Öregségi- és özvegyi nyugdíj együtt?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Kormányrendelet 62.§-ának (7) bekezdését 2015. január 1-től a következők szerint módosították. „A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2015. január 1-jétől havi 84 975 forint összeghatárig folyósítható együtt.”

Mit jelent ez?

Az együttfolyósítási összeghatár azokra az esetekre vonatkozik, amikor az özvegyi nyugellátást a házastárs 1998. január 1-jét megelőző elhalálozására figyelemmel állapították meg. Ebben az esetben az öregségi nyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat – a megállapításuk időpontjára tekintet nélkül – az együttfolyósítási összeghatárig kell együtt folyósítani.

Az 1997. december 31-ig hatályban volt társadalombiztosítási jogszabályok lehetővé tették, hogy a saját jogú nyugellátásban is részesülő özvegy – például ha a házastársa balesetben halt meg – özvegyi nyugdíja akár az elhunytat halálakor megillető nyugellátásnak a 60 százaléka is lehet.

A törvény rendelkezései értelmében ugyanakkor a saját jogú nyugellátásban részesülő özvegy az elhunyt házastársa nyugellátásának 30 százalékára jogosult. A kétféle szabályozás közötti eltérések enyhítésére vezették be az együttfolyósítási összeghatár jogintézményét.

A törvény 50.§-ának (6) bekezdése értelmében azonban az özvegy kérelmére a saját jogú nyugellátást a 30%-os özvegyi nyugdíjjal együtt kell folyósítani, ha ez számára kedvezőbb, vagyis ezzel a módszerrel több össznyugdíjat kaphat az együttfolyósítási összeghatárnál.

Példa:

Egy 1997-ben megözvegyült személy saját jogú nyugellátásának összege 2015. január hónapban 77.345 forint, özvegyi nyugellátásának összege 54.325 forint lenne, azonban a két ellátását az együttfolyósítási összeghatárra figyelemmel 84.975 forintban folyósítják.

Amennyiben azonban kéri, hogy részére a Tny. alapján járó 30 százalékos özvegyi nyugdíjat folyósítsák, akkor a 77.345 forint összegű saját nyugdíja mellett 27.165 forint özvegyi nyugdíjat kap. A két ellátás együttes összege így 104.510 forint lesz, vagyis jóval több az együttfolyósítási összeghatárnál.

Sajnos kevesen ismerik ezt a lehetőséget!

Sokan nem ismerik az özvegyi nyugdíj intézményét. Akik pedig tudnak róla, azt hiszik, hogy az özvegyi nyugdíj automatikusan jár. Egy kicsit többet kellene foglalkozni a témával! Igaz olyan falvakban, ahol csak a polgármesteri hivatalban van internet, inkább papír alapú tájékoztatásra lenne szükség.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

• a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
• b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj

• a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá
• az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig,
• fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig

folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60 %-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra jogosult az, aki a jogszerző halálakor

• betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy
• rokkant (egészségkárosodásának mértéke eléri az 50 százalékot), vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíjra jogosult az is, aki esetében a fenti feltételek valamelyike

• házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tizenöt éven belül,
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított tíz éven belül bekövetkezik.

Az özvegyi nyugdíj mértéke attól függ, hogy az özvegy saját jogú (öregségi, rokkantsági, stb.) nyugdíjban részesül-e.

Ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, de saját jogú nyugellátásban nem részesül, az özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amely az elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna.

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

Ha az özvegy egyidejűleg saját jogú nyugellátásban is részesül, vagy a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartása címén került megállapításra az özvegyi nyugdíj, akkor az özvegyi nyugdíj mértéke annak az öregségi, rokkantsági (baleseti rokkantsági stb.) nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 60 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól kezdődően, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül. A 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogú nyugdíjának összegére tekintet nélkül jár.

---