Nyugdíj melletti kereset: most lépi át a korlátot?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Év végéhez közeledve gyakran felmerül az a kérdés hogy, a nyugdíj, illetve egyéb ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység jövedelmi korlát túllépése miatt szüneteltetett folyósítása meddig fog tartani.

A kérdés azokat foglalkoztatja elsősorban, akik a nyugellátásuk, illetve egyéb ellátásuk (pl. korhatár előtti ellátás) mellett a vonatkozó jogszabályi rendelkezések miatt egy meghatározott összegig szerezhetnek jövedelmet, ennek túllépése esetén a kettős jövedelem, a kereset és az ellátás együtt már nem jár, az ellátás folyósítása meghatározott ideig szüneteltetésre kerül.

A kérdés az: meddig tart a szüneteltetés, és mi történik utána?

A válasz megadásához tekintsük át a kérdés szempontjából érintett ellátásokat.

Öregségi nyugdíj melletti keresőtevékenység – nyugdíjkorhatár alatt és felett 

Korhatár felett

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Más a helyzet a közszférában történő foglalkoztatás esetén.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 83/C §-a szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny.22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra. 

Korhatár alatti személyek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két személyi kör érintett a kérdésben. Egyrészt a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek, másrészt a nők negyven év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíjában részesülő hölgyek. 

Mindkét esetben az ellátás, illetve az öregségi nyugdíj nyugdíjkorhatárt megelőzően történt igénybevétele miatti kereseti korlátozással találkozunk az ellátás egyidejű folyósítása mellett (Tny. 83/B §).

Összeghatár

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Ez a összeg 2017-ben 2.295.000 Ft.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is. 

Kommentár a társadalombiztosítási törvényhez

Az elmúlt évek jogszabályi változásai megteremtették egy, a törvényhez kapcsolódó kommentár létjogosultságát, melynek segítségével átfogó képet kaphatunk a társadalombiztosítási rendszer alapjairól.

Megrendelés >>

 

Ha azonban a korhatár előtti ellátásban részesülő személy illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyekre nézve előzőekben ismertetett szabályok alkalmazandók (Tny. 83/C §). 

Az ellátás folyósítása szüneteltetésének „vége” tehát az adott naptári év utolsó napja, december 31.
Ha a kereseti összeghatár túllépése december hónapban következik be, a december havi nyugdíjat vissza kell fizetni (Tny. 83/B §).

A következő év januárjában elölről kezdődik a kereseti korlátozás szempontjából figyelembe veendő jövedelmek gyűjtése, és az adott évre vonatkozó kereseti összeghatár eléréséig ismét egyidejűleg érhető el a kereset és a nyugellátás, egyéb ellátás.

Ha az érintett személy év közben eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a kereseti korlát túllépése miatti ellátás folyósításának szüneteltetése befejeződik.

További esetek

Az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátások mellett folytatott keresőtevékenység ellátás szüneteltetésére gyakorolt hatása eltér a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett folytatott keresőtevékenység helyzetétől. 

Megváltozott munkaképességű személyek – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotuk függvényében rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek, mindkét ellátás táppénzszerű ellátásnak minősül.

A rehabilitációs ellátásban részesülők keresőtevékenységét a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (továbbiakban Mmtv.) 10. § (2) bekezdés b) pontja, a rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységét az Mmtv. 13.§ (1) bekezdés d) pontja szabályozza.

A rendelkezés szerint a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Bejelentési kötelezettség

Valamennyi fent említett esetben az ellátásban terheli a kereseti korlát elérését/túllépését érintő bejelentési kötelezettség az ellátást folyósító szervhez.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • nő

    Közalkalmazotti jogviszonyban álló olvasónk 1954. decemberében született, így 2018. júniusában a 63. életév betöltését követő 183. napon be fogja tölteni öregségi nyugdíjkorhatárát. Személyes körülményeiben nemrég olyan változás következett be, amely feltétlenül szükségessé teszi a lehető legközelebbi időpontban történő nyugdíjba vonulást. Mivel az idő elég rövid eddig az időpontig, tanácsot kér a megoldáshoz.

  • nyakkendő és munkavédelmi sisak

    A kereskedelmi ágazatban tavaly november 10. és december 10. között lezajlott országos szintű munkavédelmi ellenőrzéseknél a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának jelentésében.

  • pénz

    A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

  • személyszállítás

    Július elsejétől drágább lehet Budapesten taxival utazni, ugyanis a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedhet, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nőhet, ha a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott  előterjesztést megszavazzák a képviselők.

  • törzstőke

    A gazdasági társaságok tagjaiktól elkülönült, saját vagyonnal rendelkeznek, amely kiemelt jelentőséggel bír a szervezetek életében. Annak a meghatározásához, hogy a vagyon milyen szerepet tölt be a gazdasági társaságok életében, el kell határolni egymástól a jegyzett tőkét és a saját tőkét, a két fogalom és az általuk megjelölt vagyon ugyanis nem azonos, így az általuk betöltött funkciók is eltérnek egymástól. A tanulmányban bemutatjuk a gazdasági társaságok jegyzett és saját tőkéjének vélt és valós funkcióit, valamint kitérünk a gazdasági társaságok egy speciális csoportjára, a közfeladatot ellátó, állami részvétellel működő gazdasági társaságokra.