Segítheti a nyugdíjazást a munkaadó

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Noha a jogszabály nem ró konkrét kötelezettséget a munkaadóra munkavállalója nyugdíjigénye miatt, segítő közreműködése nélkül a nyugdíjba vonulás jelentősen megnehezülhet. Jó tanácsokat adunk nyugdíjba készülő vállalkozóknak is.

Kezdjük talán azzal, hogy a nyugdíjjogosultság vagy a korhatár előtti ellátásra való jogosultság alapfeltétele, hogy a munkavállaló nem állhat biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdődően számára az ellátást megállapítják [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (a továbbiakban: Tny.) törvény 18. § (2) bekezdés c) pontja, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés].

Zárójelben jegyezzük meg, hiszen ez a magyarországi foglalkoztatót nem érinti, hogy nem jogosult az ellátásra az sem, aki

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
• az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy – ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik –, aki a szerződő államban

azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll [Tny. 18. § (4) bekezdés].

Tekintettel arra, hogy a nyugdíjigényt a jogosultságot megelőzően nyújtják be, a munkavállalónak rendelkeznie kell olyan dokumentummal (például a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodással), amellyel azt bizonyítja, hogy a jogviszonya az adott napon meg fog szűnni.

Természetesen a jogviszony megszüntetésére vonatkozó lépéseket megelőzően érdemes meggyőződni a nyugdíjjogosultság fennállásáról. (Közelmúltbéli valós történet: egy munkavállaló a nyugdíjjogosultságára hivatkozással megszüntette a jogviszonyát, és ezzel párhuzamosan „tudtára adta” a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vele és tevékenységével kapcsolatos véleményét. Az érintett nyugdíj­igényét ezt követően azonban valamely jogosultsági feltétel hiányában elutasították, viszont az említett vezető „fura módon” nem volt hajlandó a jogviszony megszüntetését „semmisnek” tekinteni…)

Érdemes megemlítenünk, hogy amennyiben a jogviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás még 2011-ben kelt a munkavállaló 2012-es – a 2011-ben hatályban lévő szabályok szerint reálisnak tekinthető – előrehozott nyugdíjjogosultságára hivatkozással, akkor az érintett ez évben még élhet a korhatár előtti ellátás igénybevételével. E „kiskapu” jogszabályi hátterét a 2011. évi CLVII. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja adja. Ez kimondja ugyanis, hogy az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna, – az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén – korhatár előtti ellátásra jogosult.

De térjünk vissza a biztosítási jogviszony megszüntetésére. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyt egyértelműen meg kell szüntetni. Nem elég a biztosítás szüneteltetése például fizetés nélküli szabadság révén.

Öregségi nyugdíj esetén az egyéni és társas vállalkozónak viszont nem kell a vállalkozói jogviszonyát megszüntetnie, hiszen amennyiben nyugdíjassá válik, kiegészítő tevékenységet folytatóként már nem tekinthető biztosítottnak. Abban az esetben viszont, ha korhatár előtti ellátást igényel, bizony elkerülhetetlen a vállalkozói tevékenység megszüntetése. Ez társas vállalkozó esetében a személyes közreműködés (közreműködési kötelezettség) megszüntetésével érhető el, míg az egyéni vállalkozó esetében elegendő a vállalkozói tevékenység szüneteltetése is.

Ahogy említettük, a biztosítási jogviszony tilalma csak a „nyugdíjas élet” első napjára vonatkozik. Annak semmilyen akadálya sincs, hogy a volt biztosított, akár már a következő nap újra munkaviszonyt létesítsen (netán volt foglalkoztatójával), vagy folytassa vállalkozói tevékenységét – természetesen szem előtt tartva a kereseti korlátra vonatkozó előírásokat (Tny. 83/B. §).

Széles Imre cikke Lex HR-Munkajog szaklapban is olvasható. A havilap októbertől megújul: 48 színes oldalon, bővebbebb tartalommal, szakértői válaszokkal – változatlanul magas szakmai színvonalon jelenik meg. A színes kiadvány bemutató számába itt belelapozhat.

A további foglalkoztatás lehetősége alól kivételt képeznek azok a korhatár ehttps://ado.hu/backend.php/article/83412/editlőtti ellátásban részesülők, akik 2010-ben vagy 2011-ben korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó szerződést kötöttek munkáltatójukkal, és ennek kapcsán a 2011. december 31-ig hatályban volt korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségének meghosszabbításáról szóló 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban – amennyiben a munkáltató a munkavállalóval olyan viszonyban állt, amely viszony tekintetében a Ptk. 203. § (2) bekezdése alapján harmadik személy kielégítési alapját részben vagy egészben elvonó szerződés esetén annak ingyenességét vélelmezni kell – a munkáltatónak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára nem létesít a Tbj. szerinti biztosítással járó jogviszonyt.

Ezt a nyilatkozatot tehát azoknak a vállalkozásoknak kellett megtenniük, amelyekkel tulajdonosuk (vagy annak közeli hozzátartozója) – a cél érdekében nem egyszer a hosszú évek óta fennálló társas vállalkozói jogviszonyt munkaviszonnyá alakítva – kötött korengedményes nyugdíjra vonatkozó megállapodást. A tavalyi évben a vállalás megtartása nem okozott különösebb nehézséget, hiszen az érintett kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként, vagy vezető tisztségviselőként a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelemmel minden további nélkül folytathatta tevékenységét a vállalkozásában. Csakhogy az idei évtől ez nem lehetséges, hiszen az érintett tag társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, míg ügyvezetőként társas vállalkozónak tekintendő. Az e körbe tartozóknak tehát meg kell szüntetniük a tevékenységüket.

Annál is inkább, mivel a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 14/A. §-a értelmében a megállapító szerv 2012. május 31-éig nyilatkozattételre hívta fel azokat a munkáltatókat, melyek 2010-ben és 2011-ben korengedményes nyugdíjazásra vonatkozóan kötöttek megállapodást munkavállalójukkal és nyilatkoztak arra vonatkozóan, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően a korengedményes nyugdíj folyó­sításának időtartamára nem létesítenek a Tbj. szerint biztosítással járó jogviszonyt.

A munkáltatóknak a jogszabály július 15-ig ad határidőt a nyilatkozat megtételére. Amennyiben a megállapodást megkötő munkáltató úgy nyilatkozik, hogy a kötelezettséggel érintett, korhatár előtti ellátásban részesülő személy vele biztosítással járó jogviszonyban áll, és csatolja mellé az erre vonatkozó okiratot, abban az esetben a megállapító szerv határozatot hoz 2012. augusztus 15-ig a korhatár előtti ellátás megszüntetéséről.

Természetesen erre nem kerül sor, ha a biztosított a korengedményes nyugdíj megállapítása során az előrehozott öregségi nyugdíj, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez szükségesként figyelembe vett életkort 2012. június 30-áig már betöltötte. Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkáltatónak még van lehetősége rendezni az esetleges jogellenes állapotot.

Annak viszont nincs akadálya, hogy az említett körbe tartozók más foglalkoztatónál munkát vállaljanak.

---