Táppénz többes jogviszonyban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, 2012-től mindegyik biztosítási jogviszonya alapján jogosult táppénzre, ugyanis a járulékalapot képező jövedelem után minden jogviszonyban meg kell fizetni a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Hogyan bírálják el ilyenkor a táppénz-igényt? Az Adó szaklap 2012/7. számában megjelent cikk gyakorlati példákkal ad választ a kérdésre.


2012. január 1-jétől, több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalapot képező jövedelem után mindegyik biztosítási jogviszonyban meg kell fizetni a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Megszűnt az a 2011. december 31-éig hatályos kedvezmény, miszerint ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennálló, másik biztosítási jogviszonya alapján kifizetett jövedelme után nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Az egyidejűleg fennálló több biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását és a járulékfizetési kötelezettségét mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) kimondja, hogy a biztosított minden egészségbiztosítási ellátásra, tehát egészségügyi szolgáltatásra és pénzbeli ellátásokra (terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra és táppénzre), valamint baleseti ellátásokra (baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti táppénzre és baleseti járadékra) jogosult. Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a keresőképtelenség igazolása, a táppénzigény benyújtása, a foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettsége stb. az általános szabályok szerint, biztosítási jogviszonyonként külön-külön történik.

A táppénzre való jogosultságot szabályozó kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2012-től változatlan abban a tekintetben, hogy ki jogosult táppénzre. Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik, és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. 2012-től tehát minden egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyban álló keresőképtelen biztosított jogosult lehet táppénzre, miután minden biztosítási jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Egyidejűleg több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Példa

A 2005. február 1-jétől heti 40 órában munkaviszonyban álló biztosított („A” jogviszony) 2011. január 1-jétől megbízásos jogviszonyban könyvelőként biztosított („B” jogviszony). 2012. február 1-jétől keresőképtelen, és mindkét jogviszonyában táppénzt igényel. Az „A” jogviszonyában a betegszabadság lejártát követően legfeljebb egy évig, a „B” jogviszonyában a keresőképtelenség első napjától legfeljebb egy évig jogosult a táppénzre.

Nyugdíjas biztosítottak

Külön kell foglalkoznunk a nyugdíjas biztosítottakkal, mert a nyugdíjrendszer átalakítása következtében a tavaly még nyugdíj mellett munkát végző biztosítottak egy része 2012-től már nem minősül nyugdíjasnak, és ez érinti a táppénzre való jogosultságukat (táppénzre lehetnek jogosultak). Akik ugyanis 2011. december 31-éig korengedményes nyugdíjban, előnyugdíjban, bányásznyugdíjban, szolgálati nyugdíjban stb. részesültek, de nyugdíjuk az öregségi nyugdíjkorhatár el nem érése miatt 2012. január 1-jével átminősült korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá, azok a személyek 2012-től már nem minősülnek nyugdíjasnak.

Példa

2010. február 1-jétől előrehozott nyugdíjban részesülő 2011. január 1-jétől kft. személyesen közreműködő tagja. 2011. február 1-jétől napi 4 órában, munkaviszonyban is dolgozik egy munkáltatónál. 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásban részesül. 2011. november 1-jétől 2011. december 1-jéig volt keresőképtelen, majd ismét keresőképtelenné vált 2012. március 1-jétől. Táppénzre a munkaviszonyában – a betegszabadság lejártát követően – 2011-ben nem, de 2012-ben jogosult. A társas vállalkozói jogviszonyában – hasonlóan a munkaviszonyához – 2011-ben nem, de 2012-ben jogosult a táppénzre.

A változás érintette azokat a személyeket is, akik 2011-ben rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesültek, és 2012-ben egészségi állapotuk miatt rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátást kapnak. Természetesen amennyiben az említett ellátás valamelyikében részesülő személy eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, társadalombiztosítási szempontból újból saját jogú nyugdíjassá válik.

Többet akar tudni? Jöjjön el június 14-i konferenciánkra: Családtámogatások, tb-ellátások

Részlet a tematikából:

  • Családi pótlék
  • Iskoláztatási támogatás
  • Táppénz
  • Terhességi gyermekágyi segély
  • Gyermekgondozási díj
  • Táppénz megállapítása többes jogviszony esetén
  • Ellátások megállapítása szabadság megváltás, jubileumi jutalom, végkielégítés után

Időpont:
2012.06.14. 10.00 – 15.00 óráig

Előadók:

  • Dr. Orbán Zsófia főosztályvezető-helyettes, Magyar Államkincstár (Családtámogatási Főosztály)
  • Tóth Liboriuszné igazgató, Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve

Helyszín:
Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

További információk és jelentkezés itt

Ezzel összefüggésben figyelemmel kell lenni arra, hogy 2012-től változtak a táppénz-szabályok. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő táppénzre jogosultságát az általános szabályok alkalmazásával kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy a táppénzjogosultság időtartamának a megállapításánál csak az ellátás folyósítása mellett fennálló jogviszonyban biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. A táppénz összegének megállapításánál csak a fenti ellátások folyósítása mellett fennálló biztosítási jogviszonyból származó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Nincs változás abban a tekintetben, hogy aki a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül, és mellette biztosítási jogviszonyban áll, annak nem jár táppénz. Ennek az az oka, hogy táppénzre csak az a biztosított jogosult, aki a jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Miután a nyugdíj mellett munkát végző a járulékalapot képező jövedelméből nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért nem jogosult táppénzre.

Példa

2011. február 2-ától rokkantsági nyugdíjban részesülő munkavállaló heti 20 órás munkaviszonyban áll („A” jogviszony). 2012. február 1-jétől megbízási jogviszonyban társasházi közös képviselő, havi 100 ezer forint megbízási díj ellenében („B” jogviszony). 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül. 2012. április 1-jétől 2012. augusztus 30-áig keresőképtelen, és táppénzt igényel mindkét biztosítási jogviszonyában. Táppénzre az „A” jogviszonyban a betegszabadság lejártát követő naptól 2012. augusztus 30-áig jogosult. A „B” jogviszonyában a keresőképtelenség első napjától (29+31) 60 naptári napra jogosult táppénzre.

Egyéni vállalkozók táppénzre jogosultsága

Ha az egyéni vállalkozó (kivéve az átalányadózót) egyidejűleg, legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, akkor az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem. Tehát, ha az egyéni vállalkozó, a vállalkozása mellett heti 36 órás munkaviszonyban is áll, akkor vállalkozóként csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha a vállalkozásában tényleges jövedelme van (kivét).

2012. január 1-jétől a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó, ha tényleges jövedelmet realizál, akkor a jövedelme után a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell. Ebből következően a munkaviszony melletti vállalkozó, a vállalkozói jogviszonya alapján is jogosult táppénzre. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

Példa

1. 2005. március 1-jétől heti 40 órás munkaidőben foglalkoztatott, munkaviszonyban álló biztosított („A” jogviszony), 2011. december 1-jétől egyéni vállalkozó („B” jogviszony). 2012. január 1-jétől keresőképtelen. Mindkét biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre. „A” jogviszonyában a betegszabadság lejártát követően legfeljebb 1 évig, a „B” jogviszonyában – a rövid biztosítására tekintettel – a keresőképtelenség első napjától legfeljebb 31 naptári napig jogosult táppénzre.

2. A biztosított 2008. február 6-ától heti 20 órás munkaviszonyban áll az X. foglalkoztatónál. 2009. május 10-étől heti 20 órás munkaviszonyban áll az Y. foglalkoztatónál. 2011. január 1-jétől egyéni vállalkozó. 2012. január 1-jétől keresőképtelen. Mindhárom biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre.

Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg, mint társas vállalkozó is biztosított, abban az esetben is mindkét biztosítási jogviszonyában jogosult táppénzre.

Soltész Lászlóné cikkében részletesen – további példákkal illusztrálva – kitér az egyidejűleg munkaviszonyban álló kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók táppénz-jogosultságára és a táppénzfolyósítás gyakorlatára is. A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/7. számában olvasható. Az Adó szaklap egyes lapszámai a Complex Kiadó webshopjában külön-külön is megrendelhetők.

Adó lapok kapcsolódó cikkei:


Kapcsolódó cikkek

2024. március 18.

MBH: felértékelődtek az egészségpénztári megtakarítások

Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár és Egészségpénztár legfrissebb kutatása a megtakarítások fontosságáról és támogatottságáról kérdezte pénztárainak tagjait. A felmérésből kiderült, hogy egyre nagyobb az ügyfelek igénye a pénzügyi biztonságra, és egyre inkább felismerik, valamint kihasználják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit is. A válaszadók a biztonságérzetet és az adókedvezmény lehetőségét jelölték meg legfőbb előnyként a nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítások esetében. Az egészségpénztári megtakarítások kiemelten fontosak a válaszadók számára az egészségügyi költségek kezelésében és az egészségmegőrzés szempontjából egyaránt.

2024. március 11.

Hamarosan érkezik az idei kedvezményes utazási utalvány

A közforgalmú személyszállításban a hatvanöt év felettiek életkoruk alapján teljes utazási kedvezménnyel vehetnek részt. A hatvanöt év alatti, nyugdíjban és más meghatározott ellátásban részesülők éves utazási utalvány alapján jogosultak meghatározott mértékű utazási kedvezményre. Ismertetjük a részleteket.