltatók eljuttathatják összes statisztikai adatukat az érintett szerveknek.

  • Parlament

    Az Országgyűlés Hivatalának köztisztviselőire vonatkozó életpályamodellt vezetnek be a parlament döntése alapján.

  • lakás

    Megszavazta az Országgyűlés: változnak a lakások adásvételére vonatkozó illetékszabályok január 1-jétől.

  • ingatlan, pénzügy, mérleg, ház

    A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.