Munkaviszony megszüntetése nyugdíjbavonulás miatt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Sokan készülnek munkaviszonyuk megszüntetésére annak érdekében, hogy legkésőbb 2015. december 31-i folyósítási kezdettel öregségi nyugdíjuk megállapításra kerülhessen, és így részesülhessenek a 2016. évi nyugdíjemelésben.
 

Gyakori kérdés az, hogyan, mikor történjen ehhez a munkaviszony megszüntetése.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt.) megkönnyíti, de egyben meg is nehezíti a nyugdíjba készülő munkavállaló munkaviszonyból történő távozásának elrendezését.

Könnyebbséget okoz azzal, hogy nem szabályozza kötötten ezt a helyzetet, az általános munkaviszony megszüntetési lehetőségekkel élhetünk ebben az esetben is.

Nehézséget is eredményezhet azonban ez a szabályozás, amikor nem nyújt lehetőséget a munkáltatónak kifejezetten a nyugdíjjogosultságra alapított felmondási indok alkalmazására.

Mivel a nyugdíj megállapításához nemcsak a munkaviszony, hanem a közalkalmazotti, és a közszolgálati jogviszony megszüntetése is kötelező előfeltétel, kitekintve ezekre a foglalkoztatási területekre, már most utalhatunk arra, hogy itt speciális rendelkezések szabályozzák a kérdést akár a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban Kjt.), akár a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban Kttv.) szabályozását nézzük.

Az Mt. 64. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony megszüntethető

  • közös megegyezéssel,
  • felmondással,
  • azonnali hatályú felmondással (mely lehetséges azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy súlyos kötelezettségszegés miatti azonnali hatályú felmondás).

Nyugdíjbavonulás miatti munkaviszony megszüntetésnél nincs gyakorlati jelentősége a próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetési lehetőségnek, mivel nyugdíjkorhatár előtti munkavállaló ritkán szokott új munkaviszonyt kezdeni ebben az életkorban, ezért ezt a lehetőséget részletesen nem elemezzük.

Szintén viszonylag ritkán fordulhat elő, hogy a nyugdíjhoz közeledő munkavállaló magatartásával azonnali hatályú felmondásra ad okot munkáltatója számára, azaz az Mt. 78. § (1) bekezdésében megfogalmazottakat valósítja meg, vagyis munkaviszonyból származó kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Közös megegyezés

A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése minden helyzetben fennálló békés lehetőség arra, hogy a felek egymás kérésének, szándékának eleget téve közös akarattal, közösen megállapított, vagy legalábbis elfogadott időponttal írásbeli nyilatkozatukkal megszüntessék a munkaviszonyt.

A nyugdíjbavonulás szempontjából ez esetben is a munkaviszony megszűnésének időpontja a lényeges, azaz például egy nyugdíjkorhatárát 2015. december 30-án betöltő munkavállaló esetében, aki a legkorábbi időponttól szeretné a nyugdíjat igénybe venni, a közös megegyezés szerinti időpont december 29-e lehet.

Az erre vonatkozó megállapodás legkésőbb ezen a napon, de jóval korábban is megtehető.

Közös megegyezés esetén az Mt. felmondási idő, ezen belül felmentési idő és végkielégítés biztosításáról nem rendelkezik.

Felmondás

Ha a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös akarat nem jön létre, bármelyik fél élhet a felmondás lehetőségével.

A munkáltató azonban nem kényszeríthető rá a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésére a nyugdíj megállapítása érdekében, eltérően a közszolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatás egyes szabályaitól, ahol például a Kttv. 63. § (1) bekezdés f) pontja szerint a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához szükséges feltételekkel rendelkező kormánytisztviselő azt kéri.

Felmondás a munkavállaló részéről

Ha a munkáltató nem kíván felmondani, a munkavállalónak kell ezt megtennie, ha más módon nem fog nyugdíjazásáig megszűnni a munkaviszony.

Munkavállalói felmondásnál harminc nap felmondási idővel szűnik meg a munkaviszony, melyen belül felmentési idő nincs, és végkielégítés sem jár.

A munkavállalói felmondást csak határozott időtartamú munkaviszony felmondásakor kell indokolni, itt viszont igen kötöttek a lehetőségek.

Az Mt. 67.§ (2) bekezdése szerint a felmondási indok ebben az esetben csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A munkáltatói felmondás két esete

Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésével a nyugdíj a legkorábbi időponttól, azaz a nyugdíjkorhatár elérésének napjától kerül megállapításra, a munkaviszonynak legkésőbb az ezt megelőző napon meg kell szűnnie.

A nyugdíjkorhatárt megelőzően (akár csak egy nappal előtte is) a munkavállaló az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontja szerint még nem minősül munkajogilag nyugdíjasnak, hanem a 66. § (4) és (5) bekezdésének hatálya alatt áll, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli személy.

Ez a köznyelvben védett kornak is nevezett helyzet azokkal a különleges szabályokkal jár, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát az általános szabályok szerint csak az előzőekben ismertetett okból történő azonnali hatállyal mondhatja fel.

Felmondásnál viszont, ha a munkaviszony a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok miatt kerülne megszüntetésre, előbb meg kell kísérelni a munkáltatónál olyan betölthető munkakört találni, amely a nyugdíj előtt álló munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő.

Ha ilyen munkakör nincs, vagy a munkavállaló azt nem fogadja el, csak akkor lehet felmondással élni vele szemben.

Ebben az esetben azonban a felmondási idő és annak felére kiterjedő felmentés mellett a munkavállaló – ha végkielégítésre egyébként jogosult, mert legalább három éve a munkáltató alkalmazásában áll – emelt összegű végkielégítést kap.

Az emelt összeg a végkielégítés mellett további egy-három havi átlagkereset annak függvényében, hogy a munkavállaló milyen hosszú idő óta áll a munkáltató alkalmazásában.

ADÓklub Online 2016 - Androidos okostelefonnal

bagoly

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online - ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

Ha a munkaviszony munkáltatói felmondással történő megszüntetésével a nyugdíj a nyugdíjjogosultság kezdő napját, azaz a nyugdíjkorhatár elérését követő időponttól kerül megállapításra, munkajogilag új helyzet keletkezik, mert a munkavállaló ekkor már az Mt. 294. § (1) bekezdés ga) pontja alapján nyugdíjasnak minősül.

A vonatkozó rendelkezés szerint ugyanis nyugdíjas munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, azaz öregségi nyugdíjra jogosult.

Ha nyugdíjasnak minősül munkavállalónk, a speciális munkajogi szabályok alkalmazandók esetében. Így munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell indokolni, a végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének (nem a munkaviszony megszűnésének) időpontjában nyugdíjasnak minősül. A rendelkezést az Mt.66.§ (9) bekezdés, és 77.§ (5) bekezdés a) pont tartalmazza.

„Nők 40”

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátását igénylő hölgy helyzete, aki a nyugdíjkorhatár betöltése előtt már öregségi nyugdíjat vehet igénybe életkorára tekintet nélkül az előzőekben bemutatott általános esethez tulajdonképpen nagyon hasonló.

A munkaviszony megszüntetése szempontjából annyi eltérést találunk, hogy ez a hölgy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt készül nyugdíja vonulni, tehát a munkáltatói felmondás két változata közül csak a korhatárt öt éven belül betöltő munkavállalóra vonatkozó szabályok kerülhetnek alkalmazásra, ha a hölgy ebben az életkorban van.

Ha ennél az életkornál is fiatalabb, ami korán, nagyon fiatalon elkezdett munkavállalásnál előfordulhat, az általános munkáltatói felmondás szabályai alkalmazandók, vagyis a felmondást indokolni kell, felmondási idő, felmentési idő és végkielégítés jár, ha arra a hölgy az általános szabályok szerint jogosult.

Különleges eset

Fenti felmondási szabályok a határozatlan időtartamú munkaviszony munkáltató általi felmondását rendezik.

A határozott időtartamú munkaviszony munkáltató részéről történő felmondása az Mt. 66.§ (8) bekezdésében foglaltak szerint történhet, szigorúan meghatározott esetben
(pl.: felszámolás, csődeljárás alatti felmondás), itt nincs eltérés abból a szempontból hogy a munkavállaló nyugdíjhoz közeli életkorban van-e vagy sem. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • benzin

    A csökkentéssel a benzin átlagára 351 forintra mérséklődött, a gázolajé 353 forint maradt.

  • cafeteria

    Az idén új elemmel, a mobilitási célú lakhatási támogatással bővült az adómentesen nyújtható cafeteria-elemek köre, de a túl szigorú feltételek miatt csupán alig néhány esetben vették azt igénybe. Jövőre várhatóan jelentősen kedvezőbbé válnak a támogatási feltételek. A BDO Magyarország Adó Online-hoz eljuttatott elemzése bemutatja, hogy a tervezett változások hogyan bővíthetik az igénybe vevők körét.

  • utazás, kiküldetés

    Szeptember 30-ig igényelhető vissza a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfája, amit a magyar adóhatósághoz elektronikusan benyújtott kérelem segítségével, díjmentesen meg lehet tenni - hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

  • Varga Mihály

    A kormány várhatóan kezdeményezi a munkáltatói járulékok további fél százalékpontos csökkentését jövő januártól; ezzel 2018-ban 2,5 százalékponttal lesznek alacsonyabbak a vállalkozásokat érintő közterhek - jelentette be Varga Mihály csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Versenyképességi Tanács őszi első tanácskozása után, sajtótájékoztatón.

  • Kúria_bíróság2

    A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja nemrég tette közzé a vezető tisztségviselők felelősségének megállapításának bírósági gyakorlatával kapcsolatos összefoglaló véleményét. A joggyakorlat-elemző csoport meghatározta a joggyakorlatban bizonytalan fogalmakat és a Cstv. négy különböző időállapota alapján készített iránymutatást a jogalkalmazók részére. A Kúria megállapításait alábbi cikkünkben részletesen ismertetjük.