Ügyvezetés és járulékfizetés III.

Cimkék: ügyvezető járulékfizetése, ügyvezető biztosítása, társadalombiztosítás, kft, társas vállalkozó járulékfizetése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatjuk a szemléletes példák sorát. Ügyvezető megbízási szerződéssel, aki egy másik Kft tevékenységében személyesen közreműködő tag megbízási szerződés alapján; ügyvezető munkaviszonyban, aki személyesen is közreműködik a Kft-ben tagi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási szerződéssel. Melyik eset miként értelmezhető a társadalombiztosítás szempontjából?

Nézzük tovább az ügyvezetők jogviszonyainak különböző formációit!

8. Ügyvezető megbízási szerződéssel, aki egy másik Kft tevékenységében személyesen közreműködő tag megbízási szerződés alapján. No tessék, ismét itt vannak a megbízási szerződések!

Az előző részekben felhívtam a figyelmet arra, hogy a megbízási szerződés tényleges körülményeit mindenképpen vizsgálni szükséges, mert korántsem biztos, hogy tényleges megbízásról van szó.

Ennek az esetnek a konkrét körülményei a következők:

  • a magánszemély két kft-ben is tulajdonos,
  • az egyik helyen (Gaga Kft) megbízottként végzi az ügyvezetői tevékenységet, amely a társasági szerződésben is így szerepel,
  • ügyvezetőként a Gaga Kft-től havi 20.000 forintot kap, mely mértéket a taggyűlés hagyta jóvá,
  • a Gaga Kft-ben az ügyvezetésen kívül mást nem végez,
  • a másik helyen (Pivi Kft) személyesen közreműködik a cég tevékenységében, mégpedig megbízási jogviszonyban, amely a társasági szerződésben is így szerepel,
  • a megbízási díj óradíjként van meghatározva,
  • a Pivi Kft-ben nem ügyvezető,
  • nem nyugdíjas,
  • máshol nem dolgozik.

A Tbj. értelmében társas vállalkozó a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében teszi.

Ennek alapján a Pivi Kft-ben minden marad úgy, ahogy van. A magánszemély társadalombiztosítási kötelezettségét a megbízási szerződése és díja alapján kell megítélni. Annak nagysága dönti el, hogy biztosított-e vagy sem.

Társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, és személyes közreműködést sem teljesít ugyanazon cégnél, illetve ha igen, akkor olyan formában, melynek alapján nem társas vállalkozó.
(Hangsúlyozom, hogy ebben a példában nem arról van szó, hogy a magánszemély mindkét helyen társas vállalkozónak minősül, - az majd az utolsó példa lesz, - hanem csak az egyik cégben.)

A szabály következményeként a Gaga Kft-ben 2012. január 1-től a magánszemély tulajdonos ügyvezető, társas vállalkozónak minősül a társadalombiztosítási jogállását tekintve. Ezért a minimális járulékfizetési kötelezettség a Gaga Kft-ben vonatkozik rá. Ezt be kellett jelenteni a T1041-esen, és minden hónapban küldeni a 08-as bevallást.

A jogviszonyokat mindig külön-külön kell értékelni. Ebben a példában cégenként. Ha viszont egy cégen belül van több jogviszony, akkor mindegyiket külön-külön vizsgáljuk.

9. Ügyvezető munkaviszonyban, aki személyesen is közreműködik a Kft-ben tagi jogviszonyban, vagy munkaviszonyban, vagy megbízási szerződéssel.

Túlmenően azon, hogy ez a példa mintegy összefoglalásként is értékelhető, de arra is jó, hogy leszögezzük, a munkaviszonyban történő ügyvezetés a 2012. január 1-től bevezetett új szabályok miatt nem változik meg. Marad a munkaviszony. Ez akkor is így van, ha részmunkaidős, és akkor is, ha teljes munkaidős az ügyvezető. Tehát ebben a vonatkozásban 2012-től nem volt bejelentési kötelezettség.

A havi adó- és járulékbevallást eddig is kellett és ezután is kell küldeni az ügyvezetőről, mert munkaviszony nem létezhet munkabér nélkül. Ugyanakkor a minimálbérre vonatkozó rendelkezéseket is be kell tartani – részmunkaidő esetén arányosítva – a példabeli ügyvezetőnél.

RODIN őszi adókonferenciák

Most pedig vegyük sorra ennek az ügyvezetőnek a személyes közreműködési eseteit!

1.) Munkaviszonyban lévő tulajdonos ügyvezető munkaviszonyban végzi a személyes közreműködését is a cégnél.
Az ügyvezetői munkaviszonnyal kapcsolatban leírtam a tudnivalókat. A tulajdonos munkaviszonyban történő személyes közreműködéséről ugyanezek mondhatók el: teljes munkaidő vagy részmunkaidő, minimálbér (garantált bérminimum a tevékenységtől függően), munkaszerződés, munkakör, stb.
Tehát az ebben a pontban megfogalmazott esetben semmi nem változott januártól.

2.) Munkaviszonyban foglalkoztatott tulajdonos ügyvezető megbízási jogviszonyban végzi ugyanazon társaságnál a személyes közreműködését.
A munkaviszonyban végzett ügyvezetői tevékenység tekintetében semmi nem változott januártól. A munkaviszonyra illetve a munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell betartani, ahogy eddig is.

A megbízási jogviszonyban végzett személyes közreműködés esetében vizsgálni kell, hogy ez a jogviszony szabályszerű-e. Az előzőekben leírtam, hogy ennek szerepelnie kell a társasági szerződésben és az ezt megalapozó taggyűlési jegyzőkönyvben annak érdekében, hogy az adó- és munkaügyi ellenőrzés ezt elfogadja. Ebben a tekintetben sajnos az ügyvédek ellenkező véleményét, valamint a társasági szerződés módosításának egyre drágább költségeit nem szabad figyelembe venni, mert egy ellenőrzés könnyen átminősítheti a kellően nem szabályozott megbízási jogviszonyt társas vállalkozói jogviszonnyá, ami utólag igen sokba kerül a minimum-járulék miatt.

Amennyiben azonban nem támadható a megbízási jogviszonyban végzett személyes közreműködés, akkor a megbízási díj alapján állapítható meg a járulékfizetés.

3.) A munkaviszonyban foglalkoztatott tulajdonos ügyvezető társasági tagi jogviszonya alapján végez személyes közreműködést a cégben.
Ebből rögtön megállapíthatjuk, hogy

  • a munkaviszonyos ügyvezetésben a státusza nem változott,
  • a tag személyes közreműködése alapján pedig társas vállalkozónak minősül elvileg a minimum-járulék fizetési kötelezettségével.

Ez utóbbi kötelezettség akkor élesedik, ha az ügyvezetést a kft tulajdonosa részmunkaidős munkaviszonyban látja el.

Amennyiben az ügyvezetés ellátása legalább heti 36 órás munkaviszonyban történik, akkor belép a „többes jogviszonyosok” társadalombiztosítási helyzete (Tbj. 31.§). Ilyenkor mindegyik biztosítási jogviszonyban a tényleges jövedelem alapján kell járulékokat fizetni.

Ne feledjék, hogy a társadalombiztosítási jogviszony nem minden esetben egyezik a más törvényekben (Szja, Gt., stb.) megfogalmazott kifejezésekkel!

(Folytatjuk...)

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>

Kapcsolódó cikkek

  • cégvezető

    A társas vállalkozókkal összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek 2012-től megváltoztak. Sokakat érintő, újabb és újabb problémákat felvető témáról van szó, ezért nem árt tisztában lenni a hatályos társadalombiztosítási szabályokkal, járulékfizetési kötelezettséggel. Kitérünk a többes jogviszonyra és a kiegészítő tevékenységre is.

  • adóbevallás

    Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a saját jogú nyugdíjast, aki egy kft tagja? A társaság tevékenységében személyesen közreműködik, és ez rögzítve van a társasági szerződésben.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, vagy regisztráljon!

Újdonságok

  • gyümölcs, zöldség, tök, ősz

    A magyar cégeknek is be kell tartaniuk a lengyel zöldségre és gyümölcsre kivetett orosz embargót, különben azt kockáztatják, hogy a magyar zöldséget, gyümölcsöt is kitiltják Oroszországból -figyelmeztett a FuitVeB zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet.

  • adóbevallás_nyomtatvány

    Üzletrész-értékesítés során adókötelezettség keletkezik, de ennek mértéke függ az eladó személyétől - írja az RSM DTM blogja.

  • cipő, kínai piac, kína

    Áfacsaló,  kínai cípőket forgalmazó cégre csapott le az adóhatóság, az akcióban a NAV 100 munkatársa vett részt.

  • online pénztárgép

    A vállalkozások augusztus 31-e után már csak online pénztárgépet használhatnak, az átállást elmulasztó céget egymillió forintos bírsággal is sújthatja a NAV, és az üzlethelyiséget is bezárhatja 12 napra.

  • munkaerőkölcsönzés infografika

    A kölcsönbe vett munkavállalók egynegyedét vették át saját állományukba a hazai munkaerő-kölcsönzőkkel tavaly szerződött foglalkoztatók, amelyek átlagosan 11 embernek adtak ilyen módon munkát. Az InfoTandem heti infografikája.

Ajánló

Szaklap ajánló

Bejelentkezés

bejelentkezés