Feketelista készül a jogsértő webshopokról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A webáruházak zömét Magyarországon a KKV szektorba tartozó vállalkozások üzemeltetik, akik az elektronikus kereskedelemre vonatkozó jogszabályok 2017 februári változása miatt nem lehetnek teljesen nyugodtak. Ugyan továbbra is él az a szabály, amely szerint a KKV szektorba tartozó vállalkozások az első, például adatvédelmi, fogyasztóvédelmi jogsértés esetén nem bírságolhatók, azonban a vállalkozásokat legalább ennyire hátrányosan érintő egyéb új szankciókra ez nem vonatkozik. Az év eleji, a KKV szektort is érintő változásokról kérdeztük meg az e-kereskedelmi jogi kérdésekben járta Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogászát, dr. Halász Kristófot.

Az elmúlt években megkezdődött gyakorlatot követve mind az e-kereskedelmi területért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is láthatóan igyekszik növelni a fogyasztóvédelmi tudatosságot mind a vásárlói, mind a szolgáltatói oldalon. Ennek keretében a NAIH ez év februárjában egy részletes, 21 oldalas tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről. A Minisztérium pedig oktatási céllal létrehozott egy olyan minta webáruházat, amely az online kereskedelemre vonatkozó leglényegesebb fogyasztóvédelmi szabályokat mutatja be, ezzel is elősegítve a tájékoztatást és az önkéntes jogkövetést.

Mindezen hatósági törekvések és segítség ellenére sem mondható, hogy jelentős mértékben javult volna a webáruházak önkéntes jogkövetése – emelte ki általános tapasztalatát dr. Halász Kristóf.

Emelkedtek a bírságtételek

A webáruház-üzemeltetők a fogyasztóvédelmi jogszabályváltozásokkal is kénytelenek szembenézni 2017-ben. A Fogyasztóvédelmi törvény 2017. január 1. napján hatályba lépett módosítása alapján a webshop üzemeltetők ismételt jogsértés esetén 200 ezer forinttól egészen az éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 milliárd forintig terjedő bírsággal sújthatók. A KKV szektorba tartozó vállalkozások pedig ismételt jogsértés esetén a 200 ezer forintos minimumtól egészen 2 millió forintig bírságolhatóak.

Mindenki félelme: a feketelista

A KKV szektort a fenti bírságolásnál is érzékenyebben érintheti azonban az a feketelista, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezet a jogsértő webshop üzemeltetőkről, melyen már 4 vállalkozás szerepel. Erre a listára azok a vállalkozások kerülnek fel, amelyek elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő (például webáruház üzemeltetés körében), súlyos jogsértést valósítottak meg, és ezt a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság, vagy bíróság jogerős döntésében megállapította. Utóbbi eset álláspontunk szerint kiterjed a NAIH határozatának bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott határozatra is, vagyis az elektronikus kereskedelemhez fűződő adatvédelmi jogsértés is belépő lehet ebbe a legkevésbé sem vonzó klubba.

 

Kiemelt veszélye a feketelistának, hogy az azon szereplő vállalkozást a listáról a Minisztérium csak 2 év után törli – de ismételt jogsértés esetén újabb 2 évre fennmarad a vállalkozás neve a szégyenfalon. Ráadásul a lista részletesen azonosíthatóvá teszi a vállalkozást és szűrni lehet a tartalmát egyebek mellett a vállalkozás nevére, annak az elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása során használt, a fogyasztók számára beazonosítható elnevezésére (például webáruház neve), és honlapjának címére is, amely még jobban erősíti a nyilvántartás hátrányos hatását a rajta lévő vállalkozásra nézve.

A nyilvántartásba bekerülő vállalkozás üzleti hírneve, illetve fogyasztói elismertsége ily módon olyan mértékben csorbulhat, amely a pénzbírságnál adott esetben sokkal jelentősebb kárt okozhat a vállalkozás számára, mivel hosszabb távon jelent súlyos versenyhátrányt a piacon.

„Ilyen szigorú szabályozási környezetben elengedhetetlenül fontos a vállalkozói tudatosság, illetve a jogszabályoknak való megfelelés, amelyhez továbbra is ajánlott szakértői segítséget kérni egy, az e-kereskedelmi szakterületet jól ismerő és nagy gyakorlattal rendelkező ügyvédi irodától.” – zárta gondolatait dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda jogásza.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az ado.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!

Újdonságok

  • költségvetés

    Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt.

  • forint_pénz

    A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

  • vám

    2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

  • autópiac

    A második negyedévében újabb csúcsra ért a használtautó-piac Magyarországon: 201 ezer használt személyautó cserélt gazdát, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és az előző negyedévhez is jelentős, 16 százalékos volt növekedés - közölte a JóAutók.hu.

  • top 100

    Március végén átlépte a 20 billió dollárt a világ száz legértékesebb vállalatának piaci tőkeértéke. A mezőnyt az USA és a technológiai szektor dominálja. Az InfoTandem infografikája.