Nyugdíj: változik a szolgálati idő elismerése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemrégiben kihirdetett 2012. évi CXII. törvény több lényeges nyugdíjbiztosítási területet szabályoz. Rendezi a 2013-tól alkalmazandó nyugdíjszámítási szabályokat és a szolgálati idő elismerési eljárás új rendjét is szabályozza. A változások egy része 2012.január 1-re visszamenőleg alkalmazható.

1. Szolgálati idő elismerési eljárás

A nyugellátásra való jogosultság biztosítási előfeltétele a meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. Az öregségi teljes nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz 15 év szolgálati idő szükséges.

A nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának elnyeréséhez az ellátás megállapításához figyelembe vehető speciális negyven év jogosító időszak megléte kell.

A nyugdíjjogosultság mellett a nyugellátás összegének meghatározásánál is igen fontos a szolgálati idő hossza, mert az ellátás összege a szolgálati idő hosszának függvényében kerül kiszámításra.

Fentiek miatt egyáltalán nem közömbös, hogy a megszerzett szolgálati idő teljes egészében szerepel-e a nyilvántartásban, minden rendben van-e a nyugdíj igényelésekor.

2011-től a biztosított (volt biztosított) – legfeljebb naptári évenként egyszer – a nyugdíj-megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének megállapítását. A korábbi szabály szerint a (volt) biztosított az öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző tíz éven belül kérhette a figyelembe vehető szolgálati idejének megállapítását.

A jelenlegi kiszélesített lehetőség módot ad arra, hogy fiatal életkorban is – szükség esetén – megvizsgáltassuk, és közigazgatási határozattal elismertessük a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában szereplő, illetve szolgálati időként elismerhető egyéb jogviszonyokat.

A szolgálati idő elismerési eljárás során a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

• a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
• a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
• egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.

A szolgálati idő elismerése tárgyában hozott határozat a tételesen megjelölt szolgálati idő mellett ugyancsak tételesen tartalmazza az adott időszakban elért nyugdíjjárulék alapul szolgáló jövedelmeket is.

Így teljeskörűen felkészülhetünk a nyugdíjmegállapítási eljárásra, ismeretében a nyugdíj megállapításhoz szükséges szolgálati idő és jövedelmi adatainknak.

A szolgálati idő elismerési eljárás kezdeményezése eddig csupán lehetőség volt az érintettek számára, nem kötelező előfeltétele a nyugdíj megállapításának. Igen sokan éltek a lehetőséggel, számos esetben azonban elmaradt ennek a hatósági eljárásnak a megindítása, sokan nem kérelmezték a szolgálati idő elismerését.

Ez a tény sokszor helyrehozhatatlan hiányt okozott a nyugdíjmegállapítási eljárás során, amikor régen megszűnt munkáltatók, iratőrzők, elveszett okiratok miatt nem sikerült a szolgálati idő egy részének igazolása.

A hatóság fog egyeztetési eljárást indítani

A jövőben változáson megy keresztül a szolgálati idő elismerése, az érintett által kezdeményezendő eljárás helyébe a hatóság által indított egyeztetési eljárás lép, szolgáltatásként biztosítva a jogosultsági időszak időben történő ellenőrzésének lehetőségét.

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény kiegészíti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt „A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása” tárgyú eljárás új szabályaival.

A bevezetésre kerülő egyeztetési eljárás a megszerzett nyugdíjjogosultsági időszakok egyeztetését, és ennek eredményeként azok véglegesítését tűzte ki célul.

Az egyeztetési eljárás folyamatosan kerül bevezetésre, a különböző korosztályok számára a jogszabályban előírt ütemezés szerint fog lezajlani.

Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik a nyugdíjvárományokról vezetett nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről már egyszerűen adható hatósági bizonyítvány, és gyorsul a nyugdíjmegállapítás is.

1. lépcső: elsőként az 1955-59. között született biztosítottak, volt biztosítottak esetében kerül sor az eljárásra 2014. december 31-ig, meghatározott ütemterv alapján.
2. lépcső: 2015. január 1-től ötéves korcsoportban az 1960-ban, és ezt követően születettek jogosultsági időszakainak egyeztetésére fog sor kerülni.

Az 1955. előtt született azon személyek, akiknek még nem állapítottak meg nyugellátást, túlnyomó többségükben már rendelkeznek szolgálati elismerési határozattal, aki még nem, és igényli szolgálati idejének rendezését, az egyeztetési eljárásban erre kérelmére lehetőség lesz.

A kérelem – és ez újdonság a nyugellátási területen – csak elektronikus úton terjeszthető elő.

Az egyeztetési eljárás lefolytatása naptári évenként egyszer kérhető, azonosan a jelenlegi, évente egyszer kezdeményezhető szolgálati idő elismerési eljárással.

Az egyeztetés menete

Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:

• biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idő, nő esetén nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,
• a foglalkoztató adatai,
• az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
• az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
• azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulékfizetés.

A biztosított, volt biztosított az értesítés vele való közlését követő kilencven napon belül jelzi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére azokat az általa ismert adatokat, melyeket a nyilvántartás nem tartalmaz, vagy amelyek nem egyeznek meg a nyilvántartott adatokkal.

Az egyeztetés során az érintett személy az általa közölt adatokat igazoló okiratokat is megküldi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek.

Nem történik egyeztetési eljárás, ha

• a biztosított, volt biztosított szolgálati idejét 2009. december 31-ét követően határozattal megállapították, vagy ilyen eljárás folyamatban van,
• a biztosított, volt biztosított részére saját jogú nyugdíjat, korhatár előtti öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, balettművészeti életjáradékot vagy más, szolgálati idő alapján kiszámított ellátást állapítottak meg.

Vizsgálati lehetőségek

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eltérés okait megvizsgálja, a vizsgálat keretében az érintett személyt nyilatkoztatásra hívhatja fel. A foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől, illetve az egykorú iratokat őrző más személytől vagy szervezettől adatot kérhet, helyszíni szemlét tarthat, más bizonyítási eljárást folytathat le, továbbá 2009. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan az állami adóhatóságnál adategyeztetést, illetve adóhatósági eljárást kezdeményezhet.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az egyeztetési eljárást határozattal zárja le.

További egyeztetés

Az egyeztetési eljárás lezárását követően a nyilvántartott adatok a biztosított, volt biztosított kérelmére vagy hivatalból indult újabb egyeztetési eljárás keretében olyan tény, adat vagy más bizonyíték alapján egészíthetők ki vagy módosíthatók, amelyeket az egyeztetési eljárásban nem vizsgáltak.

Az újabb egyeztetési eljárás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglaltakat igazoló okiratokat.

2. A nyugdíj összegének meghatározására vonatkozó szabályok

A 2012. évi CXII. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény nyugdíjszámítási szabályaiból elhagyja azokat a korábban a törvényben szereplő rendelkezéseket, amelyek 2013-tól bruttó átlagkeresetből történő nyugdíjszámítást tartalmaztak volna.

A nyugdíjak kiszámítása továbbra is a járulékokkal és a személyi jövedelemadóval csökkentett, azaz nettó keresetekből fog történni.

A nyugdíjszámítás módja a jelenlegivel azonos marad, mindössze a legmagasabb keresetek csökkenő mértékű beszámítása (a degresszió alkalmazása) szűnik meg.

3. A felsőfokú tanulmányok szolgálati időkénti beszámítása

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 41. §-a az utóbbi időben többször módosult. A 2012. előtti szabályozás szerint a felsőfokú nappali tagozatos tanulmányok ideje

• az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából 1998. január 1-je előtt,
• a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából időpontra tekintet nélkül –

legfeljebb a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartamban szolgálati időnek minősült.

2012. január 1-től a rokkantsági nyugdíjrendszer változásához igazodóan, a rokkantsági nyugdíj megszűnéséhez kötődően a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz történő szolgálati időkénti figyelembevétel szövegrész hatályon kívül helyezésre került a szabály okafogyottságára tekintettel.

Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény szerint 2012. augusztus 1-től fenti jogszabályi rendelkezés módosul, szolgálati időként kell figyelembe venni a hozzátartozói nyugellátás esetén időpontra tekintet nélkül a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott, legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges tanulmányok idejét.

A rendelkezést 2012. január 1-re visszamenőleg kell alkalmazni.

Természetesen továbbra is szolgálati idő az öregségi nyugdíjra való jogosultsághoz az 1998. január 1-je előtt folytatott nappali tagozatos tanulmányok ideje.

4. Hozzátartozói nyugdíj alapjául szolgáló összeg

A hozzátartozói nyugellátásokat az alapul szolgáló nyugellátásból állapítják meg, tehát abból a nyugellátásból, amely az elhunytat megillette, vagy megillette volna.

Jelen cikkben ismertetett jogszabálymódosítás rendelkezik arról, hogy a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összege nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, azaz 28.500 Ft-nál. A szabályt 2012. január 1-re visszamenőleg kell alkalmazni.

---