Zuhanhat a teljes nyugdíjra jogosultak száma 2030-tól

  • Értesítő a rovat cikkeiről

2030-2035-től nő meg a száma azoknak a nyugállományba vonulóknak, akiknek nagyon szaggatott a munkapiaci jelenlétük, s emiatt nem lesz teljes nyugdíjuk, csak résznyugdíjra lesznek jogosultak, vagy rosszabb esetben még arra sem - mondta a Napi.hu-nak  Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

Veszélyes trend, hogy akik idén 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mennek, azoknak jó pár stabil év jutott az államszocialista időszakban. Ezzel szemben akik majd 2030-ban mennek nyugdíjba azok 1990-ben kezdtek dolgozni, így teljes pályájuk a rendszerváltás utáni, sokkal bizonytalanabb időszakra esik mondta a Napi.hu-nak  Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

Akik hosszabb ideig munkanélküliek, majd megint visszatérnek a munkaerőpiacra, esetleg feketén dolgoznak, vagy ők maguk sem tudják, hogy a munkáltatójuk ténylegesen nem jelentette be őket. Magyarországon nagyon erősen - az európai átlagnál jobban- összefügg az iskolai végzettség és a foglalkoztatottsági helyzet. Jellemzően e csoportban alacsony iskolai végzettségű személyekről beszélünk, általános iskolát, vagy azt sem végzett emberekről, vagy azokról, akiknek úgymond "nem jó" szakmájuk volt és ezért kerültek ki a 90-es években a munkaerő-piacról, miközben az új világban nem találták meg a helyüket.

Munkajogi Mesterkurzus - A munkaidő és a pihenőidő

Előadás helyett Tréning: a résztvevők minden témához kapcsolódóan feladatokat oldanak meg

Tömeg helyett Csoportmunka: kiscsoportokban zajlik a munka

Szónoklat helyett Konzultáció: a résztvevők a képzés során végig kérdezhetnek az előadóktól

Időpont és jelentkezés >>

 

Pontos számukat nagyon nehéz megbecsülni. Tíz évvel ezelőtt Augusztinovics Mária és Köllő János közös kutatásában tett egy előreszámítást, mely szerint már 2020-ra több százezer főre rúg majd azok száma, akiknek nem lesznek nyugdíjra jogosultak, vagy rendkívül alacsony nyugdíjra számíthatnak. 

E nagy probléma lehetséges megoldása egy adókból finanszírozott viszonylag alacsony alapnyugdíj-rendszer bevezetése lehetne, vagy lett volna amely például Dániában létezik és amely nem terhelné tovább a nyugdíjrendszert. Ma is van ugyan egy 28 500 forintos nyugdíjminimum, amit jelenleg nagyon kevesen kapnak, de a számuk folyamatosan növekedni fog. A nyugdíjminimum összegét azonban 2008-ban befagyasztották és azóta sem növekedett. - mondta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • Orbán

    Külföldi tőke nélkül már nem működhet egyetlen modern ország sem, de alapvető érdek, hogy minél nagyobb számban létezzenek Magyarországon magyar tulajdonban levő nagyvállalatok - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a magyar tulajdonú Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki gyára kapacitásbővítő beruházásának avatásán.

  • laptop

    A kiskereskedelemben jól látható módon egyre inkább az automatizált, digitális folyamatok veszik át az élőmunka szerepét. A vállalatok közötti kereskedés azonban eddig úgy tűnhetett, kevésbé érintett ezen a téren. A New York-i TXF konferencián Christophe Spoerry, az Euler Hermes Digitális Ügynökségének társalapítója a nagykereskedelmi területek automatizálásáról, a mesterséges intelligencia térhódításáról beszélt, melynek vége akár a lényegében „önvezető” vállalatok kialakulása is lehet - olvasható a cég közleményében.

  • élelmiszeripar

    Az adóterhek egyszerűsítését és a támogatáspolitika újragondolását ígéri az elkészült élelmiszeripari stratégia - írja a Magyar Idők.

  • Adó kódex

    Jogászok, könyvelők és adótanácsadók számára teszi kölcsönösen átláthatóvá a szerződések adójogi minősítését az Adó kódex legfrissebb száma, amely adótippeket is tartalmaz. A Szerződések adójogi minősítése című lapszám itt rendelhető meg.

  • Fotó: shutterstock

    Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak.