Vállalkozói jogviszony és a nyugdíj

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A vállalkozói jogviszony és a nyugdíjmegállapítás viszonyával kapcsolatban sok kérdés merül fel, főleg a biztosítási jogviszonyok sokfélesége miatt. Ezen kérdésekre válaszolunk cikkünkben.

Ma már köztudomású dolog, hogy az öregségi nyugdíj megállapítása érdekében az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, és a szükséges mértékű szolgálati idő (öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év, öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év) megléte mellett a biztosítási jogviszony megszüntetése is megkívánt jogosultsági feltétel a nyugdíj megállapításához.

Ez a feltétel a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásánál és az öregségi résznyugdíjnál is ugyanígy előírás. Ez utóbbi szabállyal kapcsolatban sok kérdés merül fel főleg a biztosítási jogviszonyok sokfélesége miatt.

A kérdések egy része az alkalmazásban állók jogviszonyaival kapcsolatos, másik részük a vállalkozói jogviszonnyal (egyéni vállalkozó, társas vállalkozási jogviszonyban állók) összefüggő.

Alkalmazottak

Az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a a biztosítottak körét határozza meg. E rendelkezés szerint biztosított a munkaviszonyban álló személy tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatják.

Munkaviszony, mint gyűjtőfogalom alatt a jogszabályhely tételesen felsorolja az egyes foglalkoztatási formákat így többek között a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat, ügyészségi, bírósági, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban állókat, valamint a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket.

Ez a gyűjtőfogalom magában foglalja a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjait, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjait, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákat, és az országgyűlési képviselőket, nemzetiségi szószólókat is.

Biztosított a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási jogviszony, megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagja, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagját.

 

Vállalkozók

Mint ismeretes, a vállalkozói tevékenységet társadalombiztosítási szempontból lehet „főállású” és kiegészítő tevékenységű formában folytatni.

A „főállású”, azaz kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minsőülő egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, biztosítási jogviszonyban áll. Ugyancsak „főállású”, azaz biztosítottnak minősül vagyis biztosítási jogviszonyban áll a kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó is.

Az egyéni és társas vállalkozó jogviszonya a nyugdíj megállapításától kiegészítő tevékenységű jogviszonnyá válik, megszüntetést nem igényel.

Jó tudni, hogy ez a szabályozás máshogy alakul a korhatár előtti ellátás igénybevételénél, ahol az egyéni vállalkozói, vagy társas vállalkozói jogviszonyt meg kell szüntetni, illetve az egyéni vállalkozói jogviszonyt szüneteltetni kell, a társas vállalkozói jogviszonyban pedig a társas vállalkozás tevékenységében történő személyes közreműködést kell megszüntetni.

További esetek

Biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy, ha e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra ennek harmincad részét.

A biztosítási jogviszony sem Magyarországon, sem EU/EGT államban, illetve Svájcban, sem szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményes országban nem állhat fenn.

A választott tisztségviselő jogviszonya a nyugdíjmegállapítás érdekében nem igényel megszüntetést, mert az ugyan biztosítási jogviszony, de nem szerepel az öregségi nyugdíj megállapítását kizáró biztosítási jogviszonyok között.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • nyugdíjas

    Évről évre felmerül a kérdés december végéhez közeledve, hogy az öregségi nyugdíjba vonulás időpontját az adott évre vagy a következő év januárjára tegyük. E kérdést járjuk körbe cikkünkben.

  • nyugdíjas

    A nyugellátás összegének megállapításakor az igénylő utolsó munkakörére irányadó szakmai átlagkeresetet akkor lehet figyelembe venni, ha az igénylő a nyugdíjazást megelőzően munkaviszonyban, vagy azzal egy tekintet alá eső munkavégzésre irányuló jogviszonyokban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati stb.) dolgozott; egyéni vállalkozó esetében erre jogszabály nem ad lehetőséget.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • forint_pénz

    Az öt alkalmazott feletti, többségi magyar tulajdonban lévő vállalatok dolgozóinak 7 százaléka minimálbéres, 7 százaléka pedig garantált bérminimumon foglalkoztatott, a minimálbéresek aránya a kereskedelemben a legnagyobb, 10 százalékos - derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, az MTI-nek csütörtökön eljuttatott felméréséből.

  • csirkehús

    Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.

  • nav_logo

    Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), március végén 3015 magánszemély és egyéni vállalkozó tartozott egyenként több mint 10 millió forinttal, emellett 1680 társaság, szervezet egyenként több mint 100 millió forinttal 180 napon keresztül, folyamatosan az adóhatóságnak - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

  • GDPR

    Kétrészes cikkünkben nem általában a GDPR jogalapjaival, hanem olyan konkrét témákkal foglalkozik a szerző, mint az első részben is taglalt, a GDPR 6. és 9. cikke közötti eltérések részletezése, vagy ama rendelkezések bemutatása, amelyek önálló jogcímként is értékelhetők. Ezúttal kísérletet tesz annak igazolására, miért nem jogos érdeken alapulhat a szerződés nem-teljesítése esetén történő adatkezelés.

  • könyvelő

    Milyen feladatok merülnek fel a végelszámolás elindításakor, a végelszámolás időszaka alatt és a folyamat végén? Mire kell figyelni az egyes lépések során. Cikksorozatunkban a végelszámolás lépéseit járjuk körbe.